Kemény szankciót jelentett be Amerika – Hogyan érinti ez a magyar gázellátást?

Az Egyesült Államok újabb szankciókat vezetett be Oroszország ellen, ezúttal a Gazprombankot és további 50 kisebb-nagyobb orosz pénzintézetet célozva meg. A lépés célja, hogy tovább korlátozza Oroszország hozzáférését a nemzetközi pénzügyi rendszerhez, és megnehezítse az ukrajnai háború finanszírozását. Az intézkedések a Biden-adminisztráció utolsó hónapjában történnek, és jelentős hatással lehetnek az orosz költségvetésre, de a magyar gazdaság szempontjából is izgalmas a helyzet, mivel Magyarország évente 4,5 milliárd köbméter földgázt kap Oroszországtól, amelyet az a Gazprom szállít, akinek a szankció alá kerülő Gazprombank kezeli a pénzügyeit. Magyarország külügyminisztériuma már vizsgálja az orosz bankkal szembeni amerikai szankciók esetleges hatását, az amerikai pénzügyminisztérium azonban figyelmeztetett: aki a szankcionált bankokkal levelező kapcsolatot tart fenn, az „jelentős szankciós kockázattal” szembesülhet.

Az amerikai pénzügyminisztérium közleménye szerint a Gazprombank elleni szankciók a legerősebb eszközök közé tartoznak, amelyeket az USA bevethet.

Ezzel gyakorlatilag kizárják a bankot az amerikai pénzügyi rendszerből, megtiltják az amerikaiakkal való kereskedést, és befagyasztják a bank amerikai eszközeit.

A Gazprombank, amely részben a Kreml tulajdonában lévő Gazprom gázipari óriásvállalat tulajdona, kulcsszerepet játszik az orosz energiaszektorban. Ukrajna már régóta sürgette az Egyesült Államokat, hogy vezessen be további szankciókat a bank ellen, amely a Gazprom európai ügyfeleinek fizetéseit kezeli.

Janet Yellen pénzügyminiszter az intézkedésekkel kapcsolatban kijelentette: „Ez az átfogó intézkedés megnehezíti a Kreml számára, hogy kijátssza az amerikai szankciókat és finanszírozza és felszerelje hadseregét.”

Magyarország külügyminisztériuma már vizsgálja az orosz Gazprombankkal szembeni új amerikai szankciók esetleges hatását, és szükség esetén felveszi a kapcsolatot földgázszállítójával – közölte a minisztérium csütörtökön a Reutersnek küldött e-mailben küldött válaszában. Magyarország egy 2021-ben aláírt 15 éves szerződés értelmében évente 4,5 milliárd köbméter földgázt kap Oroszországtól, amelyet a Gazprom szállít.

Az amerikai pénzügyminisztérium figyelmeztetést adott ki azoknak a külföldi pénzintézeteknek, amelyek a szankcionált bankokkal levelező kapcsolatot tartanak fenn, jelezve, hogy „jelentős szankciós kockázattal” szembesülhetnek.

A Gazprombank közleményben reagált, amelyben azt állította, hogy az amerikai lépések nem befolyásolják működését. Az orosz nagykövetség Washingtonban nem válaszolt a kommentárkérésekre.

Az új szankciók mellett a pénzügyminisztérium két új általános engedélyt is kiadott, amelyek lehetővé teszik az amerikai jogalanyok számára, hogy lezárják a Gazprombankkal kapcsolatos ügyleteiket, és megszabaduljanak a bank által kibocsátott adósságoktól vagy részvényektől.

Bár a Gazprombank már évek óta az amerikai kormányzat célkeresztjében van, egy washingtoni kereskedelmi jogász szerint a bankkal kapcsolatos potenciáls szancióra mintegy utolsó lehetőségként tekintettek az energiapiaci kitettség miatt, ugyanis el akarták kerülni az Európára gyakorolt potenciális hatásokat. A megválasztott elnöknek,

Donald Trumpnak egyébként meglenne a hatalma arra, hogy a Biden által végrehajtási utasítással bevezetett szankciókat feloldja, ha más álláspontot akar képviselni – folytatta a szakember.

Edward Fishman, egy volt amerikai tisztviselő, aki jelenleg a Columbia Egyetem kutatója, úgy fogalmazott, hogy a csütörtöki intézkedés fontos lépés, amely Oroszország energiajövedelmeit veszi célba. Fishman szerint a Biden-kormányzat még hivatalának elhagyása előtt további lépéseket tehet az energetikai szankciók szigorításában.

Részvény: