A szomszédban zajló háború ellenére is viszonylag magas ütemű gazdasági növekedéssel számol a kormány, s a gyors bővülés a következő években is velünk maradhat. Mindez a Pénzügyminisztérium konvergenciaprogramjából derül ki, amelyet a szaktárca már postázott Brüsszelbe az Európai Bizottságnak. Ami a konkrétumokat illeti, a pénzügyi tárca több mint négyszázalékos gazdasági növekedést, a bruttó hazai termék 4,9 százalékára csökkenő költségvetési hiányt és 76,1 százalékára javuló államadósságot jelez az idei évre. Úgyszólván természetes, hogy sokan kétkedve fogadják a PM által készített dokumentumot, tekintettel arra, hogy a politikai ellendrukkerek már a megszorításokat várják.
Kincstári optimizmus hatja-e át a bűvös makrogazdasági számokat? Ez a kérdés több szempontból is jogos, miután az orosz–ukrán háború teljes egészében negatívan hat a világ és különösen az Európai Unió gazdaságára, amelynek hazánk is aktív szereplője. Pestiesen szólva, amíg nem ér véget a fegyveres konfliktus, addig csak a ködöt szurkálja mindenki, mármint ami a tervezést illeti.
Tekintettel arra, hogy a napokban jelent meg az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank gazdasági prognózisa, amely szerint Magyarországon az átlagosnál jobb teljesítményt várnak az EBRD szakértői, aligha túlzó a PM kalibrálása a gazdasági folyamatokat illetően. Bármilyen meglepő, de a szervezet frissített elemzésében nem rontott a hazánkban várható adatokon. Ugyanakkor esetünkben a 3,5 százalékos GDP-növekedést az orosz földgázimport esetleges felfüggesztése fenyegeti a leginkább. Egyébként az OTP Bank az év egészére nézve 3-3,5 százalékos bővüléssel kalkulál, igaz, korábban a hatszázalékos gyarapodás is benne volt a pakliban.
Visszatérve a pénzügyi tárca által készített dokumentumra, az idén nem várható költségvetési „fűtés”, hiszen úgynevezett központi gazdaságélénkítésre már kevésbé van szükség – gyorsan helyreállt a magyar gazdaság –, ezért tűnik reálisnak az öt százalék alatti államháztartási deficit célkitűzése. Közben a pénzügyi konszolidáció már megkezdődött, ám ebből a mindennapokban sokat nem fogunk érezni: néhány tervbe vett állami beruházást elhalasztanak.
De miből is növekszünk akkor, amikor kétségtelenül magas az infláció, a szomszédban pedig háború dúl? A bővülés alapját a kedvező munkaerőpiaci helyzet és a fogyasztás, a magas beruházási ráta, a kiépülő új kapacitások, valamint a visszaépülő szektorok jelenthetik. Pénzpiaci szakértők is nagyjából így látják: a növekedés korábbi támaszai részben megmaradhatnak az idén is, miután bővülés várható a vállalati beruházásokban, és az év elején a lakosságot érintő extra állami juttatások (szja-visszatérítés és tizenharmadik havi nyugdíj) nyomán megnőtt a vásárlóerő; azaz a családok fogyasztása is tovább növekszik. A hagyományos húzóágazatnál, az exportnál kicsit bonyolultabb a helyzet, ugyanis ott jelentős tétel az autógyártás szerepe, ám az ellátási láncok már két éve akadoznak.
Mindenesetre a „svung” itt maradhat a következő években is. A konvergenciaprogram 2022-ben 4,3 százalékos, 2023-ban pedig 4,1 százalékos növekedést jelez előre, továbbá a következő négy évben a bővülés mindvégig meghaladhatja a négy százalékot. Persze senki sem vitatja, hogy a korábbiaknál nehezebb évek várnak ránk az infláció vonatkozásában. Erre az évre megközelítőleg kilencszázalékos lesz a pénzromlás üteme, de még jövőre is magas lesz a fogyasztói árak emelkedése, több mint ötszázalékos, majd 2024-re normalizálódhat a helyzet. Eközben pedig a pénzügyi egyensúlyteremtés is, amelyet a napokban a Magyar Nemzeti Bank is erőteljesen szorgalmazott, fókuszba kerül. Ennek a lelke a GDP-bővülés: ha növekedés van, akkor minden van. S tényként kezelhetjük, hogy a pénzpiaci prognózisok nagyjából egybevágnak a kormány terveivel.
Vagyis az ellenzék által oly sokszor emlegetett, „léket kapott hajó” a megváltozott, sokkal nehezebb körülmények között is hasíthat a tarajos hullámokon.
#EBRD #Gazdasag