Már több mint 15 éve a „Fidesz” párt és Orbán Viktor miniszterelnök a szólásszabadság elleni küzdