Két fő csatornán keresztül érintheti a kelet-közép-európai országokat az orosz-ukrán konfliktus további romlása – vélekednek a Societé Generale (SocGen) elemzői. A francia befektetési bank szerint, ha jelentősen elromlik a hangulat, akkor elsősorban az MNB léphet a még erőteljesebb kamatemelések felé.
Két csatornán támadhat az ukrajnai háború
Most épp talán megnyugtató a csend az ukrajnai határon felsorakozott orosz csapatokkal kapcsolatban, azonban a múlt hét elején már láthattuk, mennyire meg tudja ijeszteni a piacot a háborús helyzet durvulása. A SocGen friss elemzése szerint a kelet-közép-európai országokat két fronton érintheti az ukrajnai helyzet eldurvulása:
- A devizapiacon fellépő esetleges kockázatkerülés hamar megakaszthatja a régióban a cseh korona, a lengyel zloty és a forint év elején látott erősödését.
- Az energiafüggőség, ami további inflációs kockázatot hordozhat, ha Oroszország felől fennakadások lennének az importban.
A bank elemzése szerint a régió országainak exportkitettsége mérsékelt Oroszország felé, így ezen a csatornán kevésbé lenne fájdalmas a háború kirobbanása.
Könnyen elromolhat a hangulat a piacon
Az egyik veszély Kelet-Közép-Európa szempontjából az, ha a háború kirobbanásával elromlik a hangulat a devizapiacokon, erősödik a kockázatkerülés. A múlt hét elején már láthattuk, milyen hatással lenne ez a régiós devizákra, a forint, a zloty és a korona is erőteljesen gyengült az euróval szemben.
A SocGen szakemberei szerint a cseh koronát érintheti leginkább a piaci pozícionáltság ingadozása, ugyanakkor a cseh jegybank hiteles politikája képes lehet megfékezni az esetleges negatív hatásokat. Emellett végső eszközként használhatják az ország devizatartalékát intervencióra, hogy a korona gyengülését megakadályozzák.
Éppen ezért nem a cseh, hanem a lengyel deviza lehet a legsérülékenyebb a régióban, hiszen Lengyelország szorul rá leginkább az orosz energiaimportra, illetve Ukrajnával és Fehéroroszországgal a legszorosabbak a kapcsolatai. Emellett a lengyel jegybank szigorítása lemaradásban van a többi régiós jegybankhoz képest.
A régiós devizák januári erősödése után a befektetők már nettó longban lehetnek, ez ugyanakkor könnyen változhat, akkor pedig a tavalyi negyedik negyedévben látott szintek térhetnek vissza.
A forint piacán egy gyors hangulatromlás hamar újra a tavaly év végén látott 370 körüli árfolyamot hozhatna, amire az MNB még erőteljesebb kamatemelésekkel reagálhatna a francia bank szakemberei szerint. Emellett az áprilisi parlamenti választásokhoz közeledve a SocGen szerint a kormány is további intézkedésekkel próbálhatja megfékezni az importált inflációt, mint amilyeneket láttunk az üzemanyagok és néhány élelmiszer esetében.
Mi lesz, ha nem jön gáz?
A másik lehetséges fertőzési csatorna az, ha nem jön gáz az oroszoktól, ugyanis a régió országai eltérő mértékben, de mind az orosz import gázra vannak utalva. A legnagyobb ez a hatás Lengyelország esetében, de Magyarország, Románia és Csehország is függ az orosz földgáztól.
Persze ezzel kapcsolatban sok a nyitott kérdés, nem tudni például, hogy az összes orosz olaj- és gázszállítás leállna teljesen vagy csak az ukrajnai tranzit akadozna egy háború esetén. Emellett nem tudni, mi lenne Nyugat-Európa és az USA válasza erre, növelnék-e az amerikai LNG-szállításokat, illetve más alternatív forrásból (Azerbajdzsán, Öböl-országok) tudnánk-e nyersanyagot szerezni és ha igen, milyen áron.
A SocGen szerint a szállítások akadályozásával további áremelkedés jöhetne a földgáz piacán, ami begyűrűzhetne a villamosenergia és az élelmiszerek árába is. Emellett az olajárak elszállásával az üzemanyagok piacán is fájdalmas folyamat indulhatna el a régióban. Ez pedig
TOVÁBBI INFLÁCIÓS KOCKÁZATOT JELENTHET, MIKÖZBEN MINDENKI ABBAN BÍZIK, HOGY AZ ÉV ELEJÉN TETŐZIK AZ ÁREMELKEDÉSI ÜTEM.