A Financial Times információi szerint a Trump-adminisztráció végrehajtási rendeletet készít elő, amely lehetővé tenné a Csendes-óceán mélyén található fémtartalmú gumók készletezését, hogy ez ellensúlyozza Kína dominanciáját az akkumulátorokhoz szükséges ásványok és ritkaföldfémek ellátási láncában abban az esetben, ha a két nagyhatalom összecsapna egymással, és Amerika nem férne hozzá a kínai területen található kulcsfontosságú nyersanyagokhoz.A tengerfenéken, 4-6,5 km mélységben nagy nyomás alatt, évmilliók során kialakult, burgonya méretű gumók nikkelt, kobaltot, rezet és mangánt tartalmaznak, amelyeket akkumulátorokban, elektromos vezetékekben vagy lőszerekben használnak, valamint nyomokban ritkaföldfémeket is tartalmaznak.

Ezek az anyagok a meglévő szövetségi kőolaj- és fémkészletekhez lennének adhatók a lap információi szerint előkészítés alatt álló elnöki rendelet nyomán.

Ez a lépés abban a stratégiai célban segítene, hogy az Egyesült Államok önellátóvá válhasson ezekből a kritikus ásványokból. A Trump-adminisztráció korábban is tett lépéseket ebbe az irányba: nyomást gyakorolt Ukrajnára egy ásványügyi megállapodás elfogadására, fenyegetett Grönland elfoglalásával és Kanada annektálásával, valamint intézkedéseket jelentett be a hazai termelés növelésére – jegyzi meg a lap.

Alexander Gray, aki az első Trump-adminisztráció nemzetbiztonsági tanácsadójának kabinetfőnöke volt, kijelentette:

Ahogy a Trump-adminisztráció tette a hajógyártással és általánosabban a kritikus ásványokkal, elengedhetetlen az amerikai kormány figyelmét a Kína törekvéseivel szembeni legnagyobb sebezhetőségi területekre összpontosítani.

A tengerfenékről származó úgynevezett polimetallikus gumók stratégiai állami tartaléka segítené az USA-t felzárkózni Kínához a Csendes-óceán erőforrásokban gazdag aljzatának feltárásáért folyó globális versenyben.

A készülő elnöki rendelet híre azután jelent meg, hogy Peking a múlt héten exportkorlátozásokat vezetett be egyes ritkaföldfémekre,

legújabb kísérletként arra, hogy a fémeket gazdasági kényszerítés formájaként használja.

A készletezést egy szélesebb körű törekvés részeként fontolgatják, amely az amerikai törvények alapján felgyorsítaná a mélytengeri bányászati kérelmek elbírálását, és létrehozná a gumók szárazföldi feldolgozási kapacitását.

Befolyásos republikánusok, köztük Marco Rubio külügyminiszter és Mike Waltz nemzetbiztonsági tanácsadó, kongresszusi szolgálatuk idején erős támogatói voltak az ügynek – emlékeztet a lap. A tavalyi éves védelmi költségvetési törvény utasította a minisztériumot, hogy végezzen megvalósíthatósági tanulmányt arról, hogyan lehetne a gumókat védelmi alkalmazásokhoz finomítani.

„Ez már túlmutat egy kereskedelmi kérdésen” – mondta egy képviselőházi munkatárs.

Ez egy olyan kínai stratégiai képesség, amelyet évtizedek óta építenek, hogy fegyverként használhassák.

A tervek szerint a készlet „nagy mennyiségeket hozna létre, amelyek készen állnak és elérhetők az USA területén a jövőbeni felhasználásra”, egy esetleges Kínával való konfliktus esetére, amely korlátozná a fémek és ritkaföldfémek importját.

A vezető republikánusok lelkesedése ellenére az USA Trump alatt is nagyrészt távol maradt a tengerfenék bányászatáról szóló nemzetközi tárgyalásoktól. Nem ratifikálta az 1982-es ENSZ Tengerjogi Egyezményt, amely először hozta létre e tevékenységek jogi kereteit.

A Nemzetközi Tengerfenék Hatóságnál Jamaicában a múlt hónapban tartott tárgyalások nem eredményeztek engedélyt a nemzetközi vizeken történő bányászatra, mivel tucatnyi ország továbbra is moratóriumot követel a gyakorlatra.

Az ellenzők azzal érvelnek, hogy a bányászat károsíthatja a felszín alatt több ezer méterrel élő, kevéssé ismert életformákat, beleértve a korallokat és fehér polipokat. Azt is megkérdőjelezik, hogy az iparág valaha is újrateremthetné-e Kína kiterjedt kritikus ásványi ellátási láncát, és versenyezhetne-e az indonéz nikkel alacsony árával.

A vancouveri székhelyű The Metals Company, az iparág egyik éllovasa, a tárgyalások során közölte, hogy amerikai leányvállalata kezdeményezett egy, az USA Kereskedelmi Minisztériuma által felügyelt folyamatot, hogy egy 1980-as amerikai törvény alapján engedélyt kérjen a nemzetközi vizek feltárására és bányászatára. A TMC vezérigazgatója, Gerard Barron a Financial Timesnak elmondta, hogy a Nemzetközi Tengerfenék Hatóságnak nincs „kizárólagos megbízatása” a nemzetközi vizeken történő bányászat szabályozására.

Nem adhatsz jogokat valamire, ami felett nincs joghatóságod, egy olyan szerződés alapján, amelynek nem vagy részese

– válaszolta Jose Fernandez, Joe Biden volt elnök egyik vezető gazdasági megbízottja, aki az ásványi biztonságra összpontosított. „Így a bennem lévő jogász azt mondja, hogy a vállalatok óvatosak lesznek, ha a Nemzetközi Tengerfenék Hatóság engedélye nélkül járnak el.”