A Frontvonal legújabb adásában többek között szóba kerül, hogy a globális hatalmi egyensúly látványos átrendeződésen megy keresztül. Az orosz–ukrán háború a nyári hadjárattal csúcsára ér, miközben a NATO történelmi döntést hozott: drasztikusan növelik a katonai kiadásokat.

A Frontvonal legújabb adásában a műsor állandó szakértője, Tarjányi Péter kifejtette:  Moszkva véglegesen lelepleződött, ma már mindenki számára nyilvánvalónak kell lennie, hogy Oroszország nem kíván békét kötni, és az elfoglalt ukrán területeket sem fogják elhagyni. 

Emlékezzenek vissza, hogy arról beszéltem januárban, meg még tavaly decemberben is, hogy 2025 a lelepleződés éve lesz. Én azt gondolom, hogy lehullott mindenkiről a leppel – fejtette ki vélemény a biztonságpolitikai szakértő, utalva arra, hogy Putyin ragaszkodik az elfoglat ukrán területekhez, illetve arra is, hogy Amerika a továbbiakban nem fog a békéért harcolni. Putyin nyíltan beszél Herszon, Zaporizzsja, Dnyipro vagy Szumi térségének bekebelezéséről. Már nem udvarias diplomáciai gesztusokat tesz, hanem egyértelművé tette: Ukrajna kell neki.

Amerikai fordulat: a béke nem opció, az önvédelem igen

A szakértő arra is kitért, hogy az Egyesült Államok szerepe jól láthatóan megváltozott. Miközben Donald Trump korábban közvetítői szerepre törekedett, ma má új stratégiai prioritásokat tűzött ki, többek között a saját védelmére készül – nem pedig Ukrajnáéra. Az amerikai hadianyaggyártás kapacitása is véges, és a fegyvereket egyre kevésbé Kijev, inkább más potenciális konfliktusok – például a Kína elleni felkészülés – irányába csoportosítják.

Ugyanakkor Tarjányi az is látja, hogy az USA továbbra is szorongatni próbálja Oroszországot, elsősorban gazdasági eszközökkel. Úgy gondolja, hogy az 500 százalékos vám bevezetése azon országok ellen, amelyek együttműködnek Oroszországgal, óriási csapást mérhet Putyinékra, de azt nem szabad hinni, hogy a szankciók bedöntik Oroszországot. 

„Az elkövetkező hetekben, úgy hiszem, hogy nagyon komoly szankciós lépések történnek Oroszország irányába, merthogy ezt a háborút most már zárni kell. Ez a háború nem mehet tovább.”

A nagy nemzetközi kép

A jelenlegi nemzetközi erőviszonyok egyik legfontosabb eleme Kína és Oroszország közeledése. Peking nyersanyaggal, technológiával és a szankciók kijátszásával segíti Moszkvát. Ez a stratégiai együttműködés nem csupán gazdasági alku: Kína cserébe geopolitikai befolyást nyer. Eközben Irán visszavonulót fújt, legalábbis ami a drónszállításokat illeti, Teherán jelenleg saját háborús előkészületeire koncentrál, és a belső védelemre helyezi a hangsúlyt. Izraelben tűzszünet van, de az Egyesült Államok légicsapásai és a térség feszültségei tovább növelik a bizonytalanságot. 

A szakértő szerint ez a konfliktus sem ért még teljesen véget.

Oroszország eközben minden erejét az ukrán front áttörésére koncentrálja, naponta 400-500 drónból és rakétából álló támadásokat hajtanak végre. A szakértő szerint a nyári hadjárat idején mindent el fognak követni, hogy megtörjék Ukrajnát. A cél nem csak a térnyerés lehet, hanem a pszichológiai hadviselés is. 

A NATO megduplázza a tétet: jön az 5 százalékos katonai kiadás

A beszélgetés másik kiemelt témája a NATO-csúcstalálkozón hozott döntés volt. Történelmi változást hozhat, ha a katonai költések arányát a GDP 5 százalékára emelik.

Ez drámai növekedés, különösen úgy, hogy a korábbi 2 százalékos célt is alig néhány tagállam teljesítette. A NATO szerint a világ biztonsági helyzete és a keleti tömb (főként Oroszország és Kína) katonai aktivitása indokolttá teszi a lépést. A növekedés azonban Tarjányi szerint nem jön áldozatok nélkül: az extra katonai kiadások az egészségügytől, oktatástól és más jóléti területektől vonhatnak el forrásokat.