Miért ment el Orbán a madridi szélsőjobbos találkozóra, ahol egy magyarellenes román párt is megjelent?

A nacionalista, szélsőjobboldali román AUR ugyan hivatalosan nem vett részt a madridi szélsőjobbos csúcson – mert erre csak azok kaptak meghívót, akiknek képviselői is vannak az Európai Parlamentben –, de George Simion, a párt alelnöke maga mondta el, hogy ő is a spanyol fővárosban volt, és a konferenciához kapcsolódóan találkozott és tárgyalt is a többi résztvevővel. Az összejövetel célja most is az volt, mint korábban Varsóban, újra megpróbálták összerántani az európai jobboldal szélét egy nagy pártcsaládba. De a megoldás most még nehezebbnek tűnik, főleg amiatt, mert a résztvevők teljesen mást gondolnak az orosz külpolitikai törekvésekről, és hogy ez mekkora fenyegetést jelent, – 24hu.

A hétvégén Madridban ült össze az európai populista, nacionalista és illiberális pártok csoportja, hogy a közös európai szerepvállalásukról beszéljenek. Magyarországon igazán komoly ügy most nem lett a találkozóból. A legutóbbi hasonló randevú Varsóban volt, de akkor még a találkozó előtt elterjedt, hogy a pártok megalakíthatnak egy nagy szélsőjobboldali frakciót az Európai Parlamentben. Ebből végül nem lett semmi, csak a szokásosnál sokkal nagyobb médiafigyelem.

A mostani találkozó három legfontosabb vendége a két miniszterelnök, Orbán Viktor és a lengyel Mateusz Morawieczki (címlapképünkön), valamint a francia elnökségért jelenleg is kampányoló Marine Le Pen voltak. A házigazda spanyol Vox vezetője mellett a rendezvényen ott voltak a bolgár, belga, osztrák, észt és holland szélsőjobboldali pártok is.

Ami a leginkább meglepő, hogy Orbán Viktor egy olyan rendezvényen vett részt, amelyen megjelent a magyarellenes román AUR-ral is.A nacionalista, szélsőjobboldali román párt ugyan hivatalosan nem vett részt az eseményen – mert erre csak azok kaptak meghívót, akiknek képviselői is vannak az Európai Parlamentben –, de George Simion, a párt alelnöke maga mondta el a Balkan Insightnak, hogy ő is Madridban volt, és a konferenciához kapcsolódóan találkozott és tárgyalt is a többi résztvevővel. Az a George Simion, aki korábban maga jelentette be, hogy az AUR kezdeményezné az etnikai alapon szerveződő romániai pártok, így a magyar pártok betiltását is. Sőt, Simion volt az is, aki korábban törvényen kívül akarta helyezni Székelyföldet.

Mivel a témát korábban Márki-Zay Péter, az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje is felhozta, a Vox EP-képviselője a Twitterre azt írta, a találkozóra Romániából csak a a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt volt meghívva, ennek ellenére Simion is ott volt, hiszen még közös fotót is posztolt a konferenciáról azzal az EP-képviselővel, aki szerint Romániából csak a parasztpárt volt meghívva.

Sőt, Simion a Twitteren is azt írta, hogy Romániát képviseli a találkozón, Orbán Viktort is megjelölve a bejegyzésben:

A Fidesz mindenesetre korábban már azért is élese bírált ellenzéki szereplőket, mert az AUR-nál jóval kevésbé magyarellenes pártokkal léptek kapcsolatba.

A konferencia kimondott célja az volt, hogy a jelen lévő pártok felmutassanak egy alternatívát a szerintük rossz irányba tartó Európai Unióval szemben. Olyan alternatívát, ami az egyre föderálisabbá váló unióval szemben a tagállamok erejét növelné Brüsszelben.

A nem kimondott cél vélhetően ugyanaz lehetett, mint legutóbb Varsóban: valahogy elérni, hogy a szélsőjobboldali, populista, nacionalista pártok közös frakciót tudjanak alkotni az Európai Parlamentben, ami valamennyire ellensúlya lehet a parlamentet vezető koalíciónak.

A jelenlegi erőviszonyok úgy néznek ki, hogy az Európai Parlament két nagy néppártjának, a jobboldali Európai Néppártnak és a szociáldemokratáknak a legutóbbi EP-választás óta nincs meg a többsége a parlamentben, a döntések keresztülviteléhez szükség van a két középpárt, a liberális Megújuló Európa és időnként a Zöldek támogatására is. Mindkét kisebb párt határozottan van vezetve, a Zöldek frakciófegyelme az egész parlamenten belül kiemelkedő.

