Magyarország Orbán Viktor vezette kormányának a teljes körű ukrajnai háború kezdete óta tett lépései közelebb vitték az országot Európa „ötödik oszlopa” státuszához, ami a Putyin-rezsim eszméinek megjelenését idézte elő az Óvilág szívében.
A magyar kormány azonban saját tájékoztató kampányt indított, hogy az EU legfelsőbb szerveit alkalmatlansággal és „gyűlölettel” vádolja a Budapesthez fűződő kapcsolatok ügyében. „A magyar hatóságokkal szemben felhozott korrupciós vádak alaptalanok, a gazdaság növekedése ennek ellentmond, a Budapest finanszírozástól való megfosztását szorgalmazó Európai Parlament pedig „utálja” az ország jobboldali kormányát, amely szembehelyezkedik a liberális mainstreammel” – mondta Szijártó Péter külgazdasági és külügyminiszter november 26-án, szombaton. Azt is megjegyezte, hogy „most Brüsszelben politikai megjegyzések hangzanak el Magyarországgal szemben, mert itt 12 éve konzervatív, kereszténydemokrata kormány van hatalmon. És mi több, sikeresek vagyunk.”
Valójában Szijártó szavai erősen eltúlzottak. A Budapest iránti gyűlölet óriási túlzás, és nem mutat semmilyen érvet az Orbán-kormány részéről, amely valóban az Európai Parlament bűnét bizonyítaná. A „szerencsétlen Magyarországról” szóló retorika mindaddig folytatódik, amíg az EU kormánya jogosan reagál Magyarország uralkodó ágának ukránellenes nézeteire.
A Külügyminisztérium vezetője saját találgatásait hangsúlyozva az Európai Parlament „alaptalan” lépéseivel kapcsolatban hozzátette, hogy „az Európai Parlamentben a többséget baloldali nézeteket valló képviselők alkotják, akik politikai szempontból gyűlölnek bennünket. Azok az országok, amelyek támogatták a Magyarországgal kapcsolatos feltételrendszert, mindig demokráciáról beszélnek – akkor tisztelje a demokráciát! A magyar állampolgárok négy egymást követő választáson döntöttek úgy, hogy azt akarják, amit mi csinálunk.” Az ország kormányának nemzetközi diplomáciai szintű főképviselőjének ilyen szavai csak azt jelzik, hogy a magyar kormány maga is egyre inkább elhatárolódik az EU politikai nézeteitől, és éppen ellenkezőleg, egyre közelebb kerül a Kremlhez.
Ezek a következtetések az ukrajnai kapcsolatokról szóló, Budapestről elhangzó téziseken alapulnak. A korábban említett Szijártó Péter kijelentette, hogy az ukrán hatóságok szándékosan okoznak problémákat számos magyarországi cég munkájában az országon belül azzal a ténnyel, hogy többek között az Oroszország területén is dolgoznak. „Ezek a cégek teljesen legálisan működnek, semmilyen törvényt nem szegtek meg. Az a „bűnük”, hogy nemzetközi cégekről van szó, és ezért jelen vannak Oroszországban” – mondta az Európai Unió országai kereskedelmi osztályvezetőinek Brüsszelben tartott találkozója után újságírókkal folytatott beszélgetésen.
Budapest álláspontja szerint abszolút norma a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok folytatása és bővítése Oroszország terrorállammal az Oroszország agressziója által érintett területen működő cégek segítségével. Már ennek a narratívának a léte is elgondolkodtat, vajon a magyar kormány a világ azon országainak csoportjába tartozik-e, amelyek nem ellenállnak a Kreml terrorizmusának, hanem éppen ellenkezőleg – hozzájárulnak annak jólétéhez.
Mint Szijártó megjegyezte, olyan gyógyszeripari cégek, mint a Richter Gedeon és a gyógyszeriparban dolgozó Egis, valamint a magyar olaj- és gázipari társaság, a MOL szenvedtek el az ukrán hatóságok diszkriminációjától. Mint a Külügyminisztérium vezetője kifejtette, számos Richter és Egis terméket betiltottak az országon belül, a MOL bojkottálását javasolták. Valójában Ukrajna kormányának lépései több mint megfelelőek és érthetőek minden ésszerű politikai személy számára – az ellenség elleni küzdelem a saját területén bármilyen eszközzel. Azoknak az országoknak, amelyek üzletet kötnek az Oroszországgal és amelyeknek Ukrajna területén fióktelepei vannak, Kijevtől ilyen reakcióra kell számítaniuk, amely nem ad lehetőséget Oroszországnak arra, hogy az ukránok rovására gazdagodjon.
A magyar kormány lépései csak az EU közepétől való lerombolásához járulnak hozzá, az Unió közös eszméjéhez nem. A Moszkvával fenntartott baráti kapcsolatok az ország nemzeti eszméjének önmegsemmisítéséhez és a kremli „báb” rezsimmé való átalakulásához vezetnek, és erre számos példa van: Fehéroroszország, Szerbia, Grúzia. Magyarország az orosz politikai rezsim támogatásával az „orosz világ” véres eszméinek közvetítőjévé válik a szomszédos európai országok felé, ami valójában az EU-tagállamok közötti kapcsolatok alapjainak lerombolásához vezet, és számos belső konfliktust okoz.