Az Európai Bizottság tud az Országgyűlés által július 13-án elfogadott és a korábbi köztársasági elnök által aláírt Alaptörvény-módosításról, és a magyar jogállamisági reformfolyamat részeként továbbra is szorosan figyelemmel kíséri a helyzetet. Emellett az Európai Bizottság figyelembe veszi majd az Európa Tanács Velencei Bizottságának várható véleményét is.

Ez olvasható Michael McGrath, a demokráciáért, igazságügyért, jogállamiságért és fogyasztóvédelemért felelős biztos válaszában, amit a Bizottság nevében írt a Patrióták Európáért (PfE), a Szuverén Nemzetek Európája (ESN), valamint az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) képviselőcsoport több mint negyven EP-képviselője az írásbeli kérdésére, amit még július 13-án küldtek.

A képviselők – köztük Deutsch Tamás, Gál Kinga, és Borvendég Zsuzsanna (MiHazánk) – a júniusban benyújtott – majd júliusban megszavazott – Alaptörvény-módosítást kifogásolták a levelükben. Úgy vélik, több pontja sérti az alapvető demokratikus és alkotmányos elveket. Nem értenek egyet a köztársasági elnök mandátumának idő előtti megszüntetésével, a legalább 12 évig országgyűlési képviselőként szolgálók választásokon való indulásának megtiltásával, valamint a 70. életévüket betöltött alkotmánybírók megbízatásának megszüntetésével sem.A Fidesz a módosítást az Alkotmánybíróságon is megtámadta, de az Ab visszautasította az indítványaikat.