A Pénzügyminisztérium rendkívül optimistán tekint előre 2025-ig, növekvő gazdaságot, csökkenő éves hiányokat és államadósságot látnak. A társadalombiztosítási alapok azonban a következő években sem lesznek egyensúlyban. A kormány 2022-ben 1800 milliárd forintot szór a lakosságra, ez alaposan megdobja majd a háztartások fogyasztását és a GDP-t. 2025-ig folyamatosan csökkennek a lakásépítési támogatások és folytatódik az önkormányzatok szorongatása – írja a hvg.

2023-ra a GDP 3,5 százalékára rúgó államháztartási hiánnyal számol a kormány – derül ki a Pénzügyminisztérium (PM) által közzétett előrejelzésből. Ez akkor 2,57 ezer milliárd forintos hiányt fog jelenteni számszerűen. Az uniós limit a tagállamok számára a GDP-jük 3 százaléka, ám ezt a koronaválság miatt Brüsszel jelenleg nem kéri számon, a járvány és a válság hatásainak enyhítése, a gazdaság újraindítása érdekében a tagállamok túlköltekezhettek, túlköltekezhetnek. A jelek szerint a kormány úgy kalkulál, még 2023-ban is túllépheti a 3 százalékos limitet. Igaz, egy évig ezt retorziók nélkül megteheti akkor is, ha a szabály nincs felfüggesztve.

A várakozásai szerint az éves hiány 2023-at követően 3 százalék alá csökken, 2024-ben 2,5 százalék lesz, 2025-ben pedig már csak 1,5 százalék.

Az előrejelzés szerint az éves hiányokért nagyrészt maga a kormány (vagyis a központi költségvetés) lesz felelős, a társadalombiztosítási (nyugdíj és egészségbiztosítási) alapok már 2022-ben nullszaldósak lesznek. Ez enyhén szólva optimista előrejelzésnek tűnik, a TB-alapok ugyanis a járvány kitörése óta vaskos mínuszban vannak (2021-re 420 milliárd forintos deficit várható). A járványnak pedig nincs vége, és nem látszik, mitől lenne 2022-ben. Vagy akár 2023-ban, ami azt illeti. Igaz, a betervezett nullszaldó úgy áll majd elő, hogy nő a TB-alapok költségvetési támogatása, 2022-ben és 2023-ban 2,3 ezer milliárdra. De még 2025-ben is 2 ezer milliárd fölött lesz. Vagyis a PM-ben úgy számolnak, a TB-alapok egyensúlytalansága tartós jelenség lesz, és az alapok forrásigényét a központi költségvetésből kell majd kipótolni.

Az éves hiányok mérséklődésének és a GDP növekedésének köszönhetően a GDP-arányos államadósság csökkenésére számít a PM:

• 2022: 77 százalék,
• 2023: 74,9 százalék,
• 2024: 72,4 százalék,
• 2025: 69,3 százalék.

Utóbbi adat azt jelenti, hogy az államadósság szintje 2025-re éri el azt a szintet, ahonnan a járvány kitörése után 80 százalék fölé hízott.

Apropó, GDP: a PM jósgömbje rendkívül fényes jövőt mutat a magyar gazdaságnak. A növekedést 2022-ben 5,9 százalékra várják – ez immár optimista előrejelzésnek számít, a jegybank is kevesebbet vár. A GDP az azt követő években rendre 4,3, 4, 4,2 százalékkal nő a PM szerint.

A GDP növekedésével párhuzamosan a költségvetés bevételei is szépen nőnek majd (ha minden úgy sikerül, ahogy a PM várja). A büdzsé bevételi főösszege 2025-ben már 19,4 ezer milliárd forint lehet – összehasonlításképpen 2021-re 17,1 ezer milliárd várható. Az adóbevételek szépen nőnek majd, különösen a leghangsúlyosabb fogyasztáshoz kapcsolt adók (elsősorban az általános forgalmi adóra, az áfára kell gondolni). A PM 2025-re már 9,2 ezer milliárd forintot vár ezekből a közterhekből, szemben a 2021-es 7 ezer milliárd forinttal.

A kiadási oldalról érdemes kiemelni néhány tételt:

• A „közszolgálati műsorszolgáltatás”, vagyis a kritikusai szerint nettó kormánypárti propagandát sugárzó közmédia dotálása 2022-től permanensen 100 milliárd forint fölött lesz.
• A szociálpolitikai menetdíj-támogatás sorára 2022-től stabilan 90 milliárd forintot írt be a PM – ezt a pénzt kedvezményesen utazók (nyugdíjasok, gyerekek) utáni kompenzációként kapják a közlekedési vállalatok.
• Ha már itt tartunk, az önkormányzatok 2022-től 870–860 milliárd forint támogatásra számíthatnak. Mivel infláció is van a világon, a helyhatóságok költségeinek emelkedéséről nem beszélve, a számszerű stagnálás tulajdonképpen a forráselvonások folytatódását jelenti.
• A lakásépítési támogatásokra betervezett összeg folyamatosan csökken az évek során, 2025-re 153 milliárdra a 2022-re várt közel 400 milliárdról.

