Itteni idő szerint reggel hétkor amerikai és izraeli támadás érte Iránt, az eddigi összesítések szerint az ország valamennyi nagyobb közigazgatási egységéből jelentettek károkat. A Vörös Félhold értesülései szerint a légicsapásoknak eddig 201 halálos áldozata van és 747-en sebesültek meg.

Ezeknek ráadásul nem mindegyike lehetett katonai célpont, legalábbis az irániak közlése szerint egy izraeli légicsapás egy lányok számára fenntartott általános iskolát ért, ahol a halottak száma elérte a 85-öt.

Izrael a történelmének legnagyobb légitámadását intézte a síita ország ellen. Az amerikai-izraeli csapások közül talán a legfontosabb, hogy találatok érték Teheránban azt az épületegyüttest is, ahol az országot vezető 86 éves Ali Khamenei él. Az ajatollah állapotáról Abbász Aragcsi külügyminiszter közölte, hogy tudomása szerint él és jól van és később a Külügyminisztérium szóvivője ennél pár fokkal határozottabban megismételte, hogy az ország vezetőjének semmi baja. Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő viszont bejelentette,„egyre több jel arra utal, hogy a zsarnoknak vége”. Izrael később arról is beszámolt, hogy azonosították az ajatollah holttestét. Khamenei halálát Teherán egyelőre nem erősítette meg.

Az amerikai-izraeli támadásnak látható célja volt a síita teokrácia vezetésének kiiktatása. Pontosabban a munkamegosztás az lehetett, hogy az izraeliek támadták a vezetést, míg az amerikaiak az iráni rakétaállások semlegesítésére törekedtek.

A célpontok között ott volt Maszúd Peszeskján elnök, Mohammad Pakpur, a Forradalmi Gárda parancsnoka, Amir Naszirzadeh iráni védelmi miniszter, Ali Samhani, Khamenei legfőbb biztonsági tanácsadója, valamint Mahmud Ahmadinezsád volt elnök.

Izraeli források szerint Khameneien kívül Pakpur és Naszirzadeh is meghaltak. Izrael az ajatollah fiait is célba vette, de a hírszerzési értékelések szerint ők túlélték a támadásokat.Az már egy másik kérdés, hogy mennyire használna az ajatollah halála az amerikaiaknak. A CIA a művelet kezdete előtt készített értékelésében jelezte, hogy Khamenei halála esetén az ország vezetését a Forradalmi Gárda keményvonalasai közül venné át valaki, ami értelemszerűen nem növelné Teherán tárgyalási készségét.  

Kizárólag légicsapásokkal egészen biztosan nem, ráadásul ha a túlzásba viszik a járulékos veszteségek (katonául így hívják a civil áldozatokat) halmozását, azzal a lakosság esetlegesen meglévő szimpátiáját is elveszítheti az USA.

Iráni válaszcsapások

Teherán természetesen válaszolt a támadásokra és rakétacsapást indított Izrael ellen, valamint az USA közel-keleti szövetségesei, illetve katonai támaszpontjai ellen is. Támadás érte több hullámban is Szaúd-Arábiát, Bahreint, Katart, Irakot, az Egyesült Arab Emirátusokat, Jordániát és Kuvaitot.

A válaszcsapások hatékonysága kérdéses. Az izraeli Haifában robbanásokat lehetett hallani, az izraeliek szerint az iráni reakciónak egyelőre egyetlen sérültje van. A katariak közölték, hogy több iráni támadáshullámot is képesek voltak kivédeni, Jordánia is több lelőtt ellenséges rakétáról számolt be, ahogyan Kuvait és az Egyesült Arab Emirátusok is.

Ugyanakkor iráni drónok csapódtak be a Kuvait repülőterén, találat érte az amerikai 5. flotta főhadiszállását Bahreinben, találat ért egy szállodát Dubajban.A Forradalmi Gárda azt is bejelentette, hogy a térségben található amerikai bázisok elleni támadásainak legalább 200 amerikai áldozata van, de ezt nem biztos, hogy érdemes elhinni, sokkal valószínűbb, hogy egy belföldre szóló, hangulatjavító kommunikációs kísérletről van szó és nem a valóság tálalásáról, mert az per pillanat lényegesen kellemetlenebb lehet Teheránra nézve. Már csak azért is, mert közben az amerikaiak meg azt jelentették be, hogy eddig az ő oldalukon nem volt áldozata a harcoknak.

Bár elsőre furán hangozhat, de ez minden bizonnyal része lehetett az amerikai haditervnek. Takács Márk katonai szakértő értékelésében kifejtette, hogy a nappali támadás egyik lehetséges oka az lehetett, hogy az amerikaiak nem tudták pontosan, hol vannak az irániak rakétaindító eszközei, így ki kellett provokálniuk egy válaszcsapást ahhoz, hogy ezek felfedjék magukat és csak ezután tudnak majd egy második hullámban végezni velük.

Ezt látszanak igazolni azok a hírek, amelyek a késő délután folyamán újabb robbanásokról számoltak be Teheránból és Sirázból.Mit szól hozzá a világ?

Legalábbis vegyesek a visszajelzések, már ami a világ közvéleményének politikai pozícióval nem rendelkező részét illetik. Több európai városban az ott élő iráni emigránsok örömmel üdvözölték a rezsim elleni támadásokat, volt ilyen összejövetel többek között Berlinben, Frankfurtban és Madridban is. Londonban az Iráni rezsim és az amerikai támadás ellen is volt tüntetés.

Az inkább Iránnal szolidáris Pakisztánban és Törökországban Amerika és Izrael ellen demonstráltak némi kormányzati rásegítéssel. Hasonló jelenetek játszódtak le a légicsapások ellenére Teheránban is, ahol nem a rezsim ellenzéke, hanem a támogatói vonultak az utcára.

Ami a hivatalos reakciókat illeti, Kaja Kallas az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője veszedelmesnek nevezte a helyzetet és közölte az X-en, hogy vasárnap az uniós külügyminiszterek videókonferencián keresztül rendkívüli megbeszélést tartanak.„Az iráni rezsim azzal, hogy válogatás nélkül támadja a szomszédait, a háború kiszélesítését kockáztatja. Ezt elítéljük. Alapvető fontosságú, hogy a háború ne terjedjen tovább. Az iráni rezsimnek döntéseket kell meghoznia” – írta.

Keir Starmer brit miniszterelnök is elítélte Irán szomszédos országok elleni megtorló csapásait, és felszólította Teheránt, hogy tartózkodjon a „válogatás nélküli” támadásoktól. Starmer, Emmanuel Macron francia elnökkel és Friedrich Merz német kancellárral közösen is kiadott egy közleményt. ebben a három európai vezető egyfelől kiemelte, hogy országaik nem vettek részt a támadásban, majd Teheránt sürgették, hogy keressen diplomáciai megoldást a háború leállítására. „Az iráni népnek magának kell meghatározni a jövőjét” – írták.

A miniszterekkel és a hírszerzési vezetőkkel tartott egyeztetést követően Giorgia Meloni olasz miniszterelnök hivatala közölte, hogy konzultálni fog a szövetségesekkel és a regionális vezetőkkel a feszültségek enyhítésére irányuló erőfeszítések támogatásáról.

Az ENSZ Biztonsági tanácsa magyar idő szerint este 10-kor ül össze megtárgyalni a helyzetet. A világszervezet emberi jogi főbiztosa, Volker Türk viszont már korábban közölte, hogy bombákkal és rakétákkal nem lehet ellentéteket elsimítani. Elítélte az amerikai-izraeli támadást és az arra adott iráni válaszcsapást is António Guterres ENSZ-főtitkár.