A szövetség katonai főnöke a sorozatos szabotázsakciók után tette a döbbenetes kijelentést. Moszkva azonnal visszavágott, és a súlyos következményekre figyelmeztetett.

„Felelőtlen és az eszkaláció irányába tett lépés” – így reagált a Kreml arra, hogy a NATO egy magas rangú katonai tisztviselője szerint a szövetség a puszta reagálás helyett akár „megelőző csapás” lehetőségét is vizsgálná az orosz hibrid hadviseléssel szemben.

Giuseppe Cavo Dragone admirális, a NATO Katonai Bizottságának elnöke a Financial Timesnak adott interjúban beszélt arról, hogy a szövetségen belül egy „proaktívabb, agresszívebb” stratégia körvonalazódik a kibertámadások, szabotázsakciók és légtérsértések kezelésére.

Dragone admirális szavai szerint a szövetség a hibrid fenyegetésekre adott válaszait gondolja újra. Különösen a kibertérben tartja eddigi fellépésüket túlságosan reaktívnak.

„Mindent értékelünk; a kibertérben elég reaktívak vagyunk. Fontoljuk, hogy agresszívebbek legyünk” – fogalmazott a katonai vezető, aki szerint bizonyos körülmények között egy megelőző lépés is a védelem részének tekinthető.

„Egy ‘megelőző csapás’ bizonyos helyzetekben ‘védelmi cselekedetnek’ tekinthető” – tette hozzá.

A kijelentésekre Moszkva szinte azonnal reagált. Maria Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője rendkívül veszélyesnek nevezte a felvetést.

„Ez egy rendkívül felelőtlen lépés, amely jelzi a szövetség készségét az eszkaláció felé. Akik ilyen nyilatkozatokat tesznek, azoknak tisztában kell lenniük a kockázatokkal és a lehetséges következményekkel, beleértve a szövetség tagállamaira vonatkozóakat is” – mondta a Reutersnek. Az orosz álláspont szerint az ilyen retorika aláássa az ukrajnai helyzet békés rendezésére irányuló erőfeszítéseket.

A NATO ugyanakkor következetesen védekező szövetségként határozza meg magát, amelynek elsődleges célja a tagállamok kollektív védelme és a külső fenyegetések elrettentése. A szövetség alapokmányának elhíresült 5. cikkelye is ezt rögzíti.

A vita hátterében a Balti-tengeren az elmúlt egy évben történt, egyre szaporodó incidensek állnak. Tavaly karácsonykor több, tenger alatt futó kommunikációs kábel és a Finnországot Észtországgal összekötő Estlink 2 áramvezeték is megsérült. A finn hatóságok a Cook-szigeteki zászló alatt hajózó Eagle S tankert gyanúsítják, amelyet az úgynevezett orosz árnyékflottához kötnek. Ezt megelőzően, 2023-ban a Balticconnector gázvezeték és több adatkábel is megrongálódott a Finn-öbölben, a nyomozás akkor is külső, mechanikai behatást állapított meg.

Válaszul a NATO januárban elindította a Baltic Sentry nevű műveletet, amelynek célja a kritikus víz alatti infrastruktúra védelme. A misszióban fregattok, tengerészeti járőrgépek és egy haditengerészeti drónflotta is részt vesz. „A Baltic Sentry misszió kezdete óta semmi sem történt. Ez azt jelenti, hogy az elrettentés működik” – mondta a Financial Timesnak Giuseppe Cavo Dragone.