Már látszik, mit terveznek a magyarok a negyedik Covid-vakcinával

A Covid-19 vakcina negyedik adagját a magyarok negyede tervezi, hogy beadatja magának, ezen belül 3 százalékuk már túl is van a negyedik szúráson – derül ki a Pulzus Kutató friss közvéleménykutatásából, amit a Napi.hu megbízásából végzett. Minden ötödik magyar ugyanakkor továbbra sem tervezi, hogy akár egyetlen adagot is felvegyen valamelyik Covid-19 vakcinából – Napi.

Január 14-e óta hivatalosan is elérhető a negyedik adag koronavírus elleni vakcina Magyarországon, amit február 14-ig, azaz egy hónap alatt több mint 160 ezer magyar be is adatott magának. Ami annak fényében jelentős szám, hogy ez alatt az idő alatt mindössze 82 ezer magyar vette rá magát, hogy legalább az első adagot beszúrassa, vagyis a negyedik dózis iránt jelenleg nagyobb az érdeklődés, mint az első adag felvétele iránt.

A negyedik dózis beadása az emlékeztető oltások hatékonyságának csökkenését, az omikron okozta betegség elleni mérsékelt hatékonyságot bizonyító kutatások eredményeinek ismertté válásával került napirendre. Az mRNS (Moderna, Pfizer) booster oltások hatásossága ugyanis a negyedik hónap csökken. 

Az orvosokból, gyógyszerészekből, kutatókból álló Konszenzus az Egészségért Kör Szakértői (KEKSz) szerint a negyedik oltás általános bevezetése szakmailag nem indokolható a jelenlegi járványügyi helyzetben. Javasolják ugyanakkor az betegségük vagy kezelésük következtében immunhiányos illetve az immunrendszer működést fékező kezelésben részesülőt betegeknek, azoknak a 60 év felettieknek, aki alap-immunizációként 2 Sinopharm oltást kaptak, illetve a kiemelt kockázatú egészségügyi dolgozók (pl. COVID osztályon dolgozók), amennyiben a harmadik oltást több mint 4 hónapja kapták meg, és idősebb korosztályhoz tartoznak. Véleményük szerint az első, illetve második oltás felvételének ösztönzése lenne fontos, a negyedik dózis bevezetése csak harmadlagos feladat lehet.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ  hivatalos ajánlásban ennél kevésbé részletesen határozzák meg, hogy kinek javasolt a 4. adag, a kikötés mindössze annyi, hogy az oltást kérő töltse be a 18. évét, teljen el legalább 4 hónap a booster, azaz emlékeztető adag után, egyébként pedig az oltóorvosra bízzák a döntést.

Friss eredmények a negyedik oltásról

Egy kis számú, friss izraeli vizsgálat kimutatta, a negyedik mRNS oltás a harmadik után megfigyelhető csúcsértékre tornássza vissza az ellenanyagszintet, de az omikron elleni védőhatása a Pfizer esetében 30 százalékos, a Moderna esetében 11 százalékos. A negyedik oltás után gyakoriak voltak az áttöréses fertőzések, amelyek rendszerint nagyon enyhék voltak, de magas vírusterheléssel jártak – írja a Koronavírus vakcináció oldalon Dobson Szabolcs szakgyógyszerész.

A Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által végzett felmérés eredmény szerint a felnőtt magyarok 3 százaléka már megkapta a negyedik vakcinát, a KEKSz szakértőinek fentebb olvasható ajánlását követve pedig a lakosság 7 százaléka tervezi a negyedik dózis beadatását. További 15 százalék ugyan nem tartozik azok közé, akiknek a szakértők szüksége van egy újabb boosterre, de mégis készülnek rá. 

A kutatásból kiderül,  a magyarok 11 százalékához el sem jutottak a negyedik oltás elérhetőségéről szóló hírek.

Csaknem minden harmadik felnőtt magyar, azaz a válaszolók 30 százaléka pedig éppen a WHO és a szakértők ajánlását követve nem tervezi a negyedik Covid elleni szúrást.

Nem hogy a negyediket, de még a harmadikat  sem adatta be magának a válaszadók 16 százaléka, noha ezt a szakértők, és a hivatalos ajánlás is kifejezetten javasolja az alapoltás hatásának megerősítése érdekében.

Az elérhető kutatások ugyanis egyöntetűen abba az irányba mutatnak, hogy a vakcinák védőhatása a beadás után félévvel már jelentősen lecsökken, nemcsak a fertőzéssel, de a betegség súlyos lefolyásával szemben is. Így azok, akik az oltások indulásakor, 2021 eső félévében részesültek alapimmunizációban, mostanra csaknem oltatlannak számítanak, de az ősz elején oltottak védettsége is jócskán lecsökkent már.

A válaszolók 19 százaléka pedig  jelenleg egyetlen szúrásra sem tart igényt.

