A magyar külügyminiszter amerikai és közép-európai kollégáinak panaszkodott mert Ukrajnában egy újabb, a kisebbségek jogait erősen korlátozó törvényt készítenek elő. Szijjártó Péter erről Facebook-oldalán számolta be. Azt írta: „Felhívtam Antony Blinken és a közép-európai kollégáim figyelmét arra, hogy míg Magyarország a napokban újraindítja a földgáztranzitot Ukrajna irányába, az ukrán elnök egy olyan törvénytervezetet nyújtott be, amely ellehetetlenítené, hogy a kárpátaljai magyar vezetők hivatalt tölthessenek be az ukrán közigazgatásban. Ha ez a jogszabály életbe lép, az súlyosan korlátozni fogja Magyarország lehetőségeit „Ukrajna támogatásának tekintetében”. Bársony Andrással Magyarország volt kijevi nagykövetével arról beszélgettünk: mi lehet az oka annak, hogy újból feszültségek mutatkoznak az amúgy sem túl harmonikus magyar-ukrán kapcsolatokban.
– Mitől vált megint ennyire kiélezetté a helyzet Budapest és Kijev között?
– Egy történelmi visszatekintéssel kell kezdenünk. A kelet európai rendszerváltás után nagyon sok, korábban nyugatra távozott ukrán tért haza, akik komoly állami pozíciókat akartak szerezni maguknak. Főleg a kanadai diaszpóra egykori tagjai voltak nagyon aktívak, pénzzel és kapcsolatokkal próbáltak politikai karriert építeni Ukrajnában. Ezt persze nem nézték jó szemmel az otthon maradt honfitársaik, így aztán meg is született egy szabályozás, ami elvben kizárta, hogy kettős állampolgárok fontos állami hivatalokat töltsenek be. Persze ez inkább csak egy deklaratív törvény volt, mert nem kísérte semmiféle retorzió. A kettős állampolgárság ügye a kelet-ukrajnai válság kirobbanása, majd a Krím elcsatolása nyomán újból előkerült. Ezúttal viszont már az Ukrajnában élő oroszokkal szemben akarták alkalmazni a korábbi rendelkezéseket. Majd a ’90-es évek végén, amikor Magyarország is lehetővé tette a kettős állampolgárságot, a kárpátaljai magyarok ugyancsak belesodródtak ebbe az ügybe. 2010 után a Fidesz-kormány szinte számolatlanul osztogatta Kárpátalján a magyar állampolgárságot, ami alaposan felbőszítette az ottani szélsőséges ukrán nacionalistákat.
– Ezt, a nem éppen új keletű a problémát, miért éppen most vette elő Szijjártó Péter?
– A magyar kormány többször megpróbálta már ezeket az ukrán rendelkezéseket eltöröltetni. A helyzet azonban az, hogy egyrészt nincs olyan nemzetközi szabályozás, amely kötelezné bármelyik országot is a kettős állampolgárság elfogadására. Másrészt a törvény – mint már említettem – inkább csak deklaratív jellegű. Vagyis nem társulnak hozzá büntető intézkedések.
– Mi a helyzet az elhíresült ukrán nyelvtörvénnyel?
– Az is olyan, aminek nagyobb volt a füstje, mint a lángja. Elfogadták ugyan, de a végrehajtása még el sem kezdődött. Senkiről nem hallottam még, akit bármilyen hátrány ért volna a nyelvtörvény miatt.
– Mindenesetre Magyarország mindent elkövet annak érdekében, hogy visszavonassa az ukránokkal a nyelvtörvényt.
– Igen, Magyarország keményen kihasználja a NATO és az uniós tagságából származó előnyöket. Komolyan fékezi a NATO és Ukrajna közeledését és jelentősen akadályozza az Európai Unió, valamint Kijev kapcsolatait is. Az ukránoknak eddig viszonylag gyengék voltak a pozícióik. De most, az új amerikai adminisztráció szeretné, ha nyugvópontra jutna végre az ukrán-orosz válság. Ezért Washington hajlandó bizonyos biztonsági garanciákat adni Kijevnek. Így viszont már az ukránok pozíciói sem olyan gyengék. Ráadásul a magyar diplomácia egy nemzetközi bonyodalom kellős közepén akadékoskodik néhány olyan rendelkezés miatt, amelyek igazából teljesen súlytalanok.
– De a magyar törekvések mégis csak jogosak, nem?
– Igen is, meg nem is. Azt senki sem vitatja, hogy meg kell védeni a kárpátaljai magyarság kisebbségi jogait. De nem feltétlenül ezekkel a módszerekkel. Egyrészt nem lehet egy háborúval fenyegető helyzetben szembemenni a szövetségeseinkkel. Másrészt a magyar fél – erős pozíciójának tudatában – szinte utasító módban tárgyal Kijevvel. Ezt persze az ukránok rendre visszautasítják. Nem csoda, hogy még egyetlen komoly magyar-ukrán egyeztető fórum sem jött létre. Pedig ezeket a kérdéseket a leghatékonyabban csak kétoldalú tárgyalásokkal lehetne megoldani.
– Mégis milyen hátrányok érhetik a kárpátaljai magyarokat, ha elfogadják ezt az új törvényt?
– Szerintem gyakorlatilag semmi. A kárpátaljai magyarság vezetői helyben elismert politikusok, kitűnő szakemberek. Beregszászon például a helyi közigazgatás legtöbb vezetője magyar. Nemcsak a magyar kisebbség, hanem az ukránok is megbecsülik őket. Nem hinném, hogy egy ilyen, alapvetően csak látszat-törvény, bármilyen érdemi változást is hozhatna.