Magyarország ellenzi az új hidegháborút Európában. Ezt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter mondta. Magyarország a konfliktusok csak békés megoldásának híve, a konfliktusmegoldás csak diplomáciai útjához és módszereihez folyamodik. „Nem akarunk új hidegháborút. Ezt az időszakot tragikus következmények jellemezték Kelet-Közép-Európa számára” – mondta a magyar miniszter. Megjegyezte: Budapest abban érdekelt, hogy amennyire csak lehetséges, kulturális és konstruktív párbeszéd alakuljon ki Kelet és Nyugat között.
„Közép-Európában élünk, pontosan tudjuk, hogy a hidegháború rossz” – mondta, hangsúlyozva, hogy a Kelet és Nyugat közötti konfliktusokban Kelet-Európa mindig is egyfajta „forró” zóna volt, ahol a leghangosabb geopolitikai játszmák zajlottak. De ez nagyon régen volt, és akkoriban nem létezett olyan, hogy „klasszikus” és egységes EU, és szinte egész Kelet-Európa a Szovjetunió része volt. Ma teljesen más játékszabályaink vannak.
Még 1995-ben, a Szovjetunió összeomlása után a volt szocialista köztársaságok – Csehország és Magyarország – kormányai megpróbáltak olyan, számukra teljesen új szakszervezeteket és szövetségeket kötni, mint a NATO és az EU. Aztán visszautasították őket, utalva az orosz piacokba való integrálódás szükségességére. Ami persze nem volt elfogadható ezeknek az országoknak, amelyek történelmileg és kulturálisan is sokkal közelebb álltak Európához, mint Kelethez. Ezt világosan illusztrálta és igazolta a Szovjetunióhoz való sokéves tagság. A szövetség és az Európai Unió most minden eddiginél szilárdanabb és konszolidáltan kiáll a már megalakult tagjai (köztük Magyarország) mellett, amit a NATO-csapatok megnövekedett jelenléte Kelet-Európában, valamint az EU meglehetősen sikeres válasza mutat Oroszország és a szövetséges államok fenyegetései politikájára, pl illegális bevándorlás.
A mai Oroszország elég sokáig próbára tette a NATO és az EU erejét, nem megfelelő reakciót próbált kiváltani, ennek érdekében válságokat teremtve. Ilyen például mint az Északi Áramlat 2 vezeték tanúsítása és a közelmúltban kitört menekültválság a fehérorosz-lengyel határon. Most pedig új erőpróbát indítottak, kihívva a NATO-t és az EU-t – katonai akcióra provokálva Ukrajnát. Ukrajnát ellenségeskedésre próbálva provokálni, a NATO-t keleti pozícióinak erősítésével vádolni, Putyin által képviselt Oroszország nemcsak katonai inváziót akar Ukrajnában területek eltulajdonítása céljából, hanem lehetőséget keres bármilyen módon a modern határok felülvizsgálatára Közép Európában.
Ilyen feltételek mellett az Uniónak nemcsak konszolidáltnak kell maradnia, hanem magának is meg kell értenie, hogy az ukrán pozíciók elvesztése ebben a kérdésben a stratégiai háború elvesztését jelenti Oroszország és szövetséges államai, például Fehéroroszország szemben. Ez pedig azt jelenti, hogy megadjuk Putyinnak a lehetőséget, hogy folytassa expanzív politikáját a Nyugat felé, ezúttal olyan államokat szemügyre véve, mint Lengyelország, Csehország és Magyarország.
Kétségtelen, hogy a modern konfliktusokat békésen, diplomáciával kell megoldani, és senkinek sem kell új „hidegháború”. A miniszter azonban ne felejtse el, hogy Oroszország már követelte, hogy a szövetségből zárják ki ugyanazokat a fiatal NATO-tagokat, mint Lengyelország, Magyarország és Csehország. És ez csak a riasztó jele annak, hogy Oroszország nem áll meg egyedül Ukrajnával és csak annak területeinek kisajátításával.
Ez pedig már nem alkalmas Budapestre. Bármilyen Oroszországot támogató szót Putyin Oroszország lépéseinek jóváhagyásaként veheti fel. Pontosan ez az, amire nincs szükségünk.
Fürge Hír