A magyar online vásárlók egyre nagyobb arányban költik pénzüket külföldi webáruházakban, ahol a bankkártyás forgalom már meghaladhatja a hazai webshopokét – főként a Temu látványos térnyerésének köszönhetően. Míg két év alatt a külföldi tranzakciók száma több mint 50 százalékkal nőtt, a hazaiaké mindössze 17 százalékkal bővült. A költések értékében is a külföldi oldalak vezetik a versenyt. A statisztikákat azonban torzítják a Revolut-feltöltések és azok a magyar nyelvű, de külföldről működtetett webáruházak – például az eMAG vagy az Alza –, amelyek forgalma szintén külföldiként jelenik meg.
Meglepetés érheti a hazai e-kereskedelmi szereplőket: a második negyedévben a magyar vásárlók már több pénzt költhettek bankkártyával külföldi webáruházakban, mint a hazai webshopokban. A jelenség mögött nemcsak a Temu térhódítása áll – hívta fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. Az online bankkártyás költéseket olyan tételek is felfelé torzítják, mint a Revolut-feltöltések, és számos, magyar nyelven működő, de valójában külföldről üzemeltetett webáruház növekvő forgalma.
Látványosan megugrott a külföldi webshopokban lebonyolított bankkártyás fizetések száma – mondta Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. Míg 2023 első negyedévében még 30 millió alatt maradt az ilyen tranzakciók mennyisége, addig 2025 első három hónapjában már 45,2 millió fizetést bonyolítottak le a magyar vásárlók külföldi online kereskedőknél, ami több mint 50 százalékos növekedést jelent két év alatt.
Közben a hazai üzemeltetésű webshopoknál jóval visszafogottabb volt a növekedés: a vásárlások száma két év alatt 46,1 millióról mindössze 53,9 millióra emelkedett, ami kevesebb mint 17 százalékos bővülést jelent. Éves összevetésben is nagy a különbség:
míg a magyar online kereskedőknél a bankkártyás tranzakciók száma csupán 6 százalékkal nőtt, addig a külföldi webáruházaknál több mint 21 százalékos volt a forgalom bővülése.
Gergely Péter szerint ennél látványosabb növekedést láthatunk a bankkártyás költések értékében. Itt mindössze egy év alatt a hazai webshopokban történő költés közel 20 százalékkal 1039 milliárd forintra emelkedett, ám eközben a külföldi online fizetési helyeken elköltött összeg egyetlen év alatt közel kétharmadával 1013 milliárd forint fölé emelkedett.
Mindez azt jelenti, egyetlen év alatt az online bankkártyás kereskedelemben a hazai webshopokban történő bankkártyás fizetések aránya 59,2 százalékról 54,4 százalékra csökkent, míg az elköltött összeg tekintetében a hazai online kereskedelmi forgalom részesedése közel 62 százalékról 50,6 százalékra zsugorodott.
Ezt nagyon bánhatja a költségvetés
Gergely Péter szerint minden jel arra utal, az idei második negyedévben megtörtént a fordulat: a külföldi webshopokban elköltött bankkártyás összegek először haladhatták meg a hazai online kiskereskedelem forgalmát. A szakértő szerint ennek fő mozgatórugója a Temu elképesztő térnyerése, amely a PwC friss jelentése alapján önmagában 120 milliárd forinttal járult hozzá a magyar piac 2024-es, 330 milliárdos növekedéséhez – vagyis a bővülés több mint harmadát adta.
A bankkártyás adatok alapján ugyan könnyű lenne a hazai online kereskedelem végét és a Temu teljes uralmát vizionálni, ugyanakkor Gergely Péter óvatosságra int. A statisztikákban nemcsak a külföldi webshopokban történt fizetések jelennek meg, hanem azok a vásárlások is, amikor a vásárlók magyar kereskedőnek hitt, valójában külföldi tulajdonban és infrastruktúrával működő webáruházaknál költenek, ahol a bankkártya-elfogadás is külföldön zajlik.
A legismertebb „hazai” webshopok közül az Alza, az eMAG, de még a kifli.hu is külföldi online kereskedőnek számít – a náluk történő bankkártyás fizetés is külhoni bekerül a statisztikába. A másik fontos tételt azok az összegek jelentik, amelyekkel a bankkártya tulajdonosok a Revolut számláikat töltik fel. A legtöbb pénzintézetnél ugyanis ezek a tranzakciók online bankkártyás fizetésnek minősülnek.
A megoldással a magyar költségvetésen kívül mindenki jól jár.
Miután bankkártyás vásárlásként történik a keretfeltöltés, az ügyfél számára a tranzakció ingyenes, a megmozgatott összegre nem terhelődik tranzakciós illeték sem – leszámítva a kibocsátott kártyák után a Revolut által befizetett évi 500 forintos tranzakciós illeték.
A Revolut térnyerése tovább bonyolítja a képet, a feltöltések torzító hatását csak becsülni lehet – hívta fel a figyelmet Gergely Péter. A PwC felmérése szerint a Temun egy vásárlás átlagosan 13,7 ezer forintot tett ki idén tavasszal, miközben az MNB adatai alapján a külföldi online kereskedőknél az átlagos tranzakciós érték jóval magasabb volt: 22,4 ezer forint.
Ez több mint 36 százalékos növekedést jelent a 2024 első negyedévében mért 16,4 ezer forintos átlaghoz képest. A hazai webshopokban ezzel szemben továbbra is 20 ezer forint alatt marad az egy vásárlásra jutó költés.