A gazdasági mutatókra visszatérve, a minisztériumban nem csak a GDP-növekedést illetően optimisták. Nőni fog a foglalkoztatottság, a keresetek, a termelékenység. Ami a kereseteket illeti, különösen 2022-re vár jelentős, közel 15 százalékos megugrást a PM.

Utóbbi viszont nem optimista előrejelzés, a minimálbér és a garantált bérminimum ugyanis 20 százalékkal nő, emiatt a teljes gazdaságban béremelési kényszer fog kialakulni, miután a legkisebb keresetek rátorlódnak a magasabbakra.

A megugró bérkiáramlással összefüggésben megugrik majd a háztartások fogyasztása 2022-ben. Ezt fűtik majd a 2022-es országgyűlési választások elé időzített jóléti intézkedések, mint a gyerekesek jövedelemadó-visszatérítése vagy a 13. havi nyugdíj kifizetése. A minisztériumi prognózis külön keretes írást szentel a „jövedelemnövelő kormányzati intézkedéseknek”, amelyek ezek szerint:

1. Fiatalok adókedvezménye (vagyis a 25 alattiak részleges szja-mentessége),
2. Családok adókedvezménye (vagyis az szja-visszatérítés),
3. Nyugdíjasok támogatása (vagyis a 13. havi nyugdíj, illetve a 2022-es büdzsé készítésekor vártnál magasabb, 5 százalékos inflációhoz igazított nyugdíjemelés),
4. Ágazati béremelések (egészségügyi dolgozók, hon- és rendvédelmi dolgozók fegyverpénze, illetve a 10 százalékos pedagógusbér-emelés),
5. Minimálbér-emelés (technikailag nem a kormány döntött róla, mindenesetre adócsökkentést kapnak cserébe a vállalkozások, továbbá a minimálbérrel együtt nőnek az ahhoz kötött juttatások, mint a csecsemőgondozási díj).

A PM számításai szerint mindösszesen 1800 milliárd forint plusz juttatásról van szó a háztartások irányába. „A családokhoz jutó összegek legnagyobb hányada várhatóan a fogyasztást bővíti, kisebb részben pedig egyfelől a háztartások megtakarításait gyarapítják, másfelől a lakásberuházásokhoz, illetve az ingatlan-felújításokhoz kerülnek felhasználásra” – írják a prognózisban. A várakozások szerint

a lakosságra öntött 1800 milliárd forint mintegy 4,6 százalékponttal fogja megdobni a háztartások fogyasztását, és azon keresztül 1,6 százalékpontot tesz majd hozzá a GDP 2022-es növekedéséhez.

A keretes írásban arról nem esik szó, hogy ennek a hatalmas fogyasztásnövelésnek milyen hatása lesz az amúgy is elszállt inflációra. Holott nyilvánvalóan nem elhanyagolható, felfelé ható inflációs kockázatot jelent, hogy a kormány ekkora pluszkeresletet generál az amúgy is kínálati szűkösségekkel küszködő gazdaságban. A prognózis 2022-re 4,8 százalékos inflációval számol, ami lényegében megegyezik a jegybank előrejelzésével. A következő évekre pedig 3 százalékos inflációt vár, ami a jegybank inflációs célja. A jegybank várakozásai szerint a szigorítási ciklusnak (folyamatos kamatemelések, a mennyiségi lazító intézkedések kivezetése, tehát a pénzpumpa leállítása), no és persze a 2021-es magas bázis belépésének (vagyis a 2021-ben már elszállt inflációnak) köszönhetően 2022 végére sikerül majd a toleranciasávba, 4 százalék alá szorítani az inflációt, így az év eleji magas adatokkal együtt 5 százalékos éves átlag áll majd elő.

A PM „pozitív kockázatként’” tekint a „háztartásokhoz áramló pluszjövedelmekre” – mármint nem az infláció szempontjából, hanem a várt egyéb gazdasági mutatókra tekintettel. Az optimizmust pedig általában véve arra alapozzák, hogy „a jövő év tavaszára részben normalizálódnak a világpiaci nyersanyag- és energiaárak, az alkatrészhiány pedig 2022 második felére rendeződhet. A hazai feldolgozóipari termelés így a következő évben ismét lendületet vehet.”

hvg