Kormányváltás várható Svédországban

Szoros eredménnyel zárultak a hétvégi svéd választások, de úgy tűnik, a jobboldali koalíció válthatja Magdalena Andersson kormányát. Az új kabinetnek az infláció, a reálbérek csökkenése, valamint a zéró kibocsátásra való átállás is fejtörést okozhat, de a szélsőjobboldal erősödése munkaerőpiaci problémákat is generálhat.

Nem rázta meg a választásokat követő politikai bizonytalanság a svédországi piacokat, az OMXS30 svéd tőzsdeindex hétfőn 1,44 százalékkal erősödött. A svéd korona értéke szintén csak minimális mértékben módosult az euróhoz képest: a 10,66-os szintről 10,64-re.

Jelen állás szerint – 95 százalékos feldolgozottság mellett – a Mérsékelt Pártból, a Liberálisokból, a Kereszténydemokratákból és a Svéd Demokratákból álló jobboldali koalíció 176 mandátumot szerezhet meg a 349 parlamenti helyből, míg a baloldali blokk 173-at. Magdalena Andersson miniszterelnök egyelőre nem ismerte el a jobboldali koalíció győzelmét, a végeredmény szerdán várható.

Kormányváltás jöhet

Amennyiben a még feldolgozásra váró szavazatok nem módosítanak az eredményen, várhatóan Ulf Kristersson, a Mérsékelt Párt vezetője állhat az alakuló kormány élére, pozícióját azonban gyengíti a Svéd Demokraták erősödése. A szélsőjobboldali párt ugyanis második legnagyobb politikai erővé léphet elő a vasárnapi választás nyomán, visszaszorítva a mérsékelteket a harmadik helyre.

Sok probléma vár az új svéd kabinetre

Az új svéd kormánynak számos gazdasági problémával kell szembenéznie megalakulása után. Az emelkedő infláció, a csökkenő reálbérek, a drága energia és az ingatlanárak esése mellett a lakosság terheit enyhítő intézkedésekre lesz szükség, ám oly módon, hogy e lépések ne pörgessék tovább a pénzromlás ütemét. A most leköszönő kabinet augusztusban rontotta a 2023-as GDP-növekedési prognózist 0,4 százalékra a korábbi 1,1 százalékról. Az infláció pedig idén 7,3, jövőre pedig 3,9 százalék lehet.

A munkanélküliségi ráta 6,4 százalékra esett ugyan júliusban az egy hónappal korábban mért 8,6 százalékról, illetve a 2021. júliusban regisztrált 8 százalékról, ezzel kapcsolatban azonban egy újabb veszélyforrásra hívta fel a figyelmet Selva Bahar Baziki, a Bloomberg közgazdásza. A szélsőjobboldal erősödése szigorodó bevándorlási politikát vetít előre “ez pedig visszavetheti a Svédországban rendelkezésre álló munkavállalók számát, ami idővel visszavetheti a növekedési potenciált”.

Az új kormánynak arra is forrást kell találnia, hogy finanszírozza az ország gazdaságának átállását a zéró szén-dioxid-kibocsátásra 2045-re. A kampány sarkalatos pontja volt a jobb- és baloldal nukleáris energiával kapcsolatos vitája: a jobboldal új erőművek létesítését ígérte és kritizálta az Andersson-kabinetet a régiek bezárásáért.

Forrás:https://www.napi.hu/nemzetkozi-gazdasag/sved-svedorszag-politika-valasztas-energia-inflacio.759587.html

#svéd #választás #svédország #politika #energia #megszorítás #infláció #magdalena_andersson #svéd_választások

Részvény: