Meghalt a börtönben Aldrich Ames, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) kémelhárító részlegének egykori vezetője, akit 1994-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítéltek éveken át Moszkva javára végzett kémkedési tevékenysége miatt.
Ames 84 évesen hunyt el hétfőn – jelentették be az amerikai hatóságok.
Aldrich Ames a feleségével, a kolumbiai származású Maria del Rosarióval együtt 1985-től kezdődően csaknem egy évtized alatt 45 CIA-műveletről adott tájékoztatást szovjet kapcsolatainak, illetve azok oroszországi utódszerveinek, és húsz olyan embert leplezett le, akit Washington épített be a szovjet titkosszolgálatokba és a külügyminisztérium apparátusába.
Egyebek között értesüléseket és adatokat adott át a szovjet titkosszolgálatnak kilenc olyan orosz származású ügynökről, akik Amerikában dolgoztak kettős ügynökként. Disszidáltak és a CIA-nek kezdtek dolgozni, de az orosz kémelhárítás az Ames-től kapott információk alapján begyűjtötte, majd kivégeztette őket.
A New York Times összefoglalója szerint minderre úgy volt képes, hogy 1983-tól kezdve ő vezette a CIA szovjet vonalon dolgozó kémelhárító részlegét, így könnyedén hozzáfért az egyébként egy igen szűk kör által ismert, minősített adatokhoz.
Az amerikai történelem egyik legismertebb kettős ügynökének története azzal kezdődött, hogy Ames besétált a washingtoni szovjet nagykövetségre és átadott egy paksamétányi CIA-titkot a KGB ottani rezidensének és 50 ezer dollárt kért érte cserébe. Az üzletet még aznap nyélbe ütötték és az eredményes folytatásban megállapodva váltak el.
Ames számára a legnagyobb fenyegetést a szovjet kettősügynökök jelentették, mivel elkövette azt a hibát, hogy személyesen, a nevét és a beosztását is vállalva vette fel a kapcsolatot a szovjetekkel. Ezért döntött úgy, hogy megelőzve a lebukását, inkább ő dobja fel ezeket az embereket az oroszoknak.
Ames az évek során összesen több mint 2,5 millió dollárért adott el Moszkvának információkat, amerikai megítélés szerint a hidegháború befejezése után „Moszkva első számú ügynöke” lett. A házaspár nem is próbálta leplezni luxus életszínvonalát: drága autókkal jártak, svájci bankszámlákkal rendelkeztek, és évente nagyjából 50 ezer dollárt költöttek bankkártyáikkal.
A CIA vezetői az Ames-től származó hamis információk alapján több alkalommal is tévesen tájékoztatták Ronald Reagan és George Bush amerikai elnököt és más magas rangú vezetőket a szovjet katonai képességekkel és egyéb stratégiai értesülésekkel kapcsolatban.
Ames végül 1994-ben lepleződött le. A nyomozás során „kitálalt”, és részletesen beszámolt tevékenységéről. A botrány nyomán James Woolsey, a CIA akkori igazgatója lemondott tisztségéről. Utódja, John Deutsch átszervezést hajtott végre a szervezeten belül, és többeket őrizetbe vettek és elítéltek.
A hidegháború alatt nem csak a Rákosi-korszakban születtek valós, vagy koholt kémkedési vádak alapján ítéletek, voltak többen, akiket a Kádár-korszakban marasztaltak el ezért. Ugyan ez témájában kapcsolódik Ames-esetéhez, de azt szükséges kiemelni, hogy az állampárti szocializmus idején letartóztatott és „hazaárulással” megvádolt kémek, egyéni motivációiktól függetlenül egy diktatúra és egy az országot megszállva tartó idegen hadsereg érdekei ellen dolgoztak. Ez morális értelemben nehezen hasonlítható össze Ames tettével, viszont a téma érdekessége és az egyes magyar kémek történetének relatív ismeretlensége miatt érdemes feleleveníteni a velük foglalkozó cikkünket:
