Leszoktak a magyarok a hitelfelvételről és ez egyáltalán nem jó hír

Kirívóan alacsony a lakossági eladósodottság hazánkban.

Az Európai Unión (EU) belül Magyarországon a legkisebb a háztartások lakáshitel-tartozása, a GDP-arányos lakossági eladósodottságban pedig az utolsó előtti helyen állunk.  

Ez mégsem jó hír, mert az alacsony hitellel való ellátottság

  • a lakossági kilátások bizonytalanságáról,
  • a magyar hitelpiac fejletlenségéről árulkodik, 

még ha rövid távon vannak is biztató jelek.

lakáshitelek kétharmadát a legmagasabb jövedelmű egyötöd veszi fel Magyarországon, a babaváró hitelnél viszont csak egyharmad ez az arány, ami arra utal, hogy a hitelek „demokratizálása” egy kitörési pont lehetne a híresen alacsony magyar hitelpenetráció növelésére.

  • Magyarországon 3,4 millió háztartás él saját,
  • és 376 ezer bérelt lakásban. 

Bár nemzetközi összevetésben is magas a saját ingatlannal rendelkezők aránya, és rendkívül komplex a magyar otthonteremtési támogatási rendszer (amely inkább kiegészítője, mint helyettesítője a banki hitelfelvételnek),

az MNB 2020-as vagyonfelmérésének részletes adatai szerint a saját lakásban élő családok mindössze 15 százalékának van lakáshitele. Amelyik családnak rendelkezik is ezzel, annak is nagyon alacsony a tartozása nemzetközi összevetésben.

Egy átlagos lakáshiteles háztartásnak nagyjából 7,0 millió forintnyi fennálló lakáshiteltartozása van, ami 18 ezer eurót jelent, és ezzel sereghajtók vagyunk az EU-ban. 

A lakosság teljes banki hiteltartozása a GDP arányában 13,5 százalékra rúg, ennek nagyjából a felét teszik ki a lakáshitelek, másik felét a fogyasztási célúak.

A teljes lakossági GDP-arányos lakossági hitelpenetráció alapján az utolsó előttiek vagyunk az EU-ban, a vállalatokkal együtt pedig hátulról a negyedik helyen állunk.

A KSH adatai szerint 652 ezer darab lakáshitel-szerződés volt érvényben 2023 végén, ami mindössze 78 százaléka a 2008-ban beállított 839 ezres csúcsnak.

2015 és 2023 között lényegében nem emelkedett a lakáshitelek darabszáma, pedig a hiteltartozás mértéke időközben 2997 milliárd forintról 5003 milliárd forintra, 67 százalékkal emelkedett.

Állományi szempontból a 2015 óta bekövetkezett kisebbfajta lakossági hitelboom kizárólag az átlagos hiteltartozás kétharmados növekedésének köszönhető, és nem a hitelfelvevők növekvő számának.

Gazdasági növekedés ide, kiterjedt  családtámogatások oda, csak lakáshitelből a KSH adatai szerint az elmúlt tíz évben 849 ezer darabot engedélyeztek a bankok, míg az előző tíz évben 920 ezret.

Az adatok a piac egyértelmű szűkülését jelzik

– írja elemzésében a Portfolio.

A lap idézi Virág Barnabást, az MNB-alelnökét, aki szerint az hitelpenetráció okai változatosak:

Részvény: