A több mint egy éve tartó teljes háború alatt konkrét összefüggést lehetett nyomon követni a Kreml „nukleáris” retorikája és az azt megelőző események között. Az atomfegyverek fenyegetésével kapcsolatos legutóbbi nyilatkozatok Oroszország jelentős imázskudarcai után születtek, mint például Putyin nemzetközi bűnözőként való elismerése vagy bizonyos Oroszország elleni szankciók.

​Putyin most bejelentette, hogy taktikai nukleáris fegyvereket telepít Fehéroroszország területén. Szerinte Lukasenko régóta felveti az orosz taktikai atomfegyverek országában való elhelyezését. Putyin szerint az Egyesült Államok régóta telepített ilyen fegyvereket számos országban, így Fehéroroszország kérésében nincs semmi szokatlan.

​Moszkva ismét megerősíti, hogy krónikusan képtelen a nukleáris fegyverek, mint a háború elrettentésének és megelőzésének eszközének felelős gazdája lenni. Az atommentesítés globális biztonsági prioritássá válik.

​Fehéroroszország, akárcsak Ukrajna, függetlensége kezdetén önként lemondott az atomfegyverekről, miután hasonló biztonsági garanciákat kapott az atomklubtól. Az atomfegyverek Fehéroroszország területére való visszaküldése érvényteleníti ezeket a garanciákat.

​A nukleáris fegyverek Fehérorosz Köztársaságban való elhelyezése még inkább függővé és a Kreml ellenőrzése alá fogja tenni ezt az országot, és katasztrofális következményekkel jár a jövője szempontjából. Az orosz és a fehérorosz diktátor szándéka aláássa a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés alapelveit, a nukleáris leszerelés felépítését és a nemzetközi biztonsági rendszer egészét.

​Oroszország nyíltan megsérti a Kínával az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló megállapodásokat, amelyeket Hszi Csin-ping legutóbbi moszkvai látogatása során kötöttek.

​Maga Peking már világossá tette a Kreml számára, hogy Putyin túlzottan „játszani” kezdett az ilyen kijelentésekkel. A hivatalos Peking nem támogatja az Orosz Föderáció azon szándékát, hogy taktikai nukleáris fegyvereket adjon át Fehéroroszországnak – mondta Mao Ning szóvivő sajtótájékoztatón.

​„Tavaly januárban az öt nukleáris fegyverrel rendelkező állam vezetői közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben kijelentették, hogy egy nukleáris háborút nem lehet megnyerni vagy megvívni, hangsúlyozva, hogy el kell kerülni az atomállamok közötti háborúkat és a stratégiai kockázatokat. A jelenlegi körülmények között minden félnek diplomáciai erőfeszítéseit az ukrán válság békés megoldására kell összpontosítania, és közösen hozzá kell járulnia a helyzet deeszkalációjához” – mondta a kínai külügyminisztérium képviselője.

​A nukleáris fegyverek Fehérorosz Köztársaságban való elhelyezésének indoklása a szegényített urántartalmú lőszer Ukrajnának történő szállításával képmutatás, mert:

• az ilyen lőszerek nem nukleáris fegyverek;

• Fehéroroszországra vonatkozó tervek egy évvel ezelőtt, legkésőbb az alkotmány módosításakor jelentek meg (nukleáris mentes státusz visszavonása).

​Az Egyesült Államok és Németország reagált Oroszország taktikai nukleáris fegyverek fehéroroszországi telepítésére vonatkozó terveire. Ezek az országok képviselői eszkalációnak és nukleáris megfélemlítésnek nevezték.

​„Putyin elnök összehasonlítása a NATO nukleáris erőinek elosztásával kapcsolatban félrevezető, és nem használható az Oroszország által bejelentett lépés igazolására” – közölte a német külügyminisztérium.

​„Nem látunk okot arra, hogy módosítsuk saját stratégiai nukleáris pozíciónkat, és semmi jelét nem látjuk annak, hogy Oroszország nukleáris fegyverek bevetésére készülne. Továbbra is elkötelezettek vagyunk a NATO-szövetség kollektív védelme mellett” – mondta az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma.

​John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője azonban azt mondta, hogy figyelni kell, és meg kell nézni, mihez vezet.

​„Semmilyen jelet nem láttunk arra, hogy Putyin betartotta volna ezt az ígéretét, és bármilyen nukleáris fegyvert szállított volna” – mondta Kirby.

​A Kreml nukleáris fegyverek növelésének fő oka az, hogy egy hagyományos háborúban képtelen volt legyőzni Ukrajnát a csatatéren.

​Kétségtelen, hogy az Orosz Föderáció nukleáris zsarolása határozott reakciót érdemel a nemzetközi közösség részéről, a kérdést az ENSZ Biztonsági Tanácsának kellene megvizsgálnia. Putyinnak és Lukasenkónak felelősséget kell éreznie a nukleáris fenyegetésükért XXI században.