Nemek szerint nézve az eredményeket kiderül, hogy a férfiak közül kicsit többen vannak túl a negyedik dózison, mint a nők, és a férfiak abban a csoportban is nagyobb arányban képviseltetik magukat,  akiknek a szakértők ugyan nem ajánlják a negyedik szúrást, még is tervezik felvenni azt. Ugyanakkor kétszer annyi nő tervezi beadatni a negyedik adag vakcinát veszélyeztetettsége miatt, mint férfi.

Az eredmények szerint az információ a negyedik oltás felvételéről nagyjából azonos arányban jutott el mindkét nemhez.

A kutatásból kiderül, hogy a férfiak nagyobb arányban követik a WHO és a negyedik oltást ellenző szakértői ajánlását, 34 százalékuk ezért nem tervezi a negyedik szúrást, szemben a nők 28 százalékával. A férfiak a harmadik oltással szemben is tartózkodóbbak, mint a nők, 19 százalékuk ugyanis nem élt a boosterrel, szemben a nők 14 százalékával.

Ugyanakkor lényegesen több nő válaszolta, hogy egyáltalán nem oltatja be magát, csaknem minden negyedik így felelt, szemben a férfiak 13 százalékával.

Érdekes képet fest a válaszok korcsoportos megoszlása. A 18-39 éves és a 60 pluszos korosztályba tartozók lényegesen nagyobb arányban vették fel a negyedik oltást, mint a 40-59 évesek. A 60 pluszosok felelték legnagyobb arányban, 11 százalék az átlagos 7 százalékkal szemben, hogy veszélyeztetettként tervezik a negyedik adagot, és szintén ebből a korosztályból mondták kiugróan sokan, 21 százalék, szemben az átlagos 14 százalékkal, hogy bár nem tartoznak a kiemelten javasolt csoportba, de felvennék a negyedik vakcinát is.

Ugyanakkor ez az a korosztály, amely a legtájékozottabb a negyedik oltás elérhetőségé illetően, csupán 6 százalékuk nem ismerte a lehetőséget.

Kiugróan nagy arányban  – 37 százalék – a középkorúak, a 40-59 évesek voltak azon az állásponton, hogy a WHO ajánlását szem előtt tartva nem oltatják be magukat negyedszer is. A legfiatalabbak, 18-39 évesek pedig a legnagyobb arányban – 21 százalék – állították, hogy a booster oltást sem adatták be maguknak.

Szintén a legfiatalabbak – 18-39 évesek – közül jelezték a legtöbben, minden negyedik ilyen korú válaszoló, hogy egyáltalán nem oltatja magát Covid-19 ellen.

Kevésbé markánsan térnek el a negyedik oltás felvételével kapcsolatos vélemények a válaszadók iskolai végzettsége szerint, de azért vannak kisebb különbségek. A diplomások például az átlagnál (3 százalék) nagyobb arányban (6 százalék) kapták már meg a negyedik dózist.

Meglepő módon szintén a legképzettebbek mondták legnagyobb arányban – 16 százalék  – , hogy nem tudtak a negyedik adag vakcina elérhetőségéről.

Ugyancsak a diplomások közül voltak a legtöbben  – 34 százalék -, akik a WHO ajánlását követve nem tervezik a negyedik szúrást.

Ugyanakkor a felsőfokú végzettségűek az átlagnál – 16 százalék – jóval kisebb arányban  -12 százalék – jelezték, hogy már a harmadik oltást sem kérték. Szintén ebben a csoportban volt a legkisebb – 12 százalék – a magukat egyáltalán nem beoltatók aránya, miközben az érettségizettek és az alapfokú képzésben részesültek 20-20 százaléka volt ezen az állásponton.

A kutatás szerint  a lakhely sokkal jobban befolyásolja a negyedik oltás felvételét, mint a válaszoló kora. Az átlagos 3 százalékkal szemben a budapesti lakosok 8 százaléka például már túljutott a negyedik szúráson, míg a nem megyei jogú városban lakóknak mindössze 1 százaléka,

Ugyancsak messze átlagot – 7 százalék – meghaladóan válaszolták a fővárosiak – 11 százalék – , hogy veszélyeztetettként tervezik a negyedik dózis beadatását.

A megyeszékhelyen élők viszont abban csoportban mutattak kiugró mértékben hajlandóságot, akiknek ugyan a szakértők szerint nem fontos a negyedik dózis, de ők mégis tervezik, hogy élnek vele.

Érdekes módon a fővárosiak közül válaszolták legtöbben, hogy nem is tudtak arról, hogy a harmadik, emlékeztető szúrás után 4 hónappal bárki számára elérhető a negyedik dózis.

Lakóhely szerint a legnagyobb eltérés az oltás elutasításában látható. Míg a fővárosiaknak csak 8 százaléka véli úgy, hogy egyáltalán nem oltatja magát, a községben élők negyede volt ezen az állásponton. A megyeszékhelyen élők 13 százaléka nem kér egyáltalán oltást, az egyéb városokban élők közül 21 százalék utasítja el a vakcinával való védekezést.

Részvény: