Több mint két évnyi vizsgálódás, számos hiánypótlás-kérés és egy vezetőváltás után az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) határozatban közölte, hogy a Paks II. beruházás egyik legfontosabb engedélyét, a létesítési engedélyt megadja. Az angolszász szaksajtóban máris construction license-ként (építési engedélyként) hivatkozott papíros azonban valójában nem adta meg az építkezéshez a várva várt zöld jelzést. Az új magyar atomerőmű egyelőre továbbra sem került be az „építés alatt” állók népes táborába, ráadásul a regulátori határozattal kapcsolatban komoly aggály is felmerült.
Szokatlan, ugyanakkor a helyzet fontosságáról árulkodó helyzetbe került az Országos Atomenergia Hivatal (OAH), miután a honlapján csütörötökön este kiadta azt a hírt, miszerint megadta a létesítési engedélyt a Paks II. projekt számára.
A bejelentést ugyanis a regulátor pénteken ismét közzétette, igaz, a határozathoz kapcsolt szűkszavú, magyarázó sajtóközleményt újrafogalmazta. Ennek lehet az a magyarázata, hogy az első verzió (melynek címe: Hirdetmény közzététele az eljárást lezáró döntésről a paksi telephelyen létesítendő 5. és 6. atomerőművi blokkok létesítési engedély kérelmének elbírálása tárgyú közigazgatási hatósági eljárásban) finoman szólva sem volt közérthető, márpedig a döntést és annak következményeit világossá kellett tenni.
Annál is inkább, mert a májusi országgyűlési választások után Paks II. ügyében Süli János tárca nélküli helyébe lépő Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a FACEbook oldalán elmagyarázta: „a legfontosabb engedély megszerzése (…) biztosítja azt, hogy az atomerőmű építésének előkészítési fázisából a valós építési fázisába tudunk átlépni„, és még az MTI-n keresztül is megerősített, hogy „a több mint 400 ezer oldalas engedélykérelmet két éven keresztül vizsgálták magyar és nemzetközi szakemberek, mielőtt megadták a zöld utat’‘.
A helyzet és a döntés érthetőbbé tételében eddig az OAH a második nekifutásra sem jutott el, pedig a jelek szerint pontosítani és megmagyarázni való volna éppen az ügyben.
1.2.3.0100
A 40 oldalas OAH-határozat és indoklás valószínűleg legfontosabb két mondata így szól:
A létesítési engedély a vonatkozó jogszabályi követelmények betartása mellett feljogosítja az Ügyfelet a további szükséges engedélyek beszerzésére és a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről szóló 118/2011. (VII. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 118/2011. Korm. rendelet) mellékletét képező Nukleáris Biztonsági Szabályzat (a továbbiakban: NBSZ) 1.2.3.0100. a) pontjában leírt, a nukleáris létesítmény létesítéséhez szükséges terület előkészítésére. Az NBSZ 1.2.3.0105. pontja alapján a Hatósággal előzetesen egyeztetett építmények és berendezések kivételével az NBSZ 1.2.3.0100. b), c), d) pontjában leírtak végzésére akkor jogosítja fel az Ügyfelet az engedély, ha a rendelkező részben meghatározott visszatartási ponthoz vagy további engedélyekhez kötöttek teljesülnek és ezen feltételek teljesítésének megfelelőségéről a Hatóság írásban nyilatkozik.
A hivatali nyelvezet és hivatkozástenger ellenében is érteni lehet az idézett szövegből, hogy az engedélyt megszerző ügyfél az előkészítést követően csak újabb engedélyek megszerzésével kezdhet meg bizonyos típusú építési munkákat. Mivel ezt a határozat nem részletezi, érdemes tisztázni, hogy mi is tartozik a kiemelt és a beruházó elől továbbra is elzárt tételek közé.
