Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter szerint minden olyan nemzetközi szervezet esetében, amelyet az USA elhagyott, Magyarországnak is mérlegelnie kell a kilépést. Eddig a világ legnagyobb gazdasága a WHO-ból és az UNESCO-ból lépett ki.

Magyarország akkor jár el pontosan, ha mérlegeli ugyanezt a lépést – válaszolta Gulyás arra a kérdésre, hogy az USA után Magyarország is tervezi-e, hogy kilép például a WHO-ból és az UNESCO-ból.

Minden olyan szervezet esetében, amelyet a világ legerősebb országa szabad akaratából elhagy, mérlegeljük mi is a kilépést – mondta Gulyás.

Hogyha a világ legerősebb országa úgy dönt, hogy elhagy egy nemzetközi szervezetet, akkor szerintem a magyar kormány akkor jár el pontosan, hogyha mérlegeli, hogy ezt a lépést nem kellene-e megtenni nekünk is – mondta Gulyás. „Juthatunk arra, hogy nekünk nem kellene tenni, (…) de mindenféleképpen ezt érdemes mérlegelni.”

Fontos tudni, hogy jelenleg az Egyesült Államok állja a WHO büdzséjének legnagyobb részét, 14,5 százalékát. A 1,3 milliárd dolláros amerikai befizetés kétharmada ráadásul a kötelező tagdíjon túli hozzájárulás. Az USA befizetését a Bill és Melinda Gates Alapítvány 14 százalékos felajánlása követi, amely most így a legnagyobb finanszírozóvá léphet elő, ha a 12 hónapos kilépési időszak végén az Egyesült Államok valóban kilép a testületből.

Mivel az amerikaiak közel egyötödét fizetik a különböző ENSZ szervezetek működésének. Természetesen, hogyha ezt újraosztanánk a megmaradó tagállamok között, akkor ez Magyarországnak valamelyest növeli a fizetési kötelezettségét.

Ahogy korábban írtuk, az Egyesült Államok kilépése precedenst teremthet más tagállamok számára, hogy átgondolják a WHO iránti elkötelezettségüket, ami tovább rontaná a szervezet stabilitását és hatékonyságát.

Egy olyan jelentős globális szereplő, mint az USA hiánya hatalmi vákuumot is eredményezhet, amely lehetővé teszi más országok számára, hogy nagyobb befolyást gyakoroljanak a WHO politikáira és prioritásaira.

Zárszóként érdemes megjegyezni, hogy a WHO gyengülése, a szervezeti kereteinek fellazulása logikus, de valószínűleg nem optimális következménye a közelmúltnak. A WHO működését, hatékonyságát számos jogos kritika érte a koronavírus-járványban, aminek egyenes következménye lehet a vele szemben megnyilvánuló elégedetlenség.

Ugyanakkor a globalizált világban egy pandémia folyamatosan jelen lévő kockázat, amivel szemben a közös, koordinált fellépés (a kutatásól a közvetlen járványkezelésig) fontos feladat.

Ennek a funkciónak a további gyengülése  valószínűleg veszteség a világnak.