A Pulzus Kutató lapunk számára készített felméréséből kiderül, hogy a magyarok 57 százaléka támogatja az EU-s pénzek megvonását, ha bizonyítást nyernek Brüsszel érvei a jogállamisági vitában. Nagy Gabriella, a Transparency közpénzügyi programvezetője szerint nem fogják az összes uniós forrást visszatartani, de egy részét valószínűleg igen.

Az Európai Bizottság április végénjelentette be, hogy hivatalosan is elindítja a jogállamisági eljárást Magyarországgal szemben. A mechanizmus lényege, hogy Brüsszel visszatarthat a tagállamoktól uniós pénzeket, ha azok nem tartják be azokat a jogállami normákat, amelyeket egyébként az EU-csatlakozásukkor is vállaltak. Erre persze csak akkor kerülhet sor, ha a jogállamisági elvek megsértése közvetlenül veszélyezteti az uniós alapok kezelését, vagy az EU pénzügyi érdekeit. 

Az uniós testület súlyos problémákat lát Magyarország esetében, többek között a közbeszerzések átláthatósága és visszaélései, az elszámoltatás és a korrupció terén. Ezzel szemben a magyar kormány politikai nyomásgyakorlásként tekint az eljárásra, szerintük az úgynevezett „gyermekvédelmi törvény”, valamint az országgyűlési választások eredménye miatt tartja vissza a pénzeket az EU. Varga Judit igazságügyi minisztert a múlt héten hallgatta meg az Európai Unió Tanácsa, ahol a 7-es cikkely szerinti eljárás keretében képviselte a magyar kormányt. A brüsszeli ülés után azt nyilatkozta, szerinte a magyar emberek válasza már kiderült a jogállamisági vitában: 

Egy több, mint hárommilliós felhatalmazás úgy gondolom, hogy mindent felülír és mindenre megfelelő választ ad.

– mondta Varga Judit. Ez alapján úgy látja, hogy a magyarok a kormányt támogatják ebben a kérdésben, mivel 12 év után is bizalmat szavaztak nekik április 3-án. Lapunk megbízásából a Pulzus Kutató által készített közvélemény-kutatásból azonban kiderül, az emberek 57 százalékos többsége támogatja az uniós pénzek megvonását, ha bizonyítást nyer, hogy Magyarországon sérülnek az EU pénzügyi érdekei.

Konkrét eseteket találtak

Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke korábban kifejtette, komolyan aggódnak amiatt, hogy Magyarországon sérülnek az Európai Unió pénzügyi érdekei, ezekről a kifogásokról pedig bizonyítékokat is gyűjtöttek. Ugyanakkor az EU-s testület hangsúlyozza, hogy az eljárással nem Magyarország szankcionálása a cél, a brüsszeli döntéshozók is megállapodást remélnek.

Fontos hozzátenni, hogy a mechanizmus elindítása még nem jelenti automatikusan a pénzek befagyasztását: innentől egy hosszú, 6-9 hónapos procedúra kezdődik, amiben a Bizottság és a kormány próbál megegyezni egymással. Amennyiben ez nem jön össze, a tagállami vezetőkből álló Európai Tanács elé kerül az ügy, amely minősített többséggel dönt az uniós támogatások egy részének felfüggesztéséről, vagy teljes elzárásáról. Ez a jelek szerint ősznél előbb nem teljesül, tehát ennél korábban nem lehet szankciókat alkalmazni. 

Többen bizonytalanok, mint amennyien ellenzik

A nemek szerinti megoszlást vizsgálva látható, hogy a férfiak nagyobb arányban támogatják a pénzcsapok elzárását, viszont az ellenzők táborában is kicsit többen vannak. Szembetűnő különbség figyelhető meg azok között is, akik nem tudnak dönteni a kérdésben: a nők 30 százaléka tartozik a bizonytalanok közé, szemben a férfiak 13 százalékával.

Bár a fiatalok és középkorúak korcsoportjában nem volt szignifikáns eltérés a kérdésben, a 60 évnél idősebb válaszadók 62 százalékos többsége támogatja a források visszatartását, ha az jogszerűen indokolt – ezzel értelemszerűen a szankciókat ellenzők aránya náluk a legkisebb.

Leginkább a diplomások támogatják a jogállamisági eljárást: kétharmaduk egyetért az EU-s pénzek megvonásával, és mindössze 18 százalékuk szállna szembe a Bizottság tervével. Legnagyobb mértékben az alap- és középfokú végzettségűek ellenzik, azonban az arányuk még így is elég alacsony, nagyjából 20 százalékuk gondolja ezt. A bizonytalanok is ebben a két csoportban vannak a legtöbben, ugyanis tízből nagyjából ketten nem tudják megítélni, vagy nem kívánnak válaszolni a kérdésre. 

