Kiéleződött az amerikai–kínai vámháború, miután mindkét fél drasztikusan emelte az importvámokat, ami súlyosan megviseli a kétoldalú kereskedelmet. Kína válaszul exportkorlátozásokat vezetett be stratégiai nyersanyagokra, és célzott nyomásgyakorlásba kezdett amerikai vállalatok ellen. A gazdasági feszültségek nemcsak a két nagyhatalom viszonyát, hanem a globális ellátási láncokat is veszélyeztetik, és Kína még pusztítóbb lépésekről is dönthet.

Április eleje óta új fokozatba kapcsolt az amerikai–kínai vámháború: az USA a legtöbb kínai importtermékre 145 százalékos vámtarifát vetett ki a korábbi 100 százalékos teheren túl, míg Peking 125 százalékos válaszintézkedésekkel reagált az amerikai áruknál. A kezdeti kínai visszafogottság – amelyet sokan tárgyalási gesztusnak értelmeztek – mára eltűnt, és Kína egyre céltudatosabban alkalmaz megtorló eszközöket, különösen azokon a területeken, ahol az USA a legérzékenyebb – írja a Handelsblatt.

Kína több, az Egyesült Államok számára fájdalmas intézkedést is tehet, túl az értelmetlen vámsrófoláson kívül: ezek pedig nagyon fájhatnak Washingtonnak.

A megtorlás egyik fő pillére az exportellenőrzés: Kína áprilisban bejelentette, hogy exportengedélyhez köti a ritkaföldfémek és azok feldolgozott termékeinek kivitelét – ide tartoznak az elektromos autókhoz és zöldtechnológiákhoz nélkülözhetetlen mágnesek is. Ez gyakorlatilag egy szelektív exportstopot jelent, amely célzottan érintheti az amerikai cégeket anélkül, hogy nyílt szankcióvá válna.

A lépés súlyos zavarokat okozhat a globális ellátási láncokban, mivel Kína dominál ezen alapanyagok piacán.

A kínai kormány emellett amerikai vállalatokat is célkeresztbe vett. Bár eddig főként jelképes lépésekről van szó – például trösztellenes eljárások indultak a Google és a DuPont ellen –, a szándék egyértelmű: Peking figyelmeztetni akarja az USA-t, hogy fájdalmas következményekkel számolhat. Az Apple és a Tesla egyelőre kimaradt a szankciókból, ami arra utal, hogy Peking sem akarja veszélyeztetni azokat a cégeket, amelyek komoly foglalkoztatók Kínában.

A megtorlási eszköztárban a jüan leértékelése is felmerült, mint lehetséges lépés az amerikai vámok hatásainak tompítására.

Bár a kínai jegybank egyelőre nem mozdult el ebbe az irányba, a jüan értéke tízéves mélypontra süllyedt az euróval szemben. Emellett felmerült, hogy Kína eladná az amerikai állampapírjait, de a szakértők szerint ez öngól lenne: a hozamok emelkednének, miközben a kínai megtakarítások értéke zuhanna.

A lapnak nyilatkozó közgazdászok arra figyelmeztetnek, hogy Peking túlzott reakciói elriaszthatják más kereskedelmi partnereit is. Kína jelenlegi célja az lehetne, hogy a kiszámíthatatlan amerikai politikával szemben megbízható partnerként pozícionálja magát.

Ám a ritkaföldfémek exportkorlátozása már most is riadalmat keltett Európában és más régiókban, ahol egyre sürgetőbbé válik az ellátási függőség csökkentése Pekinggel szemben.