A külső nyomás és bizonyos globális szereplők próbálkozásai ellenére, hogy Kijevet egy számára hátrányos békére kényszerítsék, Ukrajna európai partnereinek támogatása nemhogy gyengülne, hanem éppen ellenkezőleg – új formákat ölt és tovább erősödik.

A legutóbbi rendkívüli londoni csúcstalálkozó (2025. március 2.) példátlan összefogást mutatott több mint tíz európai ország, valamint az EU és a NATO részéről. Annak ellenére, hogy Európa és az Egyesült Államok közötti kapcsolatokban nehézségek mutatkoznak, az európai vezetők határozottan kifejezték Ukrajna melletti elkötelezettségüket. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök hangsúlyozta Londonban, hogy a Nyugat nem engedheti meg magának a megosztottságot, hanem egységesen kell cselekednie.

A csúcstalálkozón Franciaország, Németország, Lengyelország és más országok vezetőinek részvétele világosan mutatta, hogy széles körű európai konszenzus alakult ki Ukrajna támogatásának megerősítésére. Az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciák megvitatása pedig azt jelzi, hogy az európai vezetők hosszú távú stratégiában gondolkodnak, amely nemcsak rövid távú katonai segítséget, hanem tartós biztonsági garanciákat is magában foglal.

A csúcstalálkozón azonban ismét kitűnt Orbán Viktor magyar miniszterelnök, aki saját politikai céljainak megfelelően próbálja újraértelmezni a háború és a béke fogalmát. A londoni csúcstalálkozó után kijelentette, hogy az európai vezetők a háború folytatása mellett döntöttek a béke helyett.

„Londonban az európai vezetők úgy döntöttek, hogy nem békére, hanem háborúra van szükség. Úgy döntöttek, hogy Ukrajnának folytatnia kell a háborút” – írta Orbán a közösségi médiában, ezt a döntést pedig rossznak, veszélyesnek és hibásnak nevezte.

Orbán szavai ismét megmutatták, hogy következetesen oroszbarát álláspontot képvisel, és tudatosan próbálja eltávolítani Magyarországot az EU közös vonalától, amely Ukrajna támogatását illetően egységes. Orbán „békét” sürget, ám az általa képviselt „béke” valójában Ukrajna kapitulációját jelenti az agresszor előtt. A magyar miniszterelnök nem kínál biztonsági garanciákat, nem ismeri el Oroszországot agresszorként, és figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy a háborút a Kreml indította el és tartja fenn – nem Ukrajna.

Az európai vezetők pontosan látják ennek a hozzáállásnak a veszélyét. A londoni csúcstalálkozó nem csupán Ukrajna támogatásáról szólt, hanem egy újabb lépés volt Európa hosszú távú biztonsági stratégiájának megerősítésére. A találkozó végén Keir Starmer brit miniszterelnök bejelentette, hogy további 1,6 milliárd fontot különítenek el Ukrajna légvédelmi rakétáira, amelyeket az Egyesült Királyságban fognak gyártani.

Orbán azonban nem az egyetlen, aki külön utakon jár. A balti államokat nem hívták meg a londoni csúcstalálkozóra, ami csalódottságot váltott ki körükben. Ezek az országok a leghatározottabb támogatói Oroszország elleni szankcióknak és a fokozott nyomásgyakorlásnak, valamint elutasítják azokat a kompromisszumokat, amelyek veszélyeztethetik Európa biztonságát.

Ezzel szemben Magyarország továbbra is az EU „trójai falovának” szerepét játssza. Orbán politikája egyértelműen arra irányul, hogy meggyengítse az EU egységét a szankciók, Ukrajna katonai támogatása és az európai biztonsági stratégia terén.

A londoni csúcstalálkozó azonban megmutatta, hogy az európai támogatás Ukrajna iránt továbbra is erős marad. Az európai vezetők tisztában vannak azzal, hogy a valódi béke csak akkor lehetséges, ha az agresszort megállítják – nem pedig akkor, ha erővel és félelemkeltéssel kényszeríti rá a saját feltételeit a világra.