Az Európai Uniónak megvannak az eszközei a jogállamiság támogatására, de van-e bátorsága ezeket használni – vélekedik Gwendoline Delbos-Corfield, az Európai Parlament magyar jelentéstevője, aki a Budapest Forum konferenciára érkezett Magyarországra. A jogállamiságról szóló pódiumbeszélgetésen felszólaló francia zöldpárti politikusnő szerint az Európai Parlament összes főfrakciójában rendkívül rossz reakció lenne, ha felszabadulna a Magyarországnak járó pénz. És ez akár Ursula von der Laien bizottsági elnök újraválasztását is érintheti.
Budapest heves vitában áll Brüsszellel, amely a jogállamiság normáinak megsértésével vádolja, különös tekintettel a korrupcióra, az LMBT közösség elleni diszkriminációra, a független média elnyomására.
Az EU jelenleg mintegy 30 milliárd eurónyi Magyarországnak szánt uniós forrást blokkol, arra hivatkozva, hogy az ország igazságügyi és felügyeleti hatóságai nem elég függetlenek az európai források megfelelő felhasználásához. Magyarországot az EU-partnerek kritizálják a Kremlhez fűződő kapcsolatai és Ukrajna támogatásának hiánya miatt is az Orosz Föderációval vívott háborúban.
Mint, például, Orbán kínai látogatása és Putyinnal való találkozása. A találkozón Orbán és Putyin a magyar-orosz együttműködésről tárgyalt a gáz- és olajszállítás, valamint az atomenergia területén.
Putyin kijelentette, hogy Oroszország és Magyarország kapcsolatai „megőrződnek és fejlődni fognak”. Orbán pedig arról biztosította, hogy Magyarország „soha nem akart konfrontációt az Orosz Föderációval, ellenkezőleg, a kapcsolatok kiépítése és bővítése volt a cél, és ez sikerült is”. „Annak ellenére, hogy a mai geopolitikai viszonyok között a kapcsolattartás és a kapcsolatok fejlesztésének lehetőségei nagyon korlátozottak, de csak elégedettséget okozhat az, hogy számos európai országgal fenntartjuk és fejlesztjük kapcsolatainkat. Az egyik ilyen ország Magyarország” – idézte a Reuters az Orosz Föderáció elnökét.
Az agresszor országgal szembeni őszinte „szövetséges” hozzáállás Orbán alázatosságát jelzi a szomszédos államok hátterében. Az egyetlen ország, amelynek kormánya Magyarországot partnernek nevezhetné, az Lengyelország. Nemcsak Lengyelország nacionalista vezetését idegesíti azonban az Európa-párti ellenzék váratlan választási győzelme – írják a Bloomberg elemzői. Orbán Viktor magyar miniszterelnök magát illiberálisnak nevező demokráciája hirtelen minden eddiginél jobban elszigetelődik a tömbben, miközben a brüsszeli segélyek milliárdjainak sorsa lóg a mérlegen.
Magyarország és Lengyelország évek óta kihívás elé állítja az uniós értékeket: a migrációellenességtől a média és a bíróságok politizálásáig. Orbán volt az ideológiai vezér, de az EU hatodik legnagyobb gazdaságát irányító lengyel Jog és Igazságosság párt súlyt kölcsönzött a populista mozgalomnak – és vétójoggal is rendelkezett, amely gyakran „fedőt” adott Orbánnak.
A magyar-lengyel szövetség, amelyet már megrendített az orosz ukrajnai invázió, most megfordulás előtt áll, Donald Tusk, az Európai Tanács korábbi elnöke pedig visszatér Lengyelország miniszterelnöki posztjára. Ígéretet tett arra, hogy Lengyelországot visszahozza az EU politikai fősodrába, ezzel véget vetve a nyolcéves nacionalista uralomnak.
Az ellenzék lengyelországi győzelmének „számtalan következménye van” Magyarország uniós helyzetére nézve – mondta Magyar Levente külügyminiszter-helyettes a Mandiner hetilap választási megfigyelő programjában az urnák lezárása előtt: „Magyarország kiszolgáltatott marad.” A leendő miniszterelnök nézeteit ismerő személy szerint az Orbánt és kormánya oroszországi kapcsolatait mélyen gyanakvó Tusk kénytelen elhatárolódni Lengyelország és Magyarország között. Tusk hozzájárult ahhoz, hogy az orbáni Fideszt kiszorítsa az EU jobbközép frakciójából, az Európai Néppártból, egy ponton „veszélyesnek és erkölcsileg elfogadhatatlannak” nevezte Orbán politikáját.
A varsói őrségváltás miatt elszánt szövetséges nélkül marad Orbán, aki következetesen védte Magyarországot az EU 7. cikkelye szerinti vétójog elleni fenyegetéssel szemben. Ilyen döntést egyhangúlag kell meghozni. Az ország szavazati joga felfüggesztésével is járhat. A Magyarország és Lengyelország elleni eljárás évekig húzódott, és mindketten megvétózták a döntést, hogy megvédjék a másikat.
A legnagyobb probléma az a több tízmilliárd eurós támogatás, amelyet az EU a jogállamiság csorbítása miatt felfüggesztett Magyarország és Lengyelország számára. Míg Lengyelország új kormányától azt várják, hogy gyorsan törvényt fogadjon el a pénzzár feloldása érdekében. Magyarország pedig nehezebb helyzetbe kerülhet.
Uniós illetékesek a Reuters hírügynökségnek azt mondják, hogy a Magyarország által a nyáron elfogadott, az igazságszolgáltatás függetlenségét erősítő törvények közelebb kerültek a mintegy 22 milliárd eurós gazdaságfejlesztési segély egy részének feloldásához. Navracsics Tibor az üzleti fórumon elmondta, hogy Budapest válaszolt az Európai Bizottság végrehajtással kapcsolatos kérdéseire, hozzátéve, hogy csütörtökön Brüsszelbe utazik Boka Jánossal, az EU-ügyi főmunkatárssal, hogy az EU illetékeseivel tárgyaljon.
Az azonban csak idő kérdése, hogy a Fidesz bohóckodásai és az Orosz Föderációval való nyílt barátsága miatt Budapest közel kerül-e a pénzhez. Orbán megpróbál „két széken” ülni: nem veszekedni Putyinnal, és pénzt szerezni Brüsszeltől. De vajon képes lesz-e erre az emberek támogatása nélkül? Nagyon költői kérdés.