Budapesten, a megyeszékhelyeken és a városokban vannak a legtöbben azok közül, akik szerint végső esetben fontos lenne befagyasztani a forrásokat, közel kétharmaduk támogatja. Legjelentősebb arányban (28 százalék) a községekben élők bizonytalanok, de még ezzel együtt is tízből öten az EU pártján vannak, ha bebizonyosodik, hogy Magyarországon sérülnek az uniós alapelvek. 

Ezt kell tudni a kutatásról

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt (május végén), a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság álláspontját.

Bonyulult jogi játszmák, bocsánatos korrupció

Nagy Gabriella, a Transparency International Magyarország közpénzügyi programvezetője lapunknak elmondta, a jogszerű szankciók pozitív megítélése összefügg azzal, hogy Magyarországon elég magas az uniós tagságot támogatók aránya. Valamint a saját méréseikből is látják, hogy az emberek valójában gondnak tartják a korrupciót, még ha nem is elsődleges problémaként tekintenek rá. Valószínűleg úgy látják, ha az uniós pénzeket szabálytalanul költik el, akkor valamiféle szankciót kell alkalmazni – állítja a TI munkatársa.

Ezzel együtt a felmérésünk szerint kiemelten sokan vannak, akik bizonytalanok a kérdésben: a válaszadók 22 százaléka nem tudott állást foglalni, vagy nem kívánt válaszolni. Nagy Gabriella szerint a jogállamiság kérdése alapvetően elég bonyolult, még azoknak a szakértőknek is, akik az uniós források felhasználásával foglalkoznak, ezért is érthető, hogy ilyen sokan nem tudnak állást foglalni. Már az általános szabályok is nagyon komplexek, nehéz nyomon követni a különböző eljárásokat: van ez az új jogállamisági mechanizmus, a 7-es cikkely szerinti eljárás, és a helyreállítási alapról szóló viták is. Ennek fényében el lehet képzelni, hogy ez bizonytalanságot okoz az emberekben, az uniós pénzek elköltésére vonatkozó szabályok nincsenek a köztudatban:

Ha az utcán megkérdeznénk meg az embereket, nem biztos, hogy bárki is meg tudná mondani, mi a különbség a 7-es cikkely szerinti eljárás és a jogállamisági mechanizmus között.

– mondta a TI közpénzügyi szakértője, majd hozzátette, a jogállamiság fogalma egyébként is nehezen megfogható, ezzel a magyar kormány is gyakran szokott érvelni. Nagy Gabriella kiemelte azt is, hogy bár a jogállamiság egyes elemeit egészen jól fel lehet vázolni, a jogi fogalmak elvontsága miatt nem meglepő, hogy bizonytalanok az emberek.  

Jelenlegi EU-s vizsgálatok Magyarországgal szemben

A 7-es cikkely szerinti eljárás az európai értékek védelmét szolgálja, ezzel párhuzamosan fut az uniós pénzek védelmét célzó jogállamisági mechanizmus. Továbbra sincs megállapodás a hétéves uniós költségvetésről, melynél az állampolgárok pénzének felhasználását a megfelelő ellenőrzéshez, jogállamisági kritériumrendszerhez kötötték, ezt a magyar kormány blokkolja. Zajlanak az EU helyreállítási alapjáról (Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz – RRF) szóló tárgyalások is, amely esetében a korrupciós kockázatok miatt továbbra is zárva vannak a pénzcsapok. Ez a forrás mintegy 2700 milliárd forintot jelent, Orbán Viktor ráadásul két hete azt is bejelentette, hogy a kormány mégis felvenné a kedvezményes hiteleket az alapból, ezt korábban még szükségtelennek gondolták.

A TI korábbi közleménye szerint hiába vált rendszerszintűvé a korrupció Magyarországon, a választók többsége ezt tolerálja, vagy bocsánatos bűnnek tekinti. Lapunk arra is rákérdezett, miért viszonyulhatnak az emberek másképp a jogállamisági eljáráshoz. 

Korrupció alatt nagyon sokan a mindennapi ügyeskedéseket értik – hálapénz, hivatali vesztegetés, adófizetési szabálytalanság –, ezeket valamilyen szinten megtűrik az emberek. A jogállamisági eljáráshoz azért viszonyulhatnak másképp, mert a fogalomhoz sokkal magasztosabb értékeket társítanak – emberi jogok, demokratikus alapelvek, az igazságszolgáltatás függetlensége –, a korrupcióba viszont az előbb felsorolt, „bocsánatos bűnöket” is beleértik – állapította meg a TI munkatársa. 

