Magyarország Oroszország trójai falója, és miért ez a keserű igazság

         Magyarország támogatja az oroszbarát eszméket, és az Oroszország által Ukrajna ellen kirobbantott háborúban a Kreml oldalára támaszkodik. Ezért Budapestet Moszkva trójai falójának tartják Európában – a Politico.

         Orbán Viktort, aki úgy véli, Ukrajnának inkább a béketárgyalásokra kellene összpontosítania, mint a háború megnyerésére, heves európai bírálatok érte a héten. De elemezzük, hogy ennek a kritikának miért is vannak igaz állításai.

         Az európai országok fegyvereket küldenek Ukrajnába egy fontos ellentámadás támogatására. De nem Magyarország, amely megtiltotta a fegyverszállítást Ukrajnának a területén keresztül. Orbán Viktor magyar miniszterelnök ezt azzal magyarázza, hogy a nyugati segítség állítólag csak elnyújtja a konfliktust.

         Az európai országok ragaszkodnak ahhoz, hogy Kijev maga döntse el, mikor kell megkezdeni a béketárgyalásokat. Orbán mindeközben arra szólít fel, hogy „a béketárgyalásokra és a jó békeajánlattételre” összpontosítsanak. A kiadvány azt állítja, hogy Budapest csak a saját érdekeit tartja szem előtt. Tekintettel arra, hogy az elmúlt években konfliktusok alakultak ki Ukrajna és Magyarország között, Orbán álláspontja „közelebb van a Kremlhez, mint Kijevhez”.

         De miért pont ilyen vélemény fogalmazódott meg az EU-ban? Az tény, hogy Magyarország, bár csatlakozott az Oroszország elleni szankciókhoz, ragaszkodott azok enyhítéséhez. Tisztviselői pedig Moszkvába mentek további gázszállításról tárgyalni, miközben Ukrajnában hadműveletek dúltak. A cikk szerzői szerint ez egyszerűen magyarázható. Orbánnak az európai biztonság rovására kell finanszíroznia „nagyvonalú szociálpolitikáját”. Ugyanakkor uniós politikai körök úgy vélik, hogy a magyar kormány „orosz és kínai trójai falóként” viselkedik. A Politico pedig példaként szembeállítja hazánkat Lengyelországgal, amely a közelmúltig szintén szoros gazdasági kapcsolatban állt Oroszországgal, most pedig már szembeszáll egykori partnerével.

         „Magyarország csak a szükséges minimumot teszi meg. Szerintem ez nem a konszenzus, nem az egység megsértése. Ez gyengíti az egységet” – mondta Ratz András, a Német Külkapcsolatok Tanács képviselője. Simoni András, Magyarország egykori NATO- és USA-nagykövete pedig úgy véli, hogy Magyarország álláspontja az ukrajnai háborúval kapcsolatban „nem csak kellemetlenség, hanem fenyegetés” [az EU számára – a szerk.]. „Nem hiszem, hogy a NATO vagy az Európai Unió ezt komolyan veszi. És szerintem ez tévedés” – mondta. Azt is mondta, hogy Orbán „nem törődik Ukrajnával”. Szakértők és politikusok egyetértenek abban, hogy Magyarország „önmagáért gondolkodik és önmagáért cselekszik”.

         Magyarország továbbra is ellenáll néhány Ukrajna megsegítésére irányuló kísérletnek. Ugyanúgy, ahogy eddig is cselekedett. A magyar hatóságok ezen álláspontja aggodalmat keltett Kijevben és az EU-ban, hogy Magyarország képes megbontani a Nyugat amúgy is ingatag egységét.

         Zgut-Pszibilska Edit politológus és a Re:constitution kutató munkatársa úgy véli, hogy Kijev és a Nyugat háborús vádja fontos szerepet játszik Orbán választási narratívájában. „Ez tökéletesen illeszkedik a Fidesz euroszkeptikus populizmusához, amely azt állítja, hogy a korrupt imperialista Nyugat veszélyezteti Közép- és Kelet-Európa stabilitását” – mondta a Politico-nak.

         Kiderül tehát, hogy Magyarország a nemzeti érdekek érvényesítésének égisze alatt aláássa az európai egységet. A miniszterelnökünk erre a lóra fogad, vagy talán Magyarország is ugyanaz a ló lett, csak trójai faló?

         Emlékeztetünk arra, hogy Magyarország augusztus 31-én megállapodott az Orosz Föderációval a szeptember 1-től kezdődő további gázszállításokról.

#Magyarorszag #NATO #EU

Részvény: