A NATO-főtitkár kicsit megsürgette a finn és svéd NATO-csatlakozás megszavazását Magyarország és Törökország részéről. A Fideszen belül még annak ellenére sincs – állítólag – összhang a szavazásról, hogy Orbán Viktor kérte a parlamentet, hogy támogassa az új tagok felvételét.
„Eljött az idő, hogy Magyarország és Törökország ratifikálja a Finnország és Svédország NATO-csatlakozását” – mondta egy keddi sajtótájékoztatón Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára. Hozzátette, sem ő, sem Sanna Marin finn miniszterelnök nem kapott arra magyarázatot, miért húzza tovább a magyar kormány a szavazást egészen márciusig.
Az eseményen a főtitkár elmondta azt is, hogy a Törökországgal folytatott egyeztetéseken már sikerült haladást elérni, a két ország elleni fenyegetésekre pedig már most is reagálna az Észak-atlanti Szövetség. A jövő héten tárgyalást folytatnak majd Brüsszelben a török, a svéd és a finn kormány képviselői.
Sanna Marin megjegyezte, hogy még a magyar parlamentnek is ratifikálnia kell a NATO-bővítést, amelyet a magyar kormány szerinte korábban támogatásáról biztosított, és nem támasztott feltételeket a jóváhagyásához. Stoltenberg reméli, Budapesten „gyorsan” zöld jelzést kaphat az ügy.
A főtitkár közölte azt is, hogy a NATO-tagállamok között egyetértés van arról, hogy Ukrajna hosszú távon a szövetség tagja lesz, de egyelőre szuverén államként kell megvédenie magát, a szövetség tagjainak támogatásával.
Svédország és Finnország tavaly júniusban jelezte, hogy szeretnének csatlakozni a katonai szövetséghez. A tagországok közül már csak Törökország és Magyarország jóváhagyása hiányzik – immár szeptember óta. Erdogan elnök Törökországban terroristaként számontartott kurd és fetullahista személyek kiadatása miatt stoppolja a jóváhagyást, míg Magyarországon úgy tűnik, inkább a magyar kormány oroszbarát külpolitikája állhat a háttérben.
A fideszes politikusok között a leggyakrabban az az érv hangzik el, hogy az új tagok felvétele új kockázatokat jelenthet a régi tagoknak. Orbán Viktor pénteki rádióinterjújában azt mondta, elvi alapon támogatni kell a felvételt és erre kérte is a Fidesz-frakciót, de a balatonfüredi frakcióülésen vita alakult ki a kérdésben, ezért parlamenti tárgyalódelegációt küldenek a két országba. „Magunk között mondva, a képviselők nem teljesen lelkesek. Van, aki azt gondolja, váltsunk már pár szót a derék finnekkel és svédekkel, mert az mégsem járja, hogy a két ország segítséget kér tőlünk, közben gátlástalanul nyilvánvaló hazugságot terjesztenek Magyarországról, például arról, hogy itt nincs demokrácia vagy jogállamiság” – mondta Orbán a rádióban.
A hosszú hónapok óta húzott-halasztott döntésnek komoly üzenete van szövetség többi tagja felé is. Magyarországot elsősorban a saját biztonsága érdekli a katonai szövetségben.
Forrás:https://hvg.hu/itthon/20230228_Svedorszag_Finnorszag_NATO_tagsag