Az NBSZ 1.2.3.0100 a létesítési engedély alapján végezhető tevékenységként jegyzi:
- a nukleáris létesítmény létesítéséhez szükséges terület előkészítésének elvégzése,
- nukleáris létesítmény építményei és épületszerkezetei megépítése, biztonsági osztályba sorolt és nem sorolt rendszerelemekből a tervek szerinti rendszerek kialakítása (gyártás, beszerzés, szerelés), továbbá a rendszerek megfelelő összekapcsolásával a teljes nukleáris létesítmény megfelelő kialakítása,
- a rendszerelemek és rendszerek üzembe helyezését előkészítő tisztítási és mosatási munkálatok,
- a rendszerek és rendszerelemek olyan funkciópróbáinak elvégzése, amelyek a nukleáris anyagot tartalmazó fűtőelemek nélkül is végrehajthatóak, és azokat – a próbák munkaprogramjában megalapozottan – ténylegesen anélkül végzik el, hogy a próbában érintett rendszerek, rendszerelemek semmilyen kölcsönhatásban ne legyenek vagy lehessenek a nukleáris létesítménybe esetlegesen már beszállított fűtőelemekkel, valamint
- kiégett üzemanyag átmeneti tárolására szolgáló létesítmény esetében a továbbépítéssel összefüggő létesítési tevékenységek végrehajtása.
Vagyis: ha a létesítési engedélyben a b) a c) és a d) pontokat kiemelték a jogosult tevékenységi körből, akkor érdemben, az atomerőmű tényleges műszaki, technológiai platformjához kapcsolódóan alig marad valami.
Ez az okos lány sztorija, aki adott is, meg nem is
– mondta lapunknak egy, a kormányzati energetikai gondolkodást ismerő szakember, arra utalva, hogy az engedéllyel a beruházó közelebb is jutott a céljához, meg nem is. Ő az egyike azoknak, az utóbbi napokban a létesítési engedély ügyében megkeresett iparági szakembernek, a témában ma is aktív, illetve korábbi bennfentesnek, akikkel sikerült beszélnünk.
A hozzáértők azt valószínűsítik, hogy lehetett valamilyen időbeli kényszer az OAH-on az engedély kiadásával kapcsolatban, de arra vonatkozóan ilyen nem volt, hogy az engedély birtokában feltétlenül építeni is lehessen.
Hasonló eredményre jutott Perger András, a GreenpeACE klíma- és energiakampány felelőse is, aki szerint a hatósági irat tartalmilag szinte üres, mivel az OAH a legfontosabb belső engedélyeket további feltételekhez köti. Miután pedig a hatóság nem fogadta el az úgynevezett Előzetes Biztonsági Jelentést – ami Perger olvasatában azt jelzi, hogy az OAH továbbra sem elégedett az orosz tervek biztonsági színvonalával -, így ezirányban nem adtak építésre semmilyen engedélyt.
Azt viszont a 444.hu cikke idézte vissza, hogy az Előzetes Biztonsági Jelentést éppen a Paks II. Zrt. vezérigazgató-helyettese nevezte 2019 nyarán a létesítési engedély egyik kulcselemének. Így annak mostani kiemelése az engedélyből gyakorlatilag kiüresítette az OAH mostani dokumentumát.
Hogy akkor mit lehet tenni a kiadott engedély birtokában? A hivatkozott jogszabály alapján a nukleáris létesítmény létesítéséhez szükséges terület előkészítése megkezdődhet, ami a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (teáor) alapján ezeket a munkákat jelentheti:
- az építési terület megtisztítása (fűkaszálás, gazvágás, bozótirtás),
- a talajmozgatás: földkitermelés, feltöltés, az építési terület szintbe hozása és egyengetése, árokásás, szikla eltávolítása (például robbantással is),
- a takaróréteg eltávolítása, egyéb terület-előkészítési műveletek végzése.
Nem is hatályos?
Összegezve az eddigieket: van tehát egy olyan papírja a Paks II. Zrt-nek, amelyet az orosz Roszatom – elsősorban biztonsági aggályok miatt – Finnországban több mint öt év alatt sem tudott megszerezni. Erre az van ráírva: létesítési engedély. De a papíron lévő szöveg többi része azt részletezi, hogy nincs meg a zöld jelzés ahhoz, hogy az atomerőmű építésével kapcsolatban bármilyen tényleges lépés megtehető legyen.
(Az a kitétel, hogy a beruházó a saját költségére elvégezhet különböző munkákat, a finn Hanhikivi-1 beruházásra is érvényes volt. A finnek ezzel együtt felmondták végül az orosz részvételt és az új finn atomerőmű létesítési engedélyének megadását.)
Akad azonban más probléma is az OAH-határozatban hivatkozott fenti szövegrésszel: az ugyanis a jelek szerint egy nem hatályos jogszabályra hivatkozik. Nem tudni, hogy tudatos tévedésről van-e szó vagy sem, ám arra hívta fel a figyelmünket egy, az energetikai jogszabályalkotásban jártas szakember, hogy miközben az OAH augusztus 25-én valójában két határozatot is kiadott Paks II.-re vonatkozóan (az egyik a biztonsági övezetekről szól, a másik a létesítési engedélyről), mindkettőben másként szerepel a rendeleti hivatkozás. Az egyikben következetesen jól, a másikban – a létesítési engedélyről szólóban – viszont rendre rosszul.
A 118/2011. (VII. 11.) Korm. rendelet ugyanis már nem hatályos. A május végén a Magyar Közlönyben is megjelent másik jogszabály – ez a 193/2022-as (V. 27.) kormányrendelet – amely valójában több atomenergetikai tárgyú kormányrendelet hatályon kívül helyezését végezte el, az 1. § b) pontjában éppen a 118/2011-es (VII.11.)-et vonta ki a forgalomból. Van ugyan egy új rendelet – ez az 1/2022-es (IV. 29.) OAH -, amely a korábbit váltotta fel, de ez önmagában azon nem változtat, hogy a létesítési engedélyről szóló határozatban az OAH egy már nem hatályos jogszabályra hivatkozik.
Egyelőre működik az atomcsel
A magyar és az orosz közvéleménynek az illetékes miniszter által is bemutatott eredmény a nemzetközi szaksajtóban máris nagyobb sikert ért el, mint idehaza. Az OAH határozatát az angolszász sajtóban például egyszerűen az építési engedély megszerzéseként ünneplik. A kettő azonban nem ugyanaz.
Definíció szerint az építés alatt álló atomerőmű beruházások kezdési időpontját a reaktorsziget alapjának első betonöntésében határozzák meg. Ettől pedig Paks II. még több engedély megszerzésénél is messzebb van. (Az építés alatt álló atomerőművi beruházásokról az EnergiaKlub évente közöl friss tanulmányt – ezügyben érdemes ott szétnézni.)
A World Nuclear News (WNN) ettől még azt közölte, hogy az OAH most adta ki az engedélyt a Paks II. két reaktorának megépítésére; a nukleáris ipar másik ismert médiafóruma, a Powermag pedig azzal a címmel közölte ezt a hírt, hogy Magyarország elsőként bővít az EU-ban VVER-1200-as reaktorokkal. A cikk is tovább megy, mint bármelyik magyarországi olvasat; azt írják, hogy az OAH augusztus 26-án támogatásáról biztosította az építkezést és kiadta rá a kivitelezési engedélyt.
Alekszej Lihacsov, a Roszatom főigazgatója is építési engedélyről (construction license) nyilatkozott a Powermag cikkében, mely „bizonyítja az orosz VVER-1200 technológiába vetett szilárd hitet, amely sikeresen kiállta az idő próbáját”- közölte. Ez a gondolat a Roszatom magyar sajtóirodájának közleményében – ugyancsak Lihacsovtól – azonban így szerepel: „Az új magyar atomerőmű számára kiadott létesítési engedély az orosz VVER-1200-as technológia iránti nagyfokú bizalomról tanúskodik, amely technológia kiállta az idők próbáját és bizonyította biztonságos voltát és megbízhatóságát.”
Ugyanakkor a WNN és a Powermag is perspektívába helyezte a magyarországi bejelentést. A World Nuclear News leírja, hogy a magyaros megoldás alapján az engedélyezési folyamat nem egy központi engedélyre épül, hanem egy sor különálló engedélyt foglal magába. Így a Paks II. Zrt.-nek már van engedélye a villamos hálózatra csatlakozásra. Tavaly novemberben ugyanis a cég megszerezte az engedélyt a két új reaktorhoz szükséges nyomástartó edény gyártására, hogy a helyszínen több mint egy tucat épület építési munkálatai megkezdődtek, és hogy indulhat a betongyár és a betonacél-összeszerelő üzem is. (Ezt a sort lehetne folytatni azzal is, hogy májusban a résfal építésére vonatkozó engedély, júniusban a talajszilárdítási engedély megszerzése volt a siker, augusztus 26-án pedig a reaktortartályok gyártási engedélyét is megadta az OAH.)
A Powermag viszont azt tartotta fontosnak megjegyezni az ügyben, hogy: „Magyarország annak ellenére halad előre a projekttel, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, amely Magyarország keleti szomszédja.„
#atomenergia #paks_ii #paks #oah #engedély #energia #hatóság #határozat #atomerőmű