Az Orosz Föderáció Ukrajna elleni teljes körű háborújának kezdete óta Jeruzsálem álláspontja a Kijevnek nyújtott katonai segélyekkel kapcsolatban nem annyira negatív, hanem inkább hosszú távú az izraeli kormány által kidolgozott stratégiai „ütőkártyák” kiszámítása szempontjából. Sajnos ez a folyamat több mint egy évig elhúzódott, de az első lépések hamarosan megtörténnek – ami nem lehet más, mint egy „pozitív üzenet” Jeruzsálemből.
Ismertté vált, hogy Izrael miniszterelnöke, Benjámin Netanjahu tavaly ősszel hivatalába való visszatérése után először tárgyalt az ország kormánytisztviselőivel az Ukrajnának nyújtott katonai segélyekkel kapcsolatos izraeli politikáról. Meg kell jegyezni, hogy a megbeszélésen részt vett Yoav Gallant védelmi miniszter, Eli Cohen külügyminiszter, David Barnea, a Moszad vezetője, Herzi Halevi, az IDF vezérkari főnöke, Netanjahu katonai titkára, Avi Hil. A kiadvány azt írja, hogy szóba került az Ukrajnának nyújtott katonai segítségnyújtás lehetősége, de „döntések nem születtek”.
Az is ismertté vált, hogy márciusban számos izraeli sajtó arról számolt be, hogy Naftali Bennett izraeli miniszterelnök állítólag felajánlotta Vlagyimir Zelenszkij ukrán vezetőnek, hogy fogadja el Vlagyimir Putyin orosz elnök feltételeit a háború befejezésére. Bennett és az elnöki hivatal azonban később tagadta ezt az információt.
A teljes körű invázió kezdete óta azonban Izrael először engedélyezte az Ukrajnába irányuló fegyverexportot. Ezek drónellenes komplexumok, amelyeket a kritikus infrastrukturális létesítmények védelmére terveztek.
Ezek az első olyan védelmi exportengedélyek, amelyeket az országban a teljes körű inváziót követően Ukrajnába irányuló esetleges fegyvereladásokhoz engedélyeztek.
„Izrael ügyelt arra, hogy ne nyújtson katonai segítséget Ukrajnának, attól tartva, hogy egy ilyen lépés feszültséget kelthet az Oroszországgal fenntartott kapcsolatokban, és sértheti Izrael biztonsági érdekeit Szíriában” – jegyzik meg az Axios kiadása beszélgetőpartnerei.
Az exportengedélyeket Yoav Gallant védelmi miniszter és Eli Cohen külügyminiszter hallgatólagosan jóváhagyta február közepén, amikor Izrael Netanjahu elrendelte háborús politikájának felülvizsgálatát.
Korábban arról számoltak be, hogy Izrael segíteni fog Ukrajnának a légi fenyegetés korai figyelmeztető rendszerének létrehozásában. Az ellenséges rakétákkal és drónokkal kapcsolatos értesítésekről beszélünk. Ezt Eli Cohen izraeli külügyminiszter február közepén Dmytro Kuleba ukrán külügyminiszterrel tartott tájékoztatóján kijelentette: „kijevi látogatásom újabb bizonyítéka az ukrán népnek nyújtott támogatásunknak… Izrael a jövőben is folytatni fogja a támogatásunkat. … Segíteni fogunk egy korai előrejelző rendszer kidolgozásában Ukrajna számára” – mondta a miniszter.
Ismeretes, hogy Izrael korai előrejelző rendszere radar és optikai eszközök kombinációját használja a rakéták és drónok kilövéseinek észlelésére. A technológiák azonosítják az objektumok méretét és azonosítják a fenyegetéseket. Ezután ezek az adatok megjelennek az elektronikus térképen. Az állampolgárok pedig telefonon kapnak figyelmeztetést, vagy rádión, televízión vagy szirénán értesülnek a veszélyről.
Eli Cohen emellett kijelentette, hogy Izrael támogatni kívánja a Vlagyimir Zelenszkij elnök által javasolt békeképletet. Ezenkívül Izrael támogatja Ukrajna népét, szuverenitását és területi integritását.
A teljes körű orosz-ukrán háború kezdete óta Izrael visszafogott álláspontot képvisel, tekintettel a közel-keleti erős orosz tényezőre. Ennek ellenére Ukrajna és Izrael biztonsági érdekei egybeesnek. Az orosz-iráni együttműködés nagy veszélyt jelent mindkét országra.
Ez a döntés, miszerint Ukrajnát drónelhárító rendszerekkel látják el, igazi áttörést jelent, bár még mindig nagyon óvatos: Izrael ragaszkodik ahhoz, hogy a védelmi rendszerek ne öljenek meg orosz katonákat.
Az Ukrajna felé tett ilyen lépések a globális agresszor elleni harcban arról tanúskodnak, hogy Jeruzsálem nem csak a közel-keleti „események frontján”, hanem még Ukrajna területén is kész szembeszállni a Kremllel, ami csak erősíti az orosz-ukrán háború „nemzetközi” státuszát.