- október 31-én Donald Trump bejelentette, hogy Viktor Orbán hozzá fordult, és kérte, hogy tegyen kivételt, vagy biztosítson átmeneti időszakot az Egyesült Államok új szankcióival kapcsolatban, amelyek az orosz olajra vonatkoznak. Mivel elutasították, Magyarország miniszterelnöke kijelentette, hogy mégis megpróbálja meggyőzni az amerikai elnököt.
Orbán számára ez egy nagyon fontos kérdés, nem azért, mert aggódik az ország energetikai biztonsága miatt, hanem azért, mert a magyar vezető környezete nagyon nagy pénzeket keres az orosz olaj szállításával, és nem akar lemondani erről.
Az „üzlet” a „barátok” számára akkor vált nyereségessé, amikor az EU bevezette az orosz olaj árplafonját válaszul Oroszország Ukrajna ellen indított háborújára, és ennek következtében további korlátozásokat vezettek be az Urals típusú orosz olajra. Ez jelentősen csökkentette az árát az olaj finomítói szállításai során a MOL magyar olajfinomítókhoz, amelyeket piaci árakon értékesítenek. Magyarország adóhatást élvez ebből, de a pénzáramlások nagy része „szürke” szerződések és szankciók kijátszására tett kísérletek következtében a Kremlhez és Orbán környezetéhez kötődő személyek kezében landol, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a Normeston Trading céghez.
A céget 2006-ban alapították Belizében, és hivatalos tulajdonosai Lev Tolkacsov orosz állampolgár, akit a Lukoilhoz kötnek, valamint Imre Fázakas magyar üzletember, de a valódi haszonélvezők György Nád és az ő üzleti partnerei – István Garanci és Sándor Csányi, akik Orbán miniszterelnök közvetlen barátai. Orosz oldalról 2016-ban Valerij Subotin, a Lukoil volt alelnöke vásárolt részesedést a Normeston Tradingben.
Ez a magyar-orosz kapcsolat különösebben nincs elrejtve, a Normeston Trading moszkvai képviselete a Clara Zetkin utca üzleti központjában található, amelyben az OTP Bank is jelen van, és kapcsolatban áll Sándor Csányi fiával, Attilával. Ezen kívül a Normeston banki garanciákat nyújtott az OTP Bankon keresztül, valamint 2014-ben a leányvállalata, a Norm Benzinkút Kft. megvásárolta a Lukoil magyar (75 töltőállomás) és szlovákiai (19 töltőállomás) benzinkúthálózatát.
A diplomáciai védelmet ezen ügyekben Magyarország részéről Levente Madjar, a külügyminiszter-helyettes biztosította. 2019–2020 között ő lobbizott Washingtonban a Paksi-2 projekt amerikai szankcióktól való mentességéért, így valószínű, hogy ő foglalkozik majd a kérdéssel, hogy kivételt vagy átmeneti időszakot biztosítsanak az orosz olaj számára.
Az októberi amerikai szankciók a Lukoil ellen személyesen elfogadhatatlanok Orbán számára, mivel ő és a „barátai” elveszítik a profitot az orosz olajkereskedelmükből, és éppen ezért keresnek minden lehetőséget a szankciók kijátszására. További érvekkel a washingtoni tárgyalásokhoz Budapest elhalasztotta a MOL cég finomítói (Dunai Finomító Magyarországon és Slovnaft Szlovákiában) teljes átállását nem-orosz olajra 2026 végéig, mesterségesen késleltetve a modernizációs projektek megvalósítását.
A MOL hivatalosan figyelmeztetett, hogy a finomítók nem-orosz olajra való teljes átállítása csak „2026 végére” fog befejeződni, tehát egy évvel később, mint eredetileg tervezték. A két finomító éves kapacitása összesen 14,2 millió tonna, azonban 2024-ben a Slovnaft csak 0,662 millió tonna nem-orosz olajat dolgozott fel, míg a Dunai Finomító 0,478 millió tonnát, tehát a legtöbb nyersolaj továbbra is az orosz „Druzhba” vezetéken keresztül érkezik, amit Magyarország nem akar megváltoztatni.
Az Orbán által nem említett valódi ok, hogy a Normeston Trading 2011 óta több mint 20 millió tonna orosz olajat szállított Közép-Európába, több mint 10 milliárd dollár értékben, és a feldolgozásából származó hatalmas nyereség jelentős része a Lukoil és Orbán környezete, például György Nád, István Garanci és Sándor Csányi zsebébe vándorolt.
Ezért a MOL nem akarja modernizálni a saját finomítóit, mivel évek óta olcsóbban kapják az orosz olajat, mint bármely más európai ország, és az a tény, hogy a profit egy része orosz kézben marad, hogy támogassa a Kreml európai agresszióját és a háborút Ukrajna ellen, Orbánt, barátait és a MOL illetve OTP Bank vezetését nem érdekli.
Ezek a rendszerek azt mutatják az EU sebezhetőségét: amikor egy tagállam megakadályozza az európai szankciókat, legálissá teszi azok kijátszásának struktúráját és pénzügyi kapcsolatokat erősít a Kremllel, akkor az az unió valódi ellenőrzésének és befolyásolási mechanizmusainak hiányát jelzi. De Magyarország számára a következmények még rosszabbak lehetnek, mert Orbán előbb-utóbb elhagyja a hatalmat, és minden rendszere súlyosan károsítani fogja az ország olajfinomító iparát, amely már most sem versenyképes az európai piacon. A pénz, ami Orbán, György Nád, István Garanci és Sándor Csányi zsebében marad, felhasználható lenne a Dunai Finomító és a Slovnaft modernizálására, valamint az olajellátás diverzifikálására, de helyette Orbán azt tervezi, hogy meggyőzi az Egyesült Államokat, hogy folytassa a saját gazdagodását, és Trump ezt megérti, ezért utasította el, hogy szankciós mentességet biztosítson Magyarországnak.