Az Európai Bizottság őszi előrejelzése szerint jövőre gyorsulhat a növekedés az euróövezetben, míg ezzel párhuzamosan javulhat a költségvetési helyzet. A munkarőpiacon folytatódhat a foglalkoztatottság növekedése, habár a korábbiaknál kisebb ütemben. A Bizottság a jelentésben külön kitér arra, hogy a protekcionista kereskedelmi intézkedések veszélyeztethetik az EU növekedési kilátásait.
Közzétette az őszi előrejelzését az Európai Bizottság. Legfőbb megállapításuk, hogy az euróövezet gazdasági növekedése gyorsulni fog, ahogy a fogyasztás és a beruházások előtt álló akadályok csökkennek, bár a geopolitikai helyzet egyre nagyobb fenyegetést jelent.
A bruttó hazai termék (GDP) jövőre 1,3%-kal, 2026-ban pedig 1,6%-kal nőhet
– közölte az EU végrehajtó testülete. Ez valamivel erősebb növekedést jelent, mint amit a Nemzetközi Valutaalap múlt hónapban előrejelzett, és lényegesen magasabb az idei évre várt 0,8%-os növekedésnél.
A fogyasztói árak növekedése a várakozások szerint 2024-ben 2,1%-ra, 2026-ra pedig 1,9%-ra mérséklődik,
ami éppen az Európai Központi Bank 2%-os célértéke alá esik. Bár rövid távon némi volatilitás várható, a dezinflációs folyamat „stabilnak tűnik”.
„Ahogy az infláció tovább mérséklődik, és a fogyasztás és a beruházások növekedése felgyorsul, miközben a munkanélküliség rekord alacsony szinten marad, a növekedés várhatóan fokozatosan gyorsul a következő két évben” – mondta Paolo Gentiloni, az EU gazdasági biztosa. „Ugyanakkor a strukturális kihívások és a geopolitikai bizonytalanságok továbbra is súlyos kockázatot jelentenek jövőbeli kilátásainkra.”
A Bizottság előrejelzése szerint tovább javulhatnak a munkaerőpiaci folyamatok.
A foglalkoztatás növekedése az EU-ban folytatódik, bár lassabb ütemben: 2024-ben 0,8%-os növekedés várható (az euróövezetben 0,9%), ami 2026-ra 0,5%-ra mérséklődik (az euróövezetben 0,6%).
A javuló gazdasági teljesítmény mellett a költségvetési folyamatok is egyre jobban festhetnek a következő években: 2024-ben 0,4 százalékponttal, a GDP 3,1%-ára mérséklődik, majd 2025-re 3,0%-ra csökken. 2026-ban a pozitív gazdasági lendület tovább mérsékelheti a hiányt, amely 2,9%-ra csökkenhet. Az euróövezetben a költségvetési hiány előrejelzések szerint 2024-ben 3,0%-ról 2025-re 2,9%-ra, 2026-ra pedig 2,8%-ra csökken.
Azért maradtak bőven kockázatok
A jelentés szerint a kockázatok tovább nőttek az előrejelzési időhorizonton. Elsősorban az orosz-ukrán háború és a Közel-Keleten fokozódó konfliktusok növelik a geopolitikai kockázatokat és az energiabiztonsággal kapcsolatos aggályokat. Ráadásul kereskedelmi partnerek részéről tapasztalható
protekcionista intézkedések további növekedése felboríthatja a globális kereskedelmet,
ami negatívan hat az EU nyitott gazdaságára.
Belföldön a politikai bizonytalanság és a feldolgozóipar strukturális kihívásai versenyképesség-csökkenést, valamint a növekedés és a munkaerőpiac gyengülését eredményezhetik. Továbbá, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) végrehajtásának késedelmei vagy a fiskális konszolidáció vártnál erősebb hatása tovább csökkentheti a növekedés újraindulását.
A jelentés külön megemlíti a nemrég bekövetkezett tragikus spanyolországi árvizeket is. A kárértékek becslése szerint a biztosított veszteségek meghaladhatják a 4 milliárd eurót, míg a teljes gazdasági hatás akár 10 milliárd euró is lehet.
Ez rávilágít arra, hogy a természeti katasztrófák növekvő gyakorisága és mértéke milyen súlyos hatással lehet a gazdaságra.