Iráni drónok támadása: a Putyin terrorista rezsimjével való együttműködés következményei

         Az iráni védelmi minisztérium jelentése szerint az iszfaháni védelmi komplexum egyik objektumát ismeretlen UAV-k támadták meg. Az iráni kormány szerint egy UAV-t találtak el a légvédelmi erők, további kettő nem károsította az objektumot. Mehabadban, Iszfahánban és más városokban katonai és ipari létesítményeket támadtak meg. Ezekért a műveletekért még senki nem vállalta a felelősséget. Az iráni kormány nem nevezi meg az incidens szervezőit, de pusztán földrajzilag a kilövés történhetett akár Irán területéről, vagyis helyi erők szervezésében, akár Irak és Szaúd-Arábia területéről. A Szaúd-Arábiai Királyság jelentősen megszenvedte az iráni kormány által a hutiknak nyújtott támogatása miat, így valószínűleg válaszlépést tudott előkészíteni. Ami Irakot illeti, ennek az országnak a területéről egy hasonló kilövést teljesen más ügynökök hajthattak volna végre, mivel az ország nem rendelkezik katonai és politikai integritással.

         Továbbra is az izraeli támadásról szóló verzió a legnépszerűbb. Az ilyen találgatások okai nyilvánvalóak – Irán és Izrael konfliktusa nagyobb mértékben ismert, mint az összes többi Iránt érintő konfliktus.

         Vannak azonban nehézségek. Elég triviális – Izrael nem határos Iránnal. És még az Izraellel határos államok sem határosak Iránnal. Az izraeli területről indított feltételezett izraeli UAV-nak át kell lépnie Szíria és Irak határait, és végül több mint 1500 kilométeres távolságot kell megtennie ahhoz, hogy elérje Isfahánt.

         Ezért a közvetlen ütközés, legalábbis rakétacsapások cseréje formájában… gyakorlatilag lehetetlen. Az Irán és Izrael közötti konfliktus az adott országok speciális szolgálatai közötti konfliktus, így minden egymás elleni fellépés csak harmadik országok területéről, külföldi kéz bevonásával hajtható végre.

         Ezért az „izraeli nyom” változatának hívei olyan helyen derülhetnek ki, ahol nem számítottak – tavaly júliusban Irán azzal vádolta meg a Moszadot, hogy szervezett egy iráni kurdok diverziós csoportját, amelynek az volt a célja, hogy megtámadnak egy védelmi ipari létesítményt Isfahánban. Lehetetlen ellenőrizni ezeket az iráni állításokat, de ha igazak, és nem a kurd ellenzék démonizálására tett kísérlet, akkor valami hasonló történhetett volna ma is: egy külföldi hírszerző szolgálatokhoz (hipotetikusan a Moszadhoz) köthető csoport UAV-t indított Irakból vagy valamilyen módon átvitték a határon át Iránon belüli indítás céljából.

         Bár jelenleg már sok ellentmondásos kijelentés érkezik az iráni kormánytól (értsd: az ajatollah rezsimjétől), és nem csak tőle.

         A hivatalos iráni média arról számolt be, hogy a három „kis drón” valójában quadcopter volt. Úgy tűnik, hogy a robbanásról készült egyetlen megerősített videón megpróbálták lelőni az egyiket. A WSJ kiadványa ugyanakkor úgy véli, hogy az Egyesült Államok és Izrael áll a támadási kísérlet mögött. Eközben az al-Hadat szaúdi média úgy véli, hogy Izraelnek semmi köze a támadáshoz, és azt az Egyesült Államok szervezte egy másik országgal együtt. A 2022 szeptemberi műholdfelvételek megerősítik, hogy a cég a Shahed család drónjait gyártotta.

         Irán agresszív külpolitikája számos ellenség megjelenéséhez vezetett a teheráni rezsimnek: Izrael, az Egyesült Államok, az Arab/Perzsa-öböl országai, Azerbajdzsán. Az agresszió mindig ellenállásba ütközik. Az ajatollah együttműködése az Oroszországggal katonai ügyekben még több ellenség felbukkanását katalizálta. Nem volt hiábavaló a Kreml „Shahedekkel” és rakétákkal való ellátása – Teherán még több ellenséget szerzett szerte a világon. Már bizonyított tény, hogy az orosz-iráni együttműködés eredményeként megerősödtek az orosz támadások Ukrajna polgári infrastruktúrája ellen.

         Teherán együttműködése Moszkvával növeli a nemzetközi közösség gyanakvását Irán nukleáris programjának fokozásával kapcsolatban. A közel-keleti minimális nukleáris fenyegetés léte egyelőre csak elvonja a világ figyelmét a fő dologról – Moszkváról a véres vezetőjével, akinek csatlósai már a NATO-val való nyílt szembenézésről kiabálnak.

         Nem szabad megfeledkeznünk a két rezsim rokonságáról sem. A moszkvai és teheráni diktatórikus rezsimek gyakorlatilag szövetségesekké váltak, így logikus, hogy ellenfeleik is összefognak. Az Egyesült Államokat „világrendőrként” ismerik el, ami azt jelenti, hogy Washington ellenzi a bolygó békéjét fenyegető összes létező fenyegetéseket.

         Tehát Khamenei Legfelsőbb Vezető hadd emlékezzen – a háború súlyos számlákat ró az agresszió szerzőire és cinkosaira.

Részvény: