Megnyerhetik-e az ukránok a háborút, és ha igen, mikor?

Miután Vlagyimir Putyin orosz államfő nem jelentett be teljes mozgósítást országában a győzelem napján tartott beszédében, a szakértők azt fürkészik, hogyan folytatódhat a háború. Egyes ukrán tisztviselők szerint országuk megnyerheti a 21. századhoz egyáltalán nem illő összecsapást, ám a nyugati szakértők óvatosabbak.

Május elején az orosz hadsereg egységei még Harkiv elővárosaiból tartották tűz alatt Ukrajna második legnagyobb városának központját, ám az ukrán csapatok ellentámadása visszavetette ezeket az erőket 30 kilométerrel az orosz-ukrán határ felé. Ez meghozta a kijevi vezetés önbizalmát a háború kimenetelével kapcsolatban – írja a Financial Times a május közepére kialakult hadi helyzetet elemző cikkében. Dmitro Kuleba külügyminiszter a brit üzleti lapnak azt mondta, kormánya úgy véli, hogy az ukrán hadsereg vissza tudja szorítani az orosz inváziós erőket az ukrán-orosz határ mögé.

Egyes tisztviselők még optimistábbak, már amennyiben a súlyosan megtépázott országban beszélhetünk optimizmusról. Szerintük ezt a célt még 2022 vége előtt elérhetik, beleértve a Donbasz felszabadítását, ahol a legerősebb orosz katonai összevonással állnak szemben. Ha mindent megkapunk júniusra, akkor kiverhetjük őket októberre – mondta Andrij Zagorodnyuk korábbi védelmi miniszter, a kijevi Védelmi Stratégiák Központja kutatóintézet igazgatója a nyugati katonai támogatásra utalva.

A nyugati tisztviselők és katonai elemzők azonban ennél jóval óvatosabban fogalmaznak. Erősödik az a feltételezés, hogy Ukrajna megnyeri a háborút, ám reálisabb arról beszélni, hogy Ukrajna nem veszít és Oroszország nem nyer ebben az összecsapásban – véli Samuel Cranny-Evans, a londoni Royal United Services Institute kutatóintézet katonai elemzője.

Nézőpont kérdése

A hozzáállás változásának lélektani oldalára hívja fel a figyelmet Mathieu Boulégue, a Chatham House kutatóintézet Oroszország- és Eurázsia-szakértője. Szerinte az ukránoknak és szövetségeseiknek szükségük van a győzelem lehetőségének tudatára, mert az arra irányítja a figyelmüket, hogy mit nyerhetnek a sikerrel, szemben azzal, hogy az oroszok mit veszíthetnek a háborúval.

Hogy mire gondolhatott, arra talán a Luhanszki régió nyugati szélén lévő Popászna kisváros példája világít rá. Az orosz erők alig haladtak előre e település körül a harctéren azt követően, hogy április második felében bejelentették a Kijev körüli hadműveletek végét. Egy nappal a győzelem napja előtt, május 8-n aztán elfoglalták a várost, amit az orosz média „jelentős győzelemként” tálalt. Az ukrán médiában ugyanez „taktikai visszavonulásként” szerepelt. Ezzel egyidejűleg azonban megjelent a közösségi médiában egy légi felvétel arról, ahogy az ukrán erők szétromboltak egy orosz pontonhidat a közeli folyón, mellette a parton rengeteg rommá lőtt orosz tank és egyéb jármű látható.

Távolabbról nézve az összképet leginkább úgy tűnik, holtpontra jutott a konfliktus. A zsoldosokat foglalkoztató és a korábbi ukrajnai és szíriai orosz beavatkozásokban részt vevő orosz Wagner Group biztonsági cég értékelése szerint Oroszországnak 800 ezer katonára lenne szüksége Ukrajna legyőzéséhez – derült ki a szervezet Telegramon megjelent értékeléséből. Ehelyett csak 100 ezer orosz támadt rá a testvér népre, és a moscow Timesnak nyilatkozó szakértők szerint Vlagyimir Putyin államfő azért nem jelentette be a mozgósítást Május 9-én, mert a modern technika kezelésére korlátozottan képes besorozottak bevetése csak az elesettek számát növelné.

Lövöldöznek reggel, délben, este

Cranny-Evans a patthelyzetet részletezi. Az oroszok ülnek a fenekükön a front mögött és keményen tüzelnek a tüzérségükkel, de nincs megfelelő gyalogságuk, hogy benyomuljanak a letarolt területre és a fegyvernemeik együttműködése csapnivaló. Az ukránok helyzete ennek ellenkezője: taktikailag érett csapataik vannak, de nincs tűzerejük, amivel ledózerolhatnák maguk előtt az ellenségüket. Az eredmény patthelyzet.

A kiterjedt ukrán ellentámadáshoz az ukrán félnek nagy hatótávolságú tüzérségre lenne szüksége, amivel mélyen a front mögött támadhatnák az orosz erőket. A nyugati szövetségesek eddig 120 ilyen fegyvert adtak nekik. Emellett teherautókra, felfegyverzett járművekre és üzemanyagra is szükségük lenne, nem beszélve a légierőről, mert a támadáshoz biztosítani kellene a légteret.

Az igaz, hogy hosszabb távon a folyamatos nyugati segítség az ukrán fél javára billentheti az erőegyensúlyt, ám kérdés, hogy ez mire lehet elég. Az ukránok a teljes mozgósítás nyomán elegendő katonával rendelkeznek és ha a volt szovjet eszközökről átfegyverzik őket nyugatiakra, akkor könnyebbé válik a muníció utánpótlása. Eközben az orosz veszteségeket a brit védelmi minisztérium 15 ezer elesett katonára és 30 ezer sebesültre becsüli, s bár a tüzérségük utánpótlása jó, a nyugati szankciók miatt hírek szerint mosogatógépekbe szánt chipeket kénytelenek használni a katonai eszközökben.

https://www.napi.hu/nemzetkozi-gazdasag/oroszorszag-ukrajna-haboru-esely-elorejelzes.752298.html

#háború #ukrajna #oroszország #szakértő #hadsereg #siker #bukás

Részvény: