Három újabb sebesültszállító járművet vehetett át a Magyar Honvédség (MH), amivel öt eszközre növekedett a Scorpio-flotta – jelentette be a tárca. 2029-ig összesen tizenegy Scorpiót kaphat a honvédség. Az új egészségügyi járművek elsőként Debrecenben és Várpalotán állnak szolgálatba, később pedig az MH további alakulatainak egészségügyi központjai is használhatják azokat.
A korszerű eszközök a katonák biztonságát és a sérültek gyors, hatékony ellátását szolgálják. A magyar katonák védelme és biztonsága minden körülmények között elsődleges
– írja a Honvédelmi Minisztérium.Az Iveco alvázú, Scorpio felépítményű járművek katonai feladatok egészségügyi biztosításában vesznek részt. A több mint öt méter hosszú, két méternél szélesebb eszközök akár 6900 kilogrammal terhelhetők. 120 km/órás végsebességre képesek, és nehéz terepviszonyok között is könnyedén használhatóak.
A honvédségi sajtó korábbi cikke megjegyzi, hogy az elmúlt évtizedben a beszerzések fókuszában az országúti használatra szánt mentőjárművek álltak, ezt követően azonban megérkeztek a szélsőséges terepviszonyokra kifejlesztett eszközök is a Magyar Honvédség Egészségügyi Központjába.
A sebesültszállító abban különbözik a civil mentőautóktól, hogy több sérültet tud egyszerre szállítani. A belső tér kialakításának köszönhetően az új járművek kapacitása négy fekvő, vagy két fekvő és három ülő, vagy hat ülő beteg elhelyezésére alkalmas.A témában nemrég beszélt Sándor Zsolt vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke is a NATO első egészségügyi innovációs workshopján. Ezt Budapesten szervezték, hiszen itt található ugyanis a NATO Katona-egészségügyi Kiválósági Központja.
„A katona-egészségügy sosem maradhat statikus, hiszen ha a rendszer nem fejlődik párhuzamosan a műveleti környezet változásaival, azt kockáztatjuk, hogy a tegnap harcterére készülünk fel a holnapé helyett” – mondta a magyar vezérkari főnök.
A Honvédelem.hu beszámolója alapján a konferencián jelen volt Roman Kuziv alezredes, az Ukrán Fegyveres Erők keleti egészségügyi csoportjainak parancsnoka, aki előadásában arról beszélt, hogy a korábban ismert és alkalmazott módszerek sok esetben használhatatlanná vagy értelmezhetetlenné váltak.
Tapasztalataik alapján jelenleg a sérülések 75 százalékát drónok okozzák, elsősorban a fej és a nyak területén, ezért az egyik legfontosabb fejlesztési irány olyan védőfelszerelések fejlesztése, amelyek ezeket a területeket védik.
Harcászati szempontból az orosz-ukrán háború legfontosabb tanulsága, hogy teljesen transzparenssé vált a harctér, vagyis minden mozgás szinte azonnal felfedezhetővé és ezáltal kiiktathatóvá válik.
