Megvan, hol farag le a kormány 755 milliárd forintot jövőre – Egy része egyelőre csak ígéret

A Pénzügyminisztérium szerda esti közleménye után nem sokkal a közlönyben meg is jelent a kormány határozata, hogy a 2022-es költségvetésben hol húzza szorosabbra a nadrágszíjat a kabinet annak érdekében, hogy legalább (!) 755 milliárd forintnyi kiadást megspóroljon. Konkrétan 17 költségvetési sort érint a kiadáscsökkentési intézkedés, ami meglehetősen magas szám és – ha csak átmenetileg is, de – több területet érzékenyen érinthet, például az Egészséges Budapest Program teljes jövő évi keretét elvette most a kormány. A határozat másik érdekes része, hogy 150 milliárd forintnyi döntés még hiányzik, egyelőre még csak ígéret formájában van jelen a jövő évi, amúgy is teljesen átszabott büdzsében.

Három fontos pontja van a határozatnak

Szerda esti cikkünkben számoltunk be a tárca közleményéről, miszerint 755 milliárd forintnyi beruházás átütemezésével valósul meg 2022-ben a tervezettnél alacsonyabb hiánycél. Ez az a költségvetési kiigazítás, amivel az eredetileg vállalt 5,9%-os, uniós viszonylatban is magas hiánycélt 4,9%-ra csökkentené.

A szerda esti kormánydöntés meg is jelent a közlönyben kormányhatározat formájában, a 2022. évi hiánycél csökkentéséről és az ennek eléréséhez szükséges intézkedésekről címmel. Ez lényegében három paragrafusból áll:

A kormány egyetért azzal, hogy a 2022. évi hiánycél az eredeti 5,9% helyett a bruttó hazai össztermék (GDP) 4,9%-a legyen.

a 2022. évi hiány csökkentése érdekében egyetért a Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló 2021. évi XC. törvény egyes kiadási előirányzatainak csökkentésével, valamint a korábban meghozott beruházási döntések felülvizsgálatával, oly módon, hogy az így elért megtakarítás összege meghaladja a 755 milliárd forintot.

Ehhez egyrészt a központi költségvetés 2022. évi előirányzatait összességében 605,405 milliárd forinttal csökkenti, a mellékletben felsoroltak alapján, és ennek január 5-ig kell megvalósulnia. Másrészt Varga Mihály pénzügyminiszternek 2022. január 31-ig kell javaslatot tennie további 150 milliárd forintos beruházási döntés csökkentésre.

Ez alapján azt mondhatjuk, hogy a kormány döntésének legalább két eleme új és érdekes az eddigiek után. Egyrészt, hogy a kormány legalább 755 milliárd forintos költségvetési kiadáslefaragásra, -befagyasztásra készül 2022-ben és hogy ennek egy ötödét jelenleg még nem ismeri, a költségvetésért felelős miniszternek kell javaslatot tennie egy hónapon belül erre is. Ez azt üzeni, hogy a kormány számára meglehetősen fontos és sietős volt, hogy mielőbb ismertté váljon ez a költségvetési egyenlegjavító döntés. A befektetők és más piaci szereplők szemében ezért a kiigazítás ezen hiányossága feltételezhetően nem veti vissza nagy mértékben a kormánydöntés hitelességét, az elkötelezettség határozottan megvan a kormányban, január végén ezen a téren is okosabbak leszünk.

Azt is fontos megemlíteni, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a keddi tájékoztatóján azt mondta, hogy nincsenek elhalasztott beruházások, csak átütemezések, amivel arra utalt, hogy a későbbiekben ezek a kiadási tételek még megvalósulhatnak (vagy 2023-ban, vagy ha 2022-ben feltételezhetően jobb lesz a büdzsé állapota, bár ez utóbbi opció nem lenne túl konzisztens a mostani lépéssel és azzal az üzenettel, hogy a kormány nem használja ki az év közben jelentkező mozgástereket). Közben most azt láthatjuk, hogy a lenti összegekkel ténylegesen is csökkennek egyes kiadási előirányzatok.

Itt húzza meg a nadrágszíjat a kormány

A kormányhatározathoz csatolt mellékletből kiderül részletesen, hogy a 605 milliárd forintos kiadásbefagyasztás milyen célokat érint. Méret szerinti sorrendben így jön össze a beruházás elhalasztás.

