Magyarország és Szlovákia kísérletei, hogy az Európai Uniót az orosz olajra vonatkozó új ukrajnai szankciók ellen hangolja, sikertelennek bizonyultak. Az Európai Bizottság (EB) elutasította kérésüket, hogy nyomást gyakoroljanak Kijevre a Lukoil orosz olajvállalat elleni szankciók feloldása érdekében. „Az EU kereskedelmi képviselőinek tegnapi ülésén… senki sem állt Budapest és Pozsony mellé” – jelentette a Financial Times (FT) július 25-én, csütörtökön három forrásra hivatkozva.
Az egyik forrás elárulta, hogy az Ukrajnával kötött kereskedelmi megállapodás tartalmaz egy biztonsági záradékot, amely potenciálisan lehetővé teszi a szállítások leállítását. Valdis Dombrovskis, az EU kereskedelmi biztosa megemlítette, hogy Brüsszelnek több időre van szüksége a bizonyítékok összegyűjtéséhez és a jogi helyzet értékeléséhez.
Múlt héten Ukrajna leállította a Lukoil olaj Magyarországra és Szlovákiába irányuló tranzitját, mivel a vállalatot nyugati szankciókkal sújtották. Korábban ez a két ország mentességet biztosított az orosz olajimportra vonatkozó uniós szintű tilalom alól, miután Oroszország teljes körűen lerohanta Ukrajnát. A Lukoil-termékek Drusba-vezetéken keresztül történő szállításának leállítását követően Magyarország és Szlovákia az Ukrajnával kötött kereskedelmi megállapodás alapján konzultációt kért az Európai Bizottságtól.
Ha Szlovákia elveszíti az Oroszországból származó kőolajimport lehetőségét, „a következmények óriásiak lesznek” – mondta az FT-nek egy uniós diplomata. Jelenleg az orosz olaj Szlovákia egyetlen finomítójának ellátásának 35-40 százalékát teszi ki. Az ebből az olajból készült termékeket egy másik, december 5. előtt kiadott engedély alapján Ukrajnába és számos uniós országba exportálják.
Peter Pellegrini szlovák elnök kijelentette, hogy „kénytelen lesz reagálni”, ha Ukrajna nem változtat a Lukoillal szembeni álláspontján. Hozzátette, hogy Pozsony gáztartalékokkal és villamosenergia-ellátással segíti Ukrajnát. Magyarország képviselői – amelynek a Lukoil szállítások mintegy 25-30 százalékos részesedése a kőolajimportból – tartózkodtak az FT-nek adott kommentártól.
Az ukrán hatóságok fenntartják, hogy a Drusba vezeték ugyanannyi olajat szállít, mint korábban, amelyet más orosz cégek szállítanak.
Miután Ukrajna megtiltotta a Lukoil olajtranzit áthaladását a területén, Magyarország ellenlépéseket jelentett be. „Blokkolni fogjuk az Európai Béke Alapból származó pénzek kiutalását, amíg Ukrajna meg nem oldja a Lukoil-problémát” – mondta Peter Szijjártó magyar külügyminiszter július 23-án az ATV-nek. Budapest azt állítja, hogy az összesen 6,5 milliárd eurós alapot Ukrajna fegyver- és lőszerellátására szánják.
Szijjártó bizakodását fejezte ki, hogy az EU rá fogja venni Ukrajnát, hogy oldja fel a Lukoil olajszállításainak blokkolását a Drusba kőolajvezetéken keresztül, amely orosz olajat szállít Kelet-Európába.
Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes, volt energiaügyi miniszter megerősítette, hogy Magyarország és Szlovákia továbbra is kap majd olajat, bár nem részletezte, hogyan fog ez történni. Korábban voltak arra utaló jelek, hogy alternatív útvonalakat használnának, a Drusba vezeték egy része Fehéroroszországon keresztül vezetne.
Ez a helyzet aláhúzza, hogy az EU nem támogatja Magyarország és Szlovákia lépéseit. Figyelemre méltó, hogy Ukrajna nem állította le teljesen a Drusba-vezetéken keresztül történő kőolajszállításokat, csak a Lukoiltól származó olajszállításokat. Ez a szelektív szankcionálás frusztrálta az olyan vezetőket, mint Orbán Viktor és Robert Fico, akiknek pénzügyi érdekeltségeik lehetnek a Lukoilhoz. Továbbá a Magyarországról és Szlovákiából érkező villamosenergia-szállítások leállításával való fenyegetés az EU egységes energiapolitikai normáit sértené, így az ilyen fenyegetések inkább retorikaiak, mint reálisak, mivel a magánvállalatok villamosenergia-tranzitjának blokkolása nem kivitelezhető és valószínűtlen.