Az Európai Bizottság elfogadta a magyar helyreállítási programot, miközben arra is javaslatot tett az Európai Tanácsnak, hogy függesszenek fel a felzárkóztatási forrásokból 7,5 milliárd eurót.
Egyszerre két fontos ügyben is döntés született szerdán Brüsszelben Magyarországgal kapcsolatban: az egyik az úgynevezett jogállamisági eljárásunk, a másik pedig a koronavírussal összefüggésben lévő helyreállítási tervünk.
A két projekttel együtt párhuzamosan két jelentősebb összeg sorsa forog kockán, amelyekért Brüsszelnél küzd jó ideje Magyarország.
Korábban 7,5 milliárd euró visszatartását helyezte kilátásba az Európai Bizottság a Magyarországnak nyújtott rendszeres uniós forrásokból, miután Brüsszel szerint Magyarország súlyosan megsérti a jogállamisági normákat.
E mellett további 5,8 milliárd eurónyi (2360 milliárd forintnyi), a világjárvány helyreállítására szánt pénz sorsa is bizonytalanná vált.
Az Európai Bizottság mint az unió javaslattévő és végrehajtó szerve, ahogy az várható volt, szerdán elfogadta a saját javaslatát, miszerint a jogállamisági eljárás keretében fagyasszanak be 7,5 milliárd eurót a Magyarországnak 2021 és 2027 közt járó összegből. Ez a hazánkat megillető összeg megközelítőleg harmada.
A helyreállítási alapban, a pandémia után a tagállamok által igényelhető gyorssegélyben, elvileg 5,8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás érhető el Magyarország számára. Ám ha még az idén nem születik megállapodás a helyreállítási tervről, Magyarország végleg elveszíti ennek az összegnek a 70 százalékát.
Brüsszel most elfogadta az 5,8 milliárd eurós helyreállítási programunkat, miközben az is eldőlt, hogy az Európai Bizottság javaslatot tett az Európai Tanácsnak, hogy függesszenek fel a Magyarországnak járó felzárkóztatási forrásokból 7,5 milliárd eurót – közölte az Európai Bizottság sajtószolgálata.
Ahhoz, hogy feloldják ennek a 7,5 milliárdnyi eurónak a befagyasztását, az 5,8 milliárd euróhoz pedig hozzájussunk, a magyar kormánynak egy 27 pontból álló feltétellistát kell teljesítenie. Ebből az utóbbi két hónapban már 17-et már végrehajtott a magyar kormány, de Brüsszel csak részben elégedett a magyar teljesítménnyel.
Szerdán egyúttal az Európai Bizottság azt is bejelentette, hogy Magyarország addig nem juthat uniós pénzekhez, míg 27 feltételből maradéktalanul mind a 27-et nem teljesíti.
Hogyan tovább Magyarország?
A magyar kormány optimista az ügyben: arra számítanak, hogy már az első negyedév végén érkezhetnek az uniós források. Egy biztos: mind a jogállamisági eljárásban, mind a helyreállítási ügyben az Ecofin, a tagállamok gazdasági és pénzügyi minisztereinek tanácsa fog dönteni. Ennek egyik lehetséges időpontja december 6-ra eshet, legalábbis ekkor ül össze újra az Ecofin – írja az Eurologus. De a napi.hu információi szerint az is elképzelhető, hogy az elhúzódó egyeztetések miatt, egy héttel később, december 12-13-án rendkívüli pénzügyminiszteri találkozót tartanak, s itt dönthetnek a forrásokról.
A szabályok szerint december 19-ig mindenképpen napirendre kell tűzni és le kell zárni a jogállamisági eljárást. Ahhoz azonban, hogy érvényes határozat szülessen, szükség van az uniós tagállamok minősített többségének egybehangzó állásfoglalására. Tehát az ügyben 27-ből legalább 15 tagállamnak azonos álláspontot kell képviselnie.
A pénzügyminiszterek négyféleképpen dönthetnek a bizottsági javaslatról:
vagy elfogadják;
vagy elutasítják;
vagy módosítják;
vagy nem születik döntés.
Vannak még hiányosságok Varga Judit háza táján
A helyreállítási program forrásaihoz tehát csupán abban az esetben fér hozzá Magyarország, ha mind a 27, már említett feltételt teljesíti. Didier Reynders igazságügyi biztos ezen belül néhány igazságszolgáltatással kapcsolatos kritériumot külön kiemelt. Ezek a következők:
megerősíti az Országos Bírói Tanács jogköreit;
elhárítja az akadályokat az elől, hogy a magyar bírák szabadon fordulhassanak az Európai Bírósághoz jogértelmezés, vélemény kikérés érdekében;
megtiltja a magyar közhatalmi szerveknek, hogy jogerős magyar bírósági ítéleteket megtámadhassanak az Alkotmánybíróságon.
Johannes Hahn költségvetési biztos arról beszélt, hogy bár Magyarország jó irányba mozdult, de eddig nem valósított meg minden szükséges lépést, amely maradéktalanul eltüntette volna az uniós költségvetési kockázatokat. Ennek eredménye, hogy a bizottság ezt a 7,5 milliárd eurós felzárkóztatási forrást felfüggeszti három operatív programban, mindegyikben egyaránt 65 százalékban.
Navracsics Tibor a történtek ellenére optimista
Navracsics Tibor, területfejlesztési és uniós forrásokért felelős miniszter már szerdán arról beszélt a Reutersnek, hogy az Ecofin várhatóan elfogadja a magyar kilábalási programot. Miközben Brüsszel azt javasolhatja, hogy függesszék fel az EU-költségvetésből járó pénzek jelentős részének kifizetését, a már említett 7,5 milliárd eurót.
A tárcavezető hangsúlyozta, hogy Magyarország teljesíti a Brüsszelnek tett vállalásait, és azt várja, hogy jövőre megkapja a teljes felfüggesztett összeget.
Navracsics Tibor arról is nyilatkozott, hogy érzése szerint mindent megtett azért, hogy Magyarország megkapja a neki járó uniós forrásokat. Szerinte amennyiben megkötjük a partnerségi megállapodást az unióval még decemberben, valamint a tanácsnál zöld jelzést kap a magyar kilábalási terv, nem késünk le semmiről. A miniszter hozzátette: optimista.
Az viszont továbbra is bizonytalan, hogy az első nagyobb összegek mikor folynak be a magyar államkasszába a 2021-2027-es felzárkóztatási, és helyreállítási forrásokból.