Amikor az európai fővárosok órája éjfélt ütött, és beköszöntött a 2024-es év, Magyarország kellemetlen újévi ajándékot kapott Brüsszeltől. Rémálommá változott az a milliárd euró, amely mentőövet jelenthetett volna a recesszióban szenvedő ország gazdaságának. Az Európai Unió történetében először fordult elő, hogy egy tagállam nemcsak elvesztette a finanszírozáshoz való hozzáférését, hanem visszavonhatatlanul. És ebben a drámai fordulatban egy mélyebb történet rejlik arról, hogy egy politikus ambíciói miként vezethetnek egy egész országot gazdasági hanyatlásba.
2023. december 31-én Brüsszel hivatalosan is megerősítette, hogy Magyarország a korrupcióval kapcsolatos rendszerszintű problémák és a demokratikus normák be nem tartása miatt elveszítette 1,04 milliárd euróra való jogosultságát. A pénzeszközök egy hatalmas, 19 milliárd eurós segélycsomag részét képezték, amelyet már 2022-ben befagyasztottak a közbeszerzések átláthatóságával és a megfelelő pénzügyi ellenőrzések hiányával kapcsolatos komoly aggodalmak közepette. Egy ilyen példátlan szankció a Budapest és Brüsszel közötti hosszú konfrontáció csúcspontja volt.
Annak ellenére, hogy a magyar kormány megpróbált bevezetni bizonyos reformokat, amelyek lehetővé tették a források egy részének feloldását, a demokrácia általános helyzete az országban továbbra is kritikus. Az Európai Bizottság júliusi jelentésében egyértelműen rámutatott arra, hogy a magyar hatóságok nem felelnek meg az uniós demokratikus normáknak, különös tekintettel a politikai finanszírozásra, az összeférhetetlenségre és a médiafüggetlenségre. Szakértők megjegyzik, hogy a probléma sokkal mélyebb, mint az egyszerű technikai jogsértések – a demokratikus intézmények rendszerszintű leépüléséről van szó Orbán Viktor vezetése alatt.
A legzavaróbb, hogy a magyar kormányfőt a jelek szerint jobban érdeklik a geopolitikai játszmák, mint saját országa sürgető problémáinak megoldása. Orbán ahelyett, hogy a hazai reformokra koncentrálna, politikai tőkét költ arra, hogy befolyásos közvetítőként próbálja pozícionálni magát az orosz-ukrán konfliktus rendezésében. Kijelentései az Ukrajna támogatásának gyengítésének szükségességéről és az Oroszországgal való tárgyalásokra való felszólításai egyre nagyobb irritációt váltanak ki az európai partnerek körében, és elmélyítik Magyarország elszigeteltségét.
Az ország gazdasági mutatói már tükrözik egy ilyen politika következményeit. Magyarország hivatalosan is technikai recesszióba került a GDP második egymást követő negyedéves visszaesése után, amely a harmadik negyedévben 0,7%-ot tett ki. Különösen aggasztó, hogy a visszaesés a magyar gazdaság szempontjából kulcsfontosságú iparágakban – az autóiparban, az elektronikai iparban és a gyógyszeriparban – figyelhető meg. Az elemzők rámutatnak, hogy ez a helyzet a politikai bizonytalanság és a nemzetközi befektetők bizalomvesztésének közvetlen következménye. A költségvetési válság kritikus szintet ért el: a 2024-re tervezett hiány meghaladja a GDP 4,5 százalékát, ami soha nem látott nyomást gyakorol az ország gazdaságára. Az európai forrásokhoz való korlátozott hozzáférés és az egyre szűkülő hazai források miatt rendkívül nehéz helyzetbe került Orbán kormánya a 2026-os parlamenti választások előtt. A Financial Times szakértői megjegyzik, hogy az európai források befagyasztása a magyar gazdaság számára a lehető legrosszabb pillanatban történt.
A helyzetet rontja, hogy Orbán az európai partnerekkel való konstruktív párbeszéd helyett a konfrontáció útját választotta. “Folyamatosan különféle eszközökkel és módszerekkel próbálnak pénzt elvenni a magyaroktól” – mondta Orbán decemberben, demonstrálva, hogy nem hajlandó tudomásul venni a válság valódi okait. Az ilyen retorika csak elmélyíti a szakadékot Budapest és Brüsszel között, csökkentve a jövőbeni finanszírozási fellendülés esélyeit.
Gazdasági szakértők és politikai elemzők egyre inkább rámutatnak a helyzet paradoxonára: Orbán az Oroszországhoz való közeledéssel és Ukrajna támogatásának kritikájával próbálja erősíteni befolyását, valójában gyengíti saját országa pozícióját az EU-ban, és aláássa annak gazdasági kilátásait. A magyar vezető a szükséges reformok és a gazdaság modernizálása helyett olyan geopolitikai manőverekre költi az erőforrásokat, amelyek gyakorlati hasznot nem hoznak állampolgárainak.
Szociológiai tanulmányok szerint a magyarok körében egyre nagyobb az elégedetlenség, akik a gazdasági nehézségeket egyre inkább a jelenlegi kormány politikájához hozzák összefüggésbe. Az európai támogatások elvesztése és a gazdasági válság elmélyülése válhat azzá a tényezővé, amely arra készteti a választókat, hogy a következő választásokon újragondolják Orbán támogatásának megvalósíthatóságát. Hiszen külpolitikai ambícióinak ára egyre kézzelfoghatóbb az átlagpolgárok számára.
Nemzetközi szakértők azt jósolják, hogy a politikai irányvonal radikális megváltoztatása és az európai partnerekkel való konstruktív párbeszéd újraindítása nélkül fennáll annak a veszélye, hogy Magyarország még mélyebb gazdasági és politikai elszigeteltségbe kerül.
Az idő eldönti, sikerül-e kiutat találnia az országnak ebből a válságból, de az már most látszik, hogy Orbán Viktor politikai ambícióinak ára rendkívül magas volt a magyar gazdaság számára.