FISCHER ZOLTÁN / MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA / MTIA madridi tanácskozás

A szélsőjobbos, populista, nacionalista, vagy a Néppárttól jobbra lévő pártok jelenleg két frakcióban ülnek. Az Európai Konzervatívok és Reformisták egyik legnagyobb pártja a lengyel Jog és Igazságosság, a másik, ennél jobbra lévő frakció, az Identitás és Demokrácia két meghatározó pártja pedig a Matteo Salvini-féle Liga és Marine Le Pen Nemzeti Tömörülése. Ezt a két frakciót szeretné valahogy egybe varázsolni a jelenleg frakción kívüli Fidesz is, ám ennek eddig is több akadálya volt.

Az egyik legnagyobb ezek közül pont Matteo Salvini, aki jelenleg is tagja az Olaszországot vezető nagykoalíciónak, és eddig a korábbiaknál kevésbé szélre szerette volna pozicionálni pártját. Salvini nem vett részt a madridi találkozón, amire most oka is volt, mert épp az olasz köztársasági elnök személyéről szavaztak. Nem vett részt ugyanakkor a korábbi, varsói találkozón sem, amelynek részben az lehet az oka, hogy Giorgia Melonival, az Olaszország Fivérei nevű, szintén a jobbszél felé húzó, párt vezetőjével még mindig nem tudták eldönteni, ki legyen az olasz jobboldal meghatározó ereje. Az Olaszország Fivérei pedig az Európai Konzervatívok és Reformisták frakció tagja, tehát része lenne az új tömörülésnek is.

Probléma volt az is, hogy senki nem akarta végleg elidegeníteni magát a német konzervatívoktól azzal, hogy összeáll az AfD-vel, amely az utóbbi időben is egyre jobban tolódik a szélre.

A legkomolyabb problémát viszont a mostani találkozó is megmutatta: ezek a pártok ugyanis nagyon sok dologban egyszerűen nem értenek egyet.

Az összejövetel abból a szempontból speciális volt, hogy épp az Ukrajna és Oroszország közötti feszültség tetőzése alatt történt, ráadásul az egyik ott lévő miniszterelnök, Orbán Viktor, néhány nappal a találkozó után Moszkvába utazott Vlagyimir Putyinnal tárgyalni.

A pártok a találkozó után alapvetően azt kommunikálták, hogy közösen ítélték el Oroszországot, de valójában nem pontosan ez történt. A tanácskozás végén elfogadott nyilatkozat eredeti szövege valóban elítélte volna Oroszországot, ám ezt a hírek szerint Marine Le Pen nem volt hajlandó aláírni, ezért kivették belőle. A végső nyilatkozat, amelyet szintén a francia politikus oldaláról lehet megismerni, csak annyit ír, hogy közösen fognak fellépni az Európa külső határait fenyegető agresszióval szemben, ami elítélő ugyan, de kevésbé direkten Oroszországgal szemben.

A jelen lévő pártok egy része, például a Nemzeti Front és a Liga is kifejezetten jó kapcsolatban áll Oroszországgal, miközben másik része, például a lengyel Jog és Igazságosság, határozottan oroszellenes. Ezért Oroszország különösen kellemetlen kérdés számukra.

A találkozó haszna Magyarország és Lengyelország számára leginkább az lehetett, hogy ellensúlyozzák valahogy az egyre inkább visegrádi kettőkké alakuló visegrádi négyek elhalkulását. Szlovákia és Csehország egyre több dologban nem ért egyet Magyarországgal és Lengyelországgal, és annak ellenére, hogy az együttműködés folyamatos, a politikai arculat jóval megosztottabb lett.

Mindkét országban választások lesznek hamarosan, ezért mindkét miniszterelnök számára kifejezetten fontos, hogy ne nézzen ki úgy, mintha eljelentéktelenedtek volna Európában. Ennek elérésére kifejezetten jó eszköz egy ilyen találkozó, sok európai párt részvételével. Emellett a pártok egy része akár a mostaninál jelentősebb politikai szerepet is vihet a jövőben, ezért nem rossz befektetés velük jóban lenni, főleg, ha a hagyományos konzervatív pártok egyre kevésbé állnak szóba mondjuk a Fidesszel. Erősödik a Vox és az AUR is, de a Nemzeti Tömörülésnek is vannak még esélyei a jó szereplésre. Így a mostani olyan befektetés lehet a jövőbeni együttműködésbe, amelynek kevés kockázata van, hiszen amit el lehet bukni – például a hagyományos jobboldal jóindulatát, az európai mainstreamet –, azt már elbukták.

Részvény: