Márciusban újabb, Magyarországot is keményen bíráló jelentés kerül az Európai Parlament plenáris ülése elé: a „Külföldi beavatkozás az EU valamennyi demokratikus folyamatába, beleértve a félretájékoztatást is” címet viselő, másfél évig készült, és az erre felállt bizottság által kedden nagy többséggel elfogadott dokumentumban a többi között a Pegasus-ügyben, a kínai Fudan Egyetem tervezett budapesti kampuszának a kérdésében, a Nyugat-Balkánon tetten érhető orosz és kínai beavatkozási kísérlet támogatása miatt róják meg az Orbán-kormányt, illetve a Fideszt (és a Jobbikot) a Kremllel fenntartott szoros kapcsolatáért. A jelentéstévő lett kereszténydemokrata (európai néppárti) politikus a bizottságban elhangzott beszédében különösen azt méltatta, hogy nem csak helyzetképet tártak fel, számos fontos ajánlást is megfogalmaztak a veszélyeket kezelendő, – Hírklikk.

„Külföldi ellenséges szereplők hibrid háborút hirdettek az unió és tagállamai ellen… Az Európai Unió egyre inkább ki van téve a külföldi beavatkozásoknak… Ennek ellensúlyozására be kell zárnunk a joghézagokat, különösen az algoritmusok átláthatósága tekintetében el kell számoltatnunk az online platformokat, és ellenálló társadalmat kell létrehoznunk a médiaműveltség radikális fejlesztésével” – szögezte le a különleges bizottságban kedden délelőtt megejtett szavazás előtti felszólalásában a jelentéstevő Sandra Kalniete, az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) képviselőcsoportjának az alelnöke. A bizottság 2020. júniusában kezdte meg a munkáját azzal a céllal, hogy képet fessen az unió demokratikus folyamatába történő külföldi beavatkozásról, beleértve a félretájékoztatást is. Az azóta eltelt durván másfél évben mintegy ötven meghallgatást tartottak, 130 szakértőt szólaltattak meg. Az elvégzett munka nagyságáról és kiterjedéséről, a meghallgatottak személyéről itt olvashat bővebb beszámolót, de utalt rá egy adatpárral a jelentéstevő is a keddi beszédében, amikor megemlítette, hogy a novemberre elkészült dokumentumhoz azóta 1210 módosító javaslat érkezett, ezeket 195 módosítóba, „konszolidálták”.

Sandra Kalniete egyetlen – tegnap elhangzott mondata – rámutat a lényegre, és a jelentés céljára: „az Európai Uniónak nem szabad visszariadnia attól, hogy a hatalom nyelvén beszéljen, ahelyett, hogy mindig csak reagál Moszkva és Peking beavatkozási kísérleteire”. Ennek jegyében nemcsak a helyzetet mutatja be a dokumentum, hanem ajánlásokat is megfogalmaz a „demokráciáink védelme és az európai szuverenitás biztosítása érdekében”, amelyek azonnali végrehajtására szólítják fel az Európai Bizottságot és a Tanácsot.

Ami a helyzetképet illeti: a néppárti politikus kitért arra, hogy „rendkívül nyugtalanító bizonyítékokat találtunk arra, hogy a rossz szándékú külföldi szereplők a társadalom minden lehetséges szférájában és területén támadják meg demokráciáinkat. Még aggasztóbb az a felismerés, hogy nemcsak a törvényhozók, hanem a társadalom egésze is nélkülözi a kulcsfontosságú tudatosságot, továbbá, hogy a nyilvános vitáink, a törvénykezésünk és az egyének szerepvállalása nem üti meg a külföldi beavatkozások hatékony leküzdéséhez szükséges szintet”. Beszédét így folytatta: „Sürgős intézkedésekre van szükség a kiskapuk megszüntetése érdekében, felelősségre kell vonni az online platformokat, biztosítani kell algoritmusaik átláthatóságát, szabályozni szükséges az adatpiacot, s erősíteni a civil társadalmat és a független médiát…Oktatási, képzési és médiaműveltségi programokon keresztül kell erősíteni az egyéni felelősségvállalást.”

A jelentéstervezet – mint azt a Népszava kiszúrta – több ponton is nevesíti a magyar kormányt és a Fideszt, a többi között a Pegasus jogellenes használata és a kínai Fudan Egyetem kampusza miatt, emellett az EU aláásására szövetkező külső hatalmak együttműködő partnereként jellemzi a magyar kabinetet. A képviselők megneveznek politikusokat, országokat és szervezeteket, akik és amelyek szerintük közreműködnek az európai demokrácia aláásására irányuló külső beavatkozások elősegítésében, köztük Magyarországot, illetve a Fideszt és a Jobbikot is. Elmarasztalják a magyar (továbbá a lengyel és más állami szerveket) a Pegasus-kémszoftver tömeges és jogellenes használatáért újságírók, emberi jogi aktivisták és politikusok ellen. Aggasztónak nevezi a jelentés, hogy miután a magyar kormány bezáratta a CEU-t Budapesten, a kínai Fudan Egyetem kampuszának megnyitásáról határozott. Egyébként is aggályosnak ítélik az európai egyetemek növekvő függését Kínától és más külföldi államoktól – összegez a Népszava említett tudósítása. Magyarország egyébként akkor is előjön, amikor az orosz és kínai beavatkozási kísérleteket bírálja a dokumentum a Nyugat-Balkánon, miután azokat Magyarország (és Szerbia) támogatja. Különösen aggasztónak tartják, hogy e két ország részt vesz a régión belüli és a térséggel szomszédos országokból kiinduló félretájékoztatás terjesztésében. A jelentéstervezet emellett külön foglalkozik egyes európai politikai erők külföldi, elsősorban orosz támogatásával, így a Fideszt és Jobbikot említi, mint a Kremllel szoros kapcsolatban álló pártokat.

Mindezek fényében pedig ajánlásokat is tesznek, amelyek a következőkben foglalhatók össze:

– a plurális média és tényellenőrző tevékenység támogatása;
– az online platformokat rá kell kényszeríteni arra, hogy az EU valamennyi nyelvén fel tudjanak lépni az illegális és káros tartalmakkal szemben;
– kritikus tényezőként kell kezelni a digitális választási infrastruktúrát;
– finanszírozási alternatívákat kell kínálni a geopolitikai eszközként használt közvetlen kínai külföldi befektetésekhez;
– tisztázni kell bizonyos európai politikai pártok és Oroszország közötti „nagyon nem megfelelő” kapcsolatokat;
– meg kell tiltani az európai politikai pártok külföldi finanszírozását;
– sürgősen javítani kell a kiberbiztonságon, illegálisnak minősíteni és regisztrálni a megfigyelő szoftvereket, mint amilyen a Pegasus, amelyek használatát be kell tiltani;
– meg kell nehezíteni a korábbi vezető politikusok alkalmazását külföldi szereplők számára.

A jelentéstervezetet 25 igen, 8 nem és egy távolmaradás mellett fogadták el. A tervezet márciusban kerül az Európai Parlament plenáris ülése elé, ami nem jön túlságosan jól a Fidesz és Orbán számára, hiszen közvetlenül az áprilisi országgyűlési választás előtt ismét negatív összeurópai figyelem irányul majd a magyar kormányra, olyan, mint amilyet a Sargentini-jelentés elfogadása idején már megtapasztalhatott Orbán Viktor.