Megállapodtak az uniós országok a migránsok betelepítéséről – annak ellenére, hogy Lengyelország és Magyarország ellene volt, a minősített többség is elég volt.

Döntést fogadtak el az úgynevezett kényszerszolidaritásról az Európai Unió tagállamainak belügyminiszterei csütörtökön Luxemburgban. Ez a Földközi-tengeren keresztül Olaszországba vagy Máltára érkező migránsok letelepítését érinti. A megállapodást olyan országok támogatták, mint Franciaország, Németország és Olaszország.

A megállapodás egyebek mellett “kikényszerített szolidaritást” ír elő. Az EU Tanácsát jelenleg vezető Svédország javaslata szerint az országoknak három lehetőségük lenne: befogadnának migránsokat, fizetnének azokért, akiket nem fogadtak be, vagy választhatnának az úgynevezett “operatív segítségnyújtást”.

Ezt az álláspontot most megvitatják az Európai Parlamenttel. A cél az, hogy a migrációs csomag az év elején életbe lépjen.

A becslések szerint évente körülbelül 30 000 migráns érkezhet az Európai Unióba. Ebből Magyarországnak körülbelül 2000 embert kellene befogadnia. Egy elutasított menekült “költségéről” 20 ezer eurós szinten állapodtak meg. Nem nehéz tehát kiszámolni, hogy a migránsok befogadásának Budapest megtagadása akár 40 millió euróba is kerülhet.

Magyarország természetesen “elfogadhatatlanként” bírálta az Európai Unió megállapodását a menedékkérők és migránsok befogadására vonatkozó tagországokra vonatkozó blokk szabályainak felülvizsgálatáról. “Brüsszel visszaél a hatalmával. Erőszakkal akarnak migránsokat telepíteni Magyarországra. Ez elfogadhatatlan, Magyarországot erőszakkal a migránsok országává akarják tenni” – írta Kovács Zoltán kormányszóvivő a Twitteren Orbán Viktor miniszterelnököt idézve.

Hidvéghi Balázs fideszes európai parlamenti képviselő kifejti: “az a probléma, hogy ez a megállapodás nem jelent megoldást az Európába irányuló illegális migráció régóta fennálló problémájára. Visszahozza a régi elképzeléseket a külföldiek befogadására vonatkozó kvótákról és az illegális migránsok újraelosztásáról. A megvalósításukra tett kísérletek látványos kudarccal végződtek, és nem oldották meg az európai illegális migráció válságát. Ellenkezőleg, erősítették.”

Érdemes megjegyezni, hogy Olaszország, amely az Európába tartó migránsok 80 százalékát fogadja, pozitívan nyilatkozott az új reformról, mert konstruktívan közelítette meg a problémát. A luxemburgi találkozón Olaszország számos engedményt ért el, ezért Matteo Piantedosi belügyminiszter örül: “Olaszország hisz abban, hogy mindig lehet tenni valamit. Nyilvánvaló, hogy konszenzusra volt szükség, de nagyon elégedettek vagyunk, figyelembe véve, hogy mi volt a tárgyalások kiindulópontja.”

A megállapodást minősített többséggel fogadták el, az Európai Parlament valószínűleg továbbra is módosítani kíván majd rajta. Az Európai Bizottság pedig bejelentette, hogy ez egy “hatalmas mérföldkő”, és 2024 februárjáig el kell fogadni az ezeket az intézkedéseket tartalmazó Migrációs és Menekültügyi Paktumot.

Nem szabad elfelejteni, hogy éppen egy hónappal ezelőtt Ferenc pápa arra szólította fel a magyarokat, hogy ne zárják be kapuikat a migránsok és az idegenek vagy olyanok előtt, akik nem olyanok, mint mi. A pápa április 30-i szabadtéri szentmisén tett nyilatkozata enyhe bírálatnak tűnt Orbán Viktor miniszterelnökkel szemben, aki támogatja a bevándorlóellenes politikát.

Több tízezer ember gyűlt össze a magyar fővárosban, Budapesten, hogy meglátogassa Ferenc pápát háromnapos magyarországi látogatásának utolsó napján. A misén jelen lévő Orbán korábban azt mondta, nem engedi, hogy Magyarország a „bevándorlók országává” váljon. Kormánya kerítést épített a szerbiai határon, hogy távol tartsa a migránsokat.

A magyar kormány – szokásos menekültellenes álláspontjától eltérve – befogadta azokat, akik Oroszország Ukrajna elleni háborúja elől menekülnek. Ugyanakkor Magyarország, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter diplomáciai vezető képvisel, régóta bizonyította, hogy kedvezően viszonyul a Kremlhez. Budapest a teljes körű orosz invázió kezdete óta tesz olyan kijelentéseket, amelyek ellentmondanak az EU Ukrajnát támogató általános álláspontjának.

Figyelni kell Moszkva és Budapest kapcsolatának tényére. A migránskérdéssel kapcsolatos szolidaritás hiánya arra utalhat, hogy a Kreml Európába tartó migránsokat a “fegyvernek” tekinti. Ez elsősorban Putyin számára lehet előnyös – szerinte ez Európa gyengítésének egyik eszköze.

A jelenlegi körülmények között Magyarország is hasonló “csapást” mérne, ami más országok megkönnyebbülését okozta – ennek következtében az “orosz világ” befolyásának csökkenése Európára.

Az Európai Uniónak a legszigorúbb módszerekkel kell küzdenie Budapest felelősség alóli kibújása ellen. A magyar kormány lépései Europa által az elmúlt évben elért konszolidáció “felpuhulásához” vezetnek.