Kína hétfőn üzembe helyezte a világ egyik legnagyobb teljesítményű centrifugáját, a CHIEF1300-at, amely akár 300-szoros (300G) gravitációs erőt képes előállítani és 20 tonnás terhelést is elbír – jelentette a kínai állami média.

A kelet-kínai Csöcsiang Egyetem által fejlesztett és jelenleg építés alatt álló berendezés a centrifugális hipergravitációs és interdiszciplináris kísérleti létesítmény (CHIEF) kulcseleme, és lehetővé teszi a kutatást olyan területeken, mint a mélytengeri és föld alatti erőforrás-kitermelés, katasztrófa-megelőzés, föld alatti hulladéklerakás és új anyagok szintézise.

A CHIEF három centrifugát és tizennyolc, a forgás közben is működtethető eszközt foglal magában, hat különálló kísérleti kabinban. Emellett további két, még nagyobb kapacitású centrifuga építése folyamatban van.

„A hipergravitációs térben a kutatók valós hidrogeológiai katasztrófákat, geológiai folyamatokat és szélsőséges környezeti jelenségeket tudnak asztali méretű modelleken szimulálni, mindezt ésszerű időkereten belül”

– mondta Csen Jü-min, a Csöcsiang Egyetem professzora és a létesítmény vezető tudósa.

A „hipergravitáció” minden olyan gyorsulást jelent, amely meghaladja a Föld felszínén tapasztalható gravitáció erő által okozott gyorsulás értékét. Például egy hullámvasút utasa rövid ideig körülbelül kétszeres, egy űrhajós indítás közben ötszörös (5G) gyorsulást tapasztalhat. A CHIEF akár 1500-szoros (1500G) gravitációs gyorsulást is képes tartósan fenntartani – közölték a fejlesztők.

Csen úgy fogalmaz, hogy extrém körülmények között a CHIEF úgy működik, mint egy „tér-idő kompresszor”: például 100G gyorsulás mellett egy egy méter kiterjedésű modell képes szimulálni egy száz méter kiterjedésű valóságos eseményt.

„A 230 négyzetméteres, föld alá telepített csarnokban a centrifuga 6,4 méter hosszú karja nagy sebességgel forog, a súrlódás és a melegedés csökkentését vákuum és falhűtés biztosítja” – tette hozzá Ling Tao-seng, a létesítmény vezető mérnöke. A próbaüzem során a kutatók már több területen értek el eredményeket. Földrengésszimulációk révén elemezték egy vízerőmű-alapzat szeizmikus ellenállását, továbbá vizsgálták, hogy egy húsz méter magas hullámokat vető cunami milyen hatással van a tengerfenékre, segítve ezzel a tengeri szélerőművek helyének kiválasztását.

Csen hozzátette, hogy a központ nyitott kutatási platformként kíván működni, és a jövőben nemzetközi együttműködésre is számítanak.