Nyugati katonai szakértők szerint az Oroszországban várt új mozgósítási hullám az orosz hadsereg számára valószínűleg bekövetkezik, amiről Ukrajnában is figyelmeztettek, de ez „nem fogja kijavítani az orosz hadsereg hiányosságait”.
Az Institute for the Study of War (ISW) elemzői azt jelzik, hogy orosz és ukrán források „a mozgósítás valószínű és küszöbön álló második hullámáról” beszélnek. Megjegyzik, hogy a Csecsen Köztársaság vezetője, Ramzan Kadirov egy december 29-i sajtótájékoztatón „véletlenül megerősítette a mobilizáció közelgő második hullámát”, amikor kijelentette, hogy Csecsenföld 254%-kal túllépte a mozgósítási követelményeket, és ezért a Csecsen Köztársaság lakóit nem hívják be a mozgósítás második hullámába.
Az ISW idézi az ukrán Hírszerzési Főigazgatóság (GUR) vezetőjének, Kiril Budanovnak a szavait is, aki a BBC-nek adott interjújában kijelentette, hogy az orosz hatóságok úgy döntöttek, hogy január 5-én vagy esetleg január 9-én újabb mozgósítási hullámot indítanak.
A hadsereg élőerővel való feltöltésével párhuzamosan az orosz hatóságok megpróbálják harcra kényszeríteni a kellő motivációval nem rendelkező sorkatonákat. Az ISW kutatói szerint erre irányul Vlagyimir Putyin orosz elnök új rendelete, amely „az orosz hadsereg elleni bűncselekményeket elkövető orosz katonák szigorú megbüntetését írja elő a „terepi őrházak” létrehozásával”.
Az új mozgósítási hullám célja az orosz hadsereg „megerősítése”. A valóságban azonban már sok olyan eset volt, amely megerősítette a mozgósított emberek „ágyútöltelékként” való felhasználását. A mozgósítottak nagy része néhány hétnél tovább nem élte túl a frontvonalat. Ugyanazok a szerencsések, akik bekerülhettek a rotáció alá, és egy időre visszatérhettek Oroszországba (vagy a háború miatt végleg rokkanttá váltak), átérezték a Kreml képmutatását. A „mi nem hagyjuk el a sajátjainkat” felhívások ezekhez a „veteránokhoz” a feledésbe merültek. A The Moscow Times egy közleményében a Háború veteránjai nevű orosz emberijog-védő csoportot idézte, amely szerint az orosz kormány „elhagyta és elfelejtette a közelmúltban lezajlott többi háború veteránjait, és úgy tűnik, hogy a jelenlegi háború veteránjai valószínűleg nem járnak jobban”. Mint az ISW kutatói emlékeztetnek, korábban arról számoltak be, hogy az orosz kormány nem fizet fizetést hadseregének, nem ad telkeket az ukrajnai konfliktus veteránjainak, és nem gondoskodik az orosz csapatok alapvető szükségleteiről.
Az orosz emberijog-védők arról is beszámolnak, hogy megszaporodtak az erőszakos támadások Oroszországban, amelyekben a háborúból visszatért katonák is érintettek. Amint arról Olga Romanova, az „Űlő Rusz” alapítvány vezetője az Amerika Hangja orosz szolgálatával folytatott beszélgetésében beszámolt, még a Belügyminisztérium hivatalos orosz statisztikái szerint is nőtt a fegyveres bűnözés a határ menti régiókban. Az Ukrajna elleni háborúból hazatérő orosz katonák körében elkövetett családon belüli erőszakról is érkeznek jelentések. Mint a Washington Post egy orosz katonai bloggerre hivatkozva beszámolt róla, egy orosz veterán Petrozavodszkban lelőtte feleségét, miután Ukrajnából visszatért Oroszországba, és maga hívta ki a rendőrséget.
Az orosz mozgósított katonák motiválatlanság ellenére, Kijevben komoly kihívásnak számítanak is. Ganna Maljar, Ukrajna védelmi miniszterhelyettese szerint Oroszország új mozgósítási hullámra való felkészülése a Kreml hosszú háború szándékát jelzi. „Nagyon erős a mozgósítás, és ez tényleg nagyon komoly kihívás. Ez pedig azt jelzi, hogy elszántak a hosszú távú harcra” – mondta a képviselőnő január 3-án. Maljar hangsúlyozta, hogy a magánhadseregek megalakulása a reguláris csapatok demotivációját jelzi.
A mozgósítással kapcsolatos probléma azonban nem csak az oroszokat érinti. A hatalmas számú fegyveres élőerő jelentősen befolyásolhatja a helyzetet az orosz-ukrán háború frontján. Európában úgy vélik, hogy a legjobb megoldás egy adagolt fegyvermennyiség, ami Ukrajnának önvédelemre elegendő, de igazi offenzívára nem, és Putyin végül elfárad és visszavonul. A valóság teljesen ellentétes feltételeket diktál: minél több időt adnak az Oroszországnak az erő felépítésére és a felépülésre, annál nehezebb és hosszabb lesz az út Ukrajna győzelméhez. Putyin azon vágya, hogy március 15-ig félmillió oroszt mozgósítson, az Oroszországban uralkodó totalitarizmus körülményei között egészen valós. Ez azt mutatja, hogy Putyin az utolsó oroszig harcolni fog. A legnagyobb veszély fenyegeti Európát a második világháború vége óta.
Jelenleg a nyugati katonai segélyek Ukrajnának napról napra ugrásszerűen növekszenek, de az adagolt segélyek nem lesznek kulcsfontosságúak a gyors győzelemben, ami mára már valósággá vált. A fegyveres erők modern fegyverekkel való nagy mennyiségben való feltöltése, rendszeres szállítás mellett, a leghatékonyabb eszköz a moszkvai pestis elleni küzdelemben.