2022-ben tovább csökkent a pedagógusképzésre jelentkezők száma, ez pedig nagyon rossz következményeket vetít előre a szakszervezet szerint.

Idén 73 805 jelentkezőnek sikerült bejutnia a magyar felsőoktatásba, körülbelül kétezerrel kevesebbet, mint egy évvel korábban, olvasható ki a felvi.hu adataiból, melyek a ponthatárok kihirdetése után váltak elérhetővé.

A legtöbb jelentkezőt az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) vett fel, 11 355 fiatal folytatja ott a tanulmányait. A második helyre a Debreceni Egyetem (6502 fő), a harmadikra pedig a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem (6255 fő) futott be, őket a Szegedi Tudományegyetem (6074 fő) és a Pécsi Tudományegyetem (5255 fő) követte.

2022-ben ismét is gazdaságtudományi képzések voltak a legnépszerűbbek, a pedagógusképzés viszont továbbra is rendkívül kritikus pontja a felsőoktatásnak, idén 12 ezer jelentkezőből csak 6449-et vettek fel, ami rendkívül rossz eredménynek számít. A szakmai és érdekvédelmi szervezetek már tavaly is aggodalmuknak adtak hangot, akkor 7327 hallgatónak sikerült eljutnia erre a területre.

Az ötéves osztatlan tanári képzésekre mindössze 1458 embert vettek fel országosan, közülük kerülnek ki a magyar nyelvet, történelmet, matematikát, biológiát, kémiát, fizikát és idegen nyelvet oktató tanárok. Az ELTE-n 230-an angoltanárnak, 144-en történelemtanárnak, 123-an pedig magyartanárnak készülnek. A Pécsi Tudományegyetem angol-történelem tanári szak viszont csak 12 emberrel indul. A Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem tanárképzésein sem jobb a helyzet.

Országosan 2233-an jelentkeztek óvónőnek, közülük azonban csak 892 hallgatót vettek fel. Általános iskolai tanító szakra mindössze 533-an nyertek felvételt, jelezte a Népszava.

Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke egyenesen katasztrofálisnak nevezte a felvételi eredményeket a pedagógusképzésben.

Annyi hallgatóval, amennyit most felvettek, még akkor sem lehetne pótolni a nyugdíjba vonulókat és a pályaelhagyókat, ha mindannyian diplomát szereznének. Ám ez nincs így, többen lemorzsolódnak a képzés során, s vannak, akik nem tanárnak mennek a diplomájukkal, de akik mégis, azok közül is többen két-három éven belül pályát módosítanak

– tette hozzá Gosztonyi Gábor, aki szerint legalább 45 százalékos béremelésre lenne szükség ebben a szektorban.

#ELTE