Magyarországon nő, Lengyelországban csökken az EU támogatottsága

Az európai átlagnál gyorsabban erősödik az euroszkepticizmus Lengyelországban, egyre több híve van a Polexitnak. A Le Grand Contintent magazin által végzett novemberi felmérés öt országban vizsgálta az Európai Unióhoz tartozás megítélését: német, lengyel, spanyol, portugál, belga, holland és horvát uniós állampolgárok között végeztek online kérdőíves kutatást. Az euroszkeptikusok aránya Lengyelországban és Franciaországban a legmagasabb. A megkérdezettek lengyelek 25 százaléka úgy nyilatkozott: szeretnék, ha hazájuk kilépne az Európai Unióból. Ugyanez az arány Franciaországban 27 százalék.

Magyarországon a Republicon intézet idén márciusban tett közzé ezzel kapcsolatban felmérést: a magyar állampolgárok 79 százaléka EU-párti. Ez az arány négy éve 76 százalék volt. Még a két euroszkaptikus párt híveinek többsége is ebbe a csoportba tartozik: a Fidesz szavazóinak 69, a Mi hazánk támogatóinak 51 százaléka uniós tagságot akar.

A kutatással kapcsolatban a Gazeta Wyborcza közölt elemzést a legfrissebb, francia adatokkal kapcsolatban. A napilap emlékeztetett arra, hogy 2022-ben még 92 százalékos volt az Európai Unió támogatottsága a lengyelek között, de ez évről évre jelentős mértékben csökken. 2024-ben 77 százalékos volt az uniópártiak aránya. A Gazeta Wyborcza megjegyzi: az idei évre Lengyelország és Franciaország vált az unió „gyenge láncszemévé”.

A Bartosz T. Wielinski és Marta Urzedowska által ٕírt elemzés emlékeztet arra, hogy Karol Nawrocki elnökválasztási kampánya is jelentős euroszkeptikus elemeket tartalmazott, az Európai Unióval szembeni kritikus hangok egyre határozottabbak a lengyel belpolitikában.

Ennek ellenére a Polexit híveire nem a belpolitikai folyamatok, hanem – jegyzi meg a Gazeta Wyborcza – az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború van leginkább hatással. A lengyel polgárok 77 százaléka kiemelt kockázatnak tekinti a szomszédban dúló harcokat. Ugyanez az arány Olaszországban 36 százaléka. A felmérésben résztvevő lengyelek csupán 19 százaléka gondolta úgy, hogy az ukrajnai háború kezeléséből az Uniónak ki kell vennie a részét. S bár az Oroszországgal szembeni közös európai fellépést elutasítják a megkérdezettek, a saját, nemzeti hadsereg iránti bizalom alacsony.

A kutatás európai résztvevőinek 69 százaléka úgy véli, hogy saját hadseregük nem képes védelmet nyújtani az oroszokkal szemben. A legmagabiztosabbak a franciák, náluk a haderővel szembeni szkeptikusok aránya 44 százalék. A lengyelek 58 százaléka véli úgy, hogy a lengyel haderő nem elég ütőképes az oroszokkal szemben.

Pozitív viszont a Brexit megítélése Lengyelországban: mٌíg a Le Grande Contintent felmérésében résztvevő többi európai válaszadó 63 százaléka  kritikusan nyilatkozott a britek kilépéséről, a lengyelek csupán 43 százaléka marasztalta el ezt a döntést. A megkérdezett lengyelek 30 százaléka úgy véli, az Egyesült Királyság lakói jól jártak azzal, hogy lemondtak az uniós állampolgárságról. A spanyolok 82 százaléka, a németek 71 százaléka kritikus a Brexittel szemben. Szintén magas a lengyelek körében az euró elutasítottsága, 72 százalékuk úgy véli, nem lenne hasznos az európai közös pénz bevezetése.

Az orosz háború mellett jelentős befolyással van az európai közvéleményre és az uniós tagság megítélésére az Egyesült Államokhoz való viszony. A többség stratégiai fontosságúnak tekinti az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti kapcsolatot, a válaszadók szerint a jó viszony megtartása érdekében az európaiaknak „kompromisszumot kell kötni” az amerikaiak javára. Ennél jóval ellentmondásosabb Donald Trump megítélése. A felmérésben résztvevő országok polgárainak 48 százaléka ellenségnek tartja az Egyesült Államok elnökét. A Trumpot elutasítók aránya Belgiumban a legmagasabb: a válaszadók 62 százaléka kritikus az amerikai elnökkel szemben. Ez az arány Franciaországban 57, Horvátországban 37 százalék, Lengyelországban pedig 19 százalék.

A francia felmérés előtt három hónappal a romániai INSCOP közvéleménykutató-intézet vizsgálta az euroszkeptikusok arányát az országban. A megkérdezettek 52 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az uniós tagság nem sérti Románia függetlenségét, míg 38 százalék nyilatkozott úgy: aggódnak az ország szuverenitásáért. Az euroszkeptikusok többsége a román szociáldemokrata (PSD) és a szélsőjobboldali AUR párt tagjai között találhatóak, és a 45-59 éves generációhoz tartoznak.

Részvény: