Február 3-án robbanás rázta meg Moszkva egyik legelőkelőbb lakókomplexumát, az „Ali Parusát”. A támadás célpontja Armen Szarkszjan volt, aki a donbászi alvilág egyik ismert figurája, valamint az illegálisan kikiáltott „DNK” ökölvívó szövetségének elnöke és az orosz hadseregben harcoló „Arbat” önkéntes zászlóalj alapítója.
A merénylet során Szarkszjan életét vesztette, miközben testőreivel az épület bejáratánál tartózkodott. Az orosz hatóságok azonnal az ukrán titkosszolgálatot nevezték meg a robbantás lehetséges elkövetőjeként, bár még a Kreml-barát elemzők is elismerik, hogy Szarkszjan bűnözői múltja számos ellenséget szerzett neki, akiknek szintén érdekében állhatott a leszámolás.
A neves orosz elemző, Anatolij Neszmijan így kommentálta az eseményeket:
„Donyeck hosszú múltra visszatekintő bűnözői központ, és az elmúlt évtized, az orosz megszállás alatt, egy igazi kalózparadicsommá változtatta. Az ottani szereplők a megszokott módszerekkel rendezik le az ügyeiket – bőséges eszközkészlettel rendelkeznek, bár nukleáris fegyverük egyelőre még nincs. Vagy legalábbis nem biztos.”
Szarkszjan neve régóta szerepelt az ukrán hatóságok körözési listáján. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) és az ukrán rendőrség bizonyítékokkal rendelkezett arról, hogy ő szervezte a 2014-es kijevi tüntetések idején elkövetett gyilkosságokat, ami miatt nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene.
Az ukrán katonai hírszerzés 2022 novemberében arról számolt be, hogy Szarkszjant az orosz börtönrendszer és az ideiglenesen megszállt ukrán területek börtöneinek „felügyelőjévé” nevezték ki. Emellett aktívan részt vett a megszállt területeken történő vállalkozások kisajátításában és fosztogatásban.
A háború kitörése után Szarkszjan létrehozta az „Arbat” fegyveres alakulatot, amelyben zömében súlyos bűncselekményekért elítélt rabokat toborzott. Ő maga irányította a donyecki régió börtöneiből származó fegyencek besorozását az orosz hadsereg soraiba. Az SZBU vizsgálata szerint vállalkozásai révén jelentős logisztikai támogatást nyújtott az orosz megszálló erőknek, ami miatt távollétében vádat emeltek ellene.
Halála rávilágít az orosz rendszer mélyen gyökerező belső ellentéteire. Egy olyan alvilági figura, aki hosszú éveken keresztül összefonódott a moszkvai hatalmi struktúrákkal, végül saját közegében vált célponttá. Az eset egy újabb jele lehet annak, hogy az orosz bűnszervezetek és a háborúban szerepet vállaló zsoldosstruktúrák között egyre élesebb konfliktusok bontakoznak ki.