Kompromisszum is várható

Felmerül a kérdés, hogy mégis mivel fog végződni a Bizottság és a magyar kormány közötti, évekre visszanyúló jogállamisági vita: vannak olyan lépések a kormány részéről, amik kompromisszumra utalnak, vagy valóban realitás, hogy az EU még idén befagyasztja a támogatásokat?

Nagy Gabriella szerint jelenleg párhuzamosan zajlik több tárgyalás is, melyben kétfajta uniós forrásról beszélhetünk: egyrészről van a helyreállítási alap, és vannak a hagyományos strukturális alapok – ahonnan 7 évente kapunk pénzeket –, a hozzáféréshez pedig terveket kell készíteni a kormányoknak. A helyreállítási alap terveit már szinte minden tagországnak elfogadták, egyedül Magyarország részéről nem hagyták jóvá, főleg a korrupciós aggályok miatt – a magyar kormány eddig nem ígért olyan korrupcióellenes intézkedéscsomagot, amit hatékonynak látna az Európai Bizottság, az évek óta húzódó tárgyalások miatt nem érkeznek egyelőre az uniós pénzek. 

Ebben viszont úgy gondolom, hogy hamarosan kompromisszum fog születni, mert ezeket a forrásokat nem lehet örökre visszatartani.

– állítja Nagy Gabriella, majd hozzáteszi, hogy egyébként a kormány is ígér megoldásokat, bár ezek komolyságát egyelőre nehéz megítélni. Viszont biztosan dolgoznak azon, hogy hozzájussanak a forrásokhoz, ezek a tárgyalások megegyezéssel végződnek majd. 

Biztosan lesznek szankciók

A TI szakértője szerint viszont fontos kiemelni, hogy ezek a tervek a következő évekre vonatkoznak, vagyis hogy a jövőben miként költik el a támogatásokat. A jogállamisági mechanizmus ezzel szemben azt kifogásolja, hogy eddig mennyire szabályosan költötték el az uniós pénzeket. 

A Bizottság eddig azt kommunikálta, hogy Magyarország esetében olyan bizonyítékokat gyűjtöttek a visszaélésekről, amiket az Európai Bíróság előtt is meg tudnak védeni. Biztosan nem a források egészét fogják befagyasztani, de egy részét valószínűleg igen.

– állítja a Transparency munkatársa. Szerinte azért is lesznek szankciók, mert az Európai Parlament is nyomás alatt tartja a Bizottságot, ezért elég nagy „arcvesztés” lenne a testületnek, ha következmények nélkül zárnák le az eljárást. Az érintett kormány persze bármikor kérheti a Bizottságot és a Tanácsot, hogy vizsgálják felül a szankciókat, a pénzek egy részének felfüggesztése vagy befagyasztása nem végérvényes. Biztosan dolgozni fog azon a magyar kormány, hogy ezeket a pénzcsapokat felszabadítsa: 

A tárgyalások szerintem hamarosan befejeződnek, és a jogállamisági mechanizmusnak lesz valamiféle szankciója, még ha nem is feltétlenül végleges.

Az eljárás kiszivárgott levelében az is látható, hogy a Bizottság konkrét, több évre visszanyúló eseteket hoz fel – például a kifogásolható földvásárlási pályázatokat, vagy az Elios-ügyet –, az elmúlt időszakot értékeli. Emellett olyan rendszerszintű problémákat keres, amiknek hatása lehet akár az újonnan érkező pénzek jogszerű elköltésére is – fejtette ki Nagy Gabriella.

Varsó már teljesíthette Brüsszel elvárásait

A lengyel kormány a múlt héten szavazta meg azt a tervezetet, amely megszüntetné a legfelsőbb bíróság fegyelmi kamaráját, ezzel utat nyitva a lengyel helyreállítási terv pénzeinek jóváhagyásához. Az Európai Bíróság tavaly júliusban hozott ítéletet, mely szerint a 2018-ban megalakított fegyelmi kamara nem biztosítja a pártatlanság és függetlenség garanciáit azon módszer miatt, mellyel a tagjait megválasztották. 

A Bizottság azt várta el, hogy Varsó függessze fel a kamara működését, valamint a bírói fegyelmi rendszer megreformálását és a jogtalanul elbocsátott bírák újbóli alkalmazását kérték. Ez mind elengedhetetlen feltétele annak, hogy Lengyelország lehívhassa a helyreállási terv uniós támogatásait, részben emiatt született meg a döntés. Ezzel pedig a jelek szerint már előrébb is járnak a Brüsszellel folytatott jogállamisági vita rendezésében, mint Magyarország.

https://www.napi.hu/magyar-gazdasag/pulzus-eu-magyar-jogalamisagi-eljaras-tamogatas-szigor.753457.html #jogállamisági_mechanizmus #helyreállítási_alap #uniós #pénz #közvélemény-kutatás #pulzus