  1. Ahogyan azt valószínűsítettük, a legnagyobb tételt, 400 milliárd forintot a kormány a Beruházási Alapban fogna meg (ez a Gazdaságújraindítási Alap része). Ez az az 550 milliárd forintos tételcsoport, amit a 2022-es eredeti költségvetésben sem bontott ki részleteiben a kormány, így azt sem tudjuk, hogy így pontosan milyen beruházások maradnak el a most eldöntött zárolás nyomán.
  2. Szintén a Gazdaságújraindítási Alapból vág vissza 40 milliárd forintot, ennyivel lesz kevesebb az eredetileg 270 milliárd forintosra tervezett jövő évi Paks II. Zrt. tőkeemelése.
  3. A 2019–2027 közötti idegen nyelvi stratégia megvalósítására szánt 30 milliárd forintos működési kiadást teljesen elveszi most a kormány.
  4. Beruházás ösztönzési célelőirányzat 20 milliárd forinttal lesz kisebb, mint az eredeti 80 milliárd forint.
  5. Turisztikai fejlesztési célelőirányzat 20 milliárd forinttal csökken a döntés nyomán, amivel az eredeti 40 milliárdos előirányzat lefeleződik.
  6. Az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz tartozó HUMDA Zrt. tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos beruházási kiadásokat 15,75 milliárd forinttal csökkenti.
  7. 15 milliárd forinttal tervez a kormány kevesebbet költeni az Adósságszolgálattal kapcsolatos jutalékok és egyéb költségek jogcímének dologi kiadás során.
  8. 13,2 milliárd forinttal vágja vissza az Egészséges Budapest Program kiadásait, ami vizsgálataink szerint azt jelenti, hogy – ha csak átmenetileg is, de – a teljes jövő évi EBP keretösszeget elvette most a kormány.
  9. Nagyvállalati beruházási támogatásokat 10 milliárd forinttal vágja vissza a kormány. Eredetileg erre a célra 25 milliárd forintot szánt volna a kormány.
  10. 10 milliárd forinttal kevesebb jut az MNV-nek ingatlanokkal és ingóságokkal kapcsolatos kiadásokra.
  11. Külügyi fejlesztési és kutatási programokra 9 milliárd forinttal ad kevesebbet a kormány.
  12. Foglalkoztatási támogatásokra 6,5 milliárd forinttal költ kevesebbet jövőre az állam, mint eredetileg tervezte.
  13. Fővárosi fejlesztésekre 4,7 milliárd forinttal jut kevesebb jövőre.
  14. 4,52 milliárd forinttal vágja vissza a kormány a Helyi Önkormányzatok támogatásai soron az egyéb felhalmozási célú kiadásokat.
  15. 3 milliárd forinttal csökkenti az egyéb gazdaságfejlesztési programok előirányzatát a kabinet.
  16. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Közgyűjtemények jogcímen szenved el 2,1 milliárd forintos beruházásvisszavágást.
  17. 1,5 milliárd forinttal kevesebb forrás jut reptéri fejlesztésekre.

Összességében jól látható, hogy a beruházásátütemezés 755 milliárd forintban meghirdetett összegének 73%-át nem ismerjük részletesen. Egyrészt ugyanis nem tudni, hogy a Beruházási Alapban tervezett 400 milliárd forintos befagyasztás pontosan milyen projekteket érint, valamint 150 milliárd forintnyi kiadáslefaragást még nem azonosított be a kormány, arra még január végéig adott magának időt. A fenti felsorolásból megismert, összesen 200 milliárd forintos költségvetési kiigazításra pedig az is igaz, hogy nem csak beruházási és felhalmozási célú kiadási sorokat érint ez a mostani intézkedés.
Azt is látni kell, hogy a 755 milliárd forintos kiigazítás és a GDP-arányos 1 százalékpontos hiánycél-csökkentés jelentős vállalás és komoly tételek, a kormánynak tehát az volt a célja, hogy erőteljes üzenetet küldjön a piacok és befektetők felé, hogy a költségvetést kontroll alatt tartja. Más kérdés, hogy közben a másik kezével soha nem látott támogatásokat oszt és jövedelemátcsoportosítást hajt végre (családosok, nyugdíkasok és kkv-k irányába), és ezt a piaci szereplők, valamint a hitelminősítők is látják.
Nem könnyíti meg az intézkedések átláthatóságát, hogy a kormány a kiadáslefaragásokat nem vezeti át az eredeti 2022-es költségvetési törvényjavaslaton (a nyár óta számtalanszor módosított költségvetést nem is ismerjük), és hogy ezt a jelentős horderejű intézkedéssorozatot a karácsonyi ünnepek előtt két nappal zongorázza le a kormány, késő este megjelenő határozatok formájában.

https://www.portfolio.hu/gazdasag/20211223/megvan-hol-farag-le-a-kormany-755-milliard-forintot-jovore-egy-resze-egyelore-csak-igeret-517890

Részvény: