Kína szép csendben elvágta magát az orosz tudósoktól

Egy vezető orosz tudós kritikát fogalmazott meg Kínával szemben, mondván, hogy a két ország közötti tudományos együttműködésnek kínai kollégái magyarázat nélkül véget vetettek, nem válaszolnak a megkereséseikre.

Alekszandr Szergejev, az Orosz Tudományos Akadémia elnöke szerint már több mint egy hónapja – az ukrajnai invázió kezdete óta – a kínai tudományos élet szereplői egyszerűen szó nélkül abbahagyták az együttműködést az orosz kollégáikkal. Szergejev szerint a háború miatt teljesen befagyasztották a kapcsolatokat az orosz kutatók és számos ország – köztük Franciaország, Németország és az Egyesült Államok – kutatói között, ami nem meglepő, tekintve a nyugati kormányok által bevezetett, példátlan szankciókat.

De ha a déli vagy keleti irányokról beszélünk, akkor sajnos azt mondhatom, hogy kínai tudós kollégáink is szüneteltetik az együttműködést – mondta Szergejev csütörtökön a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Állami Intézetében tartott nemzetközi konferencián a Tass orosz hírügynökség szerint.

„Az elmúlt egy hónapban nem tudtunk komoly megbeszélésekbe bocsátkozni, annak ellenére, hogy a rendszeres kommunikáció mellett kiváló együttműködésünk volt” – tette hozzá a South China Morning Post összefoglalója szerint.

A kínai tudományos és technológiai minisztérium legfrissebb adatai szerint Kína és Oroszország az elmúlt évben több mint 1000 közös kutatási és csereprogramot hozott létre, mivel stratégiai partnerségük a Nyugat növekvő nyomásával szemben elmélyült.

A lépés azért is érdekes, mert Peking eddig elutasította, hogy elítélje az ukrajnai orosz katonai inváziót, szankciókat sem vezetett be Oroszországgal szemben. Ennek ellenére több területen látszik, hogy Kína nem siet Moszkva megsegítésére, nem szállítanak sem fegyvereket, sem technológiai eszközöket az oroszoknak, de bizonyos befektetéseket is kontroll alá vettek. Az Egyesült Államok meg is fenyegette az országot, hogy ne segítsen kijátszani az oroszoknak a nemzetközi szankciókat. A tudományos életben folytatott együttműködés befagyasztását tagadja az ázsiai ország vezetése.

„Nem hiszem, hogy [Szergejev panasza] a kínai tudományos közösség egészére vonatkozik. Nincs szükség vagy ok arra, hogy Kína leállítsa a tudományos együttműködést” – mondta egy pekingi kormányzati kutató, aki a nemzet tudománypolitikáját és nemzetközi együttműködését tanulmányozza.

Egyes kínai vállalatok aggódhattak a nyugati szankciók megkérdőjelezésének következményei miatt, „de a tudósok számára nincs ilyen probléma” – mondta az SCMP-nek a kínai kutató.

A Kínai Tudományos Akadémia nemzetközi együttműködését felügyelő tisztviselő azt mondta, hogy nem hallottak és nem láttak olyan hivatalos dokumentumot, amely arra kérte volna a tudósokat, hogy szüntessék be az együttműködést Oroszországgal. Viszont több orosz-kínai projektnél valóban teljesen leállt a közös munka és a kínai szereplők nem nagyon válaszolnak az orosz megkeresésekre.

Oroszország néhány kritikus fontosságú alkatrészt, többek között hűtőberendezéseket is szállított Kína fúziós energia kutatási programjaihoz. Cserébe Kína kiváló minőségű szupravezető kábeleket szállított egy nagy oroszországi részecskegyorsítóhoz, amely várhatóan idén kezdi meg működését.

Az Anhui tartománybeli Hefei városában működő, az együttműködést felügyelő Plazmafizikai Intézet egyik tisztviselője azt mondta, hogy engedély nélkül nem nyilatkozhatnak.

https://www.napi.hu/tech/kina-orosz-kutatas-tudomany-egyuttmukodes-leallas-szankciok-alekszandr-szergejev.750519.html

Részvény: