„Óriási hírrel jelentkezem. Három hét alatt sikerült elérnünk azt, amit Orbán Viktoréknak 10 év alatt nem. Teljeskörű megállapodásra jutottunk Ukrajnával a százezres magyar kisebbség nyelvi, oktatási, kulturális és politikai jogainak bővítése kapcsán” – jelentkezett be Facebook-oldalán Párizsból, néhány kilométerre a Trianon-palotáktól Magyar Péter, aki szerint nagyon szimbolikus, hogy ezen a helyszínen számolhat be minderről.
„Óriási öröm, hogy egy nappal a nemzeti összetartozás napja előtt jelenthetem be, hogy az ukrán kormány vállalta, hogy a kitárgyalt intézkedéseket a közeli jövőben átülteti a jogrendjébe, és ezzel a kárpátaljai honfitársaink az eddigieknél sokkal szélesebb oktatási, kulturális, nyelvhasználati és politikai jogokkal fognak rendelkezni” – tette hozzá.
Posztjában arról is írt, hogy az ukrán vállalásoknak meg kell jelennie Ukrajnának az Európai Unió felé vállalt cselekvési tervében is, és amennyiben ez megtörténik, a magyar kormány hozzájárul ahhoz, hogy megnyitásra kerüljön az első csatlakozási klaszter Ukrajna vonatkozásában. Magyar Péter szerint ezzel biztosítható, hogy a bővítési folyamat keretében Ukrajna maradéktalanul végrehajtja a magyar kisebbség jogai kapcsán tett vállalásait. Bejegyzésében emellett kiemelte azt is, Magyarország továbbra sem támogatja a gyorsított uniós csatlakozási tárgyalásokat. Amennyiben Ukrajnának 10 vagy 15 éven belül sikerül lezárni mind a 33 csatlakozási fejezetet, úgy hazánk jogi kötőerővel bíró ügydöntő népszavazást tart a kérdésben.A bejelentéshez csatolt videóban Magyar Péter részletesebben is beszélt a vállalásokról. Mint elmondta, az ukrán fél vállalta, hogy visszaállítja a nemzeti kisebbségi iskolák rendszerét, és nemcsak az oktatási folyamatban, hanem az iskolai kommunikáció minden területén szabadon használható lesz a magyar nyelv. Emellett a nemzetiségi iskolák tanulói szabadon használhatják a magyar szimbólumokat is, ünnepségeiken elénekelhetik a magyar himnuszt, szerepeltethetik a nemzeti lobogót és magyar nyelvű feliratokat helyezhetnek el az iskolákban.
Arról is sikerült megállapodni, hogy az adminisztrációt magyar nyelven is során biztosíthatják, a bizonyítványokat magyarul is kiállíthatják, ahogyan arról is, hogy a fiatalok az érettségi és a felvételi vizsgáikat pedig magyar nyelven is letehetik a jövőben, hogy magyar nyelv és irodalomból is érettségi vizsgát tehetnek.
Magyar Péter közölte, a nemzeti iskolákban az ukránnal oktatott kötelező tantárgyak köre csak a szülők előzetes beleegyezésével bővíthető, és alacsony létszám mellett is fenntartják ezeket az intézményeket.
Ami a nyelvi vállalásokat illeti, azokon a településeken, ahol a magyar lakosság aránya 10 százalék felett van, a jövőben lehetőség lesz a magyar nemzeti szimbólumok használatára, és a magyar nyelv szabadon használható lesz az egészségügyi ellátásban, valamint a sportrendezvényeken, a tudományos konferenciákon is, valamint a politikai tevékenység nyelve is lehet magyar.
„Lehet majd magyar nyelven politikai kampányt folytatni, a szavazólapok magyar nyelven is elérhetőek lesznek, és a hirdetmények, valamint az információs anyagok is megjelenhetnek magyar szöveggel” – tette hozzá.
A miniszerelnök azzal folytatta, hogy a magyar kisebbséghez tartozó személyeknek joguk lesz szabadon ápolni nemzeti hagyományaikat, szokásaikat, joguk lesz a nemzeti ünnepeikhez, a történelem, a nemzeti kultúra és a vallás köréhez kapcsolódó események magyar nyelvű megünnepléséhez. Emellett joguk lesz nemzeti, kulturális és oktatási intézmények létrehozásához.
Magyar Péter szerint leginkább a kárpátaljai magyarság azon képviselői tudják, hogy mit jelentenek a fenti vállalások, akik az elmúlt hetekben intenzíven bekapcsolódtak az egyeztetésekbe.
Százezer magyar ember kapja vissza alapvető jogait, és a reményt arra, hogy a gyermeke számára átadhatja azt a kultúrát és azt az identitást, amit a szüleitől és a nagyszüleitől kapott
– emelte ki a magyar kormányfő, aki megköszönte a munkáját mindenkinek, aki részt vett a tárgyalásokban.
Orbán Anita magyar külügyminiszter május 20-án jelentette be, hogy megkezdődtek az ukrán–magyar szakértői egyeztetések, amelyek – emelte ki – fontos lépések kétoldalú kapcsolataink újraépítésében és a jövőbeni együttműködés megerősítésében. Hozzátette, az első feladat a nemzeti kisebbségek jogainak következetes védelmének rendezése.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a választások előtt néhány nappal arról számolt be, hogy egyeztetett a kárpátaljai magyar civil szervezetek képviselőivel, önkormányzati és egyházi vezetőivel, illetve katonákkal is. A Tisza Párt győzelme után pedig jelezte, nyitott a találkozóra Magyar Péterrel, és hozzátette, bár „még nem rendeződött minden”, dolgoznak az országában élő magyar kisebbség ügyén.
A magyar miniszterelnök még ezt megelőzően fogadta Babják Zoltánt, Beregszász polgármesterét, és jelezte, június elejére találkozót kezdeményez Volodimir Zelenszkijjel. Magyar Péter szerint új fejezet nyílhat az ukrán–magyar kétoldalú kapcsolatokban, ha a kárpátaljai magyarok minden kulturális, nyelvi, közigazgatási és felsőoktatási jogukat visszakapják.Az ukrán nyelvtörvényt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elődje, Petro Porosenko szentesítette 2019-ben. A törvény a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát, az ukrán nyelv, illetve a szabályok megsértéséért pedig jogi felelősségre vonást, bírságot, a nemzeti szimbólumok meggyalázása esetén akár börtönbüntetést is kilátásba helyez.
Később az ukrán fél jelezte, hogy az uniós csatlakozás érdekében hajlandóak enyhíteni a korábban elfogadott törvényeken, 2025 novemberében pedig elküldtek az Orbán-kormánynak egy törvénytervezetet, és úgy tűnt, a tizenegy magyar követelés közül ötöt hajlandóak lennének teljesíteni.
Ugyan az ukrán és magyar vezetés között a viszony már régóta fagyos volt, a 2026-os országgyűlési választások előtt viszont tovább mélyítette az árkokat a megrongálódott Barátság-kőolajvezeték, illetve a pénzszállító ukrán konvoj elleni magyar akció.