Nem a határkerítés miatt kell fizetnie Magyarországnak, hanem mert nem tart be egy bírósági ítéletet

Június 13-án hirdet ítéletet az Európai Bíróság egy olyan ügyben, amely arról szól, hogy Magyarország nem hajtott végre egy korábbi bírósági ítéletet, és ezért pénzbüntetéssel sújtható. A magyar kormányzati kommunikáció az elmúlt pár napban beleerősített, és ezen ügy kapcsán arról beszélnek, hogy a határkerítés miatt akarják büntetni a magyarokat.

Az Európai Bíróság 2020 decemberében hozott egy ítéletet, amelyben megállapította, hogy az akkori magyar menekültügyi rendszer számos ponton sérti az uniós jogot. A legfőbb kifogás az volt, hogy az akkor még működő tranzitzónák nem alkalmasak arra, hogy a menedékkérők benyújtsák nemzetközi védelem iránti igényüket, a kérelmezőket gyakran 30 napon túl is fogva tartották, általános gyakorlat volt, hogy még a fellebbezés elbírálása előtt visszatoloncolták a migránsokat Szerbiába. A jogvitában az összes magyar érvet elutasították.

Ez volt az az ügy, amelynek következményeként az uniós határőrizeti szerv, a Frontex kivonult Magyarországról, mert nem akartak részt venni az uniós jog folyamatos megsértésében. Közben a magyar kormány módosította a menekültügyi szabályozást, a tranzitzónákat bezárták (bár erre nem kötelezte a kormányt az ítélet), és bevezették azt a rendszert, hogy a menedékkérelem benyújtásának előfeltétele egy szándéknyilatkozat beadása a belgrádi magyar nagykövetségen. Erről tavaly júniusban mondta ki az Európai Bíróság, hogy szintén sérti az uniós jogot, mert nem biztosítja a menedékkérelem beadásnak a lehetőségét a határon, ami egy nemzetközi jogi alapelv.

Ha egy tagállam nem tesz eleget az Európai Bíróság valamelyik ítéletének, akkor az Európai Bizottság egy másik eljárás keretében kérheti, hogy egyszeri pénzbüntetéssel és/vagy átalánybüntetéssel sújtsa a vétkező tagállamot. A 2020-as ítélet végre nem hajtása miatt az Európai Bizottság 2021 novemberében fordult az Európai Bírósághoz. A keresetben azt kérték, hogy a bíróság:

  • kötelezze Magyarországot, hogy fizessen a Bizottságnak napi 5 468,45 EUR – összesen legalább 1 044 000,00 EUR – átalányösszeget a Bíróság C-808/18. sz. ügyben hozott ítélete kihirdetésének időpontja és az említett ítéletben foglaltak alperes általi teljesítése vagy – ha ez hamarabb következik be – a jelen ügyben hozandó ítélet kihirdetése közötti időszakra;
  • amennyiben az (1) pontban megállapított kötelezettségszegés a jelen ügyben hozandó ítélet kihirdetéséig folytatódik, kötelezze Magyarországot, hogy fizessen a Bizottságnak napi 16 393,16 EUR kényszerítő bírságot a jelen ügyben hozandó ítélet időpontja és a Bíróság C-808/18. sz. ügyben hozott ítéletében foglaltak alperes általi teljesítése közötti időszakra.

Az indokolásban az szerepel, hogy a Bíróság korábbi ítéletében megállapított, hogy
a magyar menekültügyi jogszabályok több tekintetben összeegyeztethetetlenek az uniós joggal. Bár Magyarország tett bizonyos intézkedéseket annak érdekében, hogy megfeleljen az ítéletben foglaltaknak – mindenekelőtt bezárta a magyar–szerb határon létesített úgynevezett tranzitzónákat – a Bizottság úgy ítéli meg, hogy ezek az intézkedések nem elégségesek az említett ítéletben foglaltak teljesítéshez.
A választási kampány lázában és arra hivatkozással Orbán Viktor a közösségi médiában a következőt posztolta ezzel az üggyel összefüggésben:

Magyarországnak naponta hatmillió forintot be kell fizetnie Brüsszelnek, mert nem engedjük be a migránsokat. Minderre egyetlen válasz lehet: el kell zavarni az európai vezetőket!

Azt is hozzáteszi, hogy “Brüsszelből hátba lövik Magyarországot”. Az nem világos, hogy a választási eredmény hogyan befolyásol egy bírósági eljárást és hogy az elzavarandó személyek közé kell-e érteni az Európai Bíróság bíráit is. Apróság, de az ítéletet Luxemburgban hirdetik ki.

A bíróságnak már nem fog dönteni az alapügyben – azt már egyszer megtette. Most arról kell határozni, hogy az Európai Bizottság által javasolt összeget alaposnak tartják-e, s azt helyben hagyják, esetleg alaptalanként elutasítják a keresetet, illetve növelhetik vagy csökkenthetik az összeget. Mindenesetre a döntés végleges lesz, az ellen már nem lehet fellebbezni, ha pénzügyi kötelezettséget tart, akkor fizetni kell.

Ha a keresetet jóváhagyják, akkor egyrészt legalább egymillió euró átalánybüntetést és az ítélet kihirdetésének napjától napi hatmillió forintot kell fizetnie.

Az uniós bíróságot ismerőknek szokatlan lehet, hogy egyből a bírói testület ítéletét ismertetik, hiszen ügyekben jellemzően előbb az eljáró főtanácsnok indítványát közli a testület. (Ezzel szinte mindig megegyezik később maga az ítélet.) Ha azonban a Bíróság úgy ítéli meg, hogy az ügy semmilyen új jogkérdést nem vet fel, a főtanácsnok meghallgatását követően úgy határozhat, hogy az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor. Ez egyben azt is jelenti, hogy magát az ítéletet elvben a kormány sem ismerheti.

Arra lehet számítani, hogy a magyar menekültügyi szabályozást uniós joggal ellentétesnek kimondó, másik ítélet végre nem hajtása miatt is hasonló eljárás elé néz Magyarország.

Forrás:https://hvg.hu/eurologus/20240524_1986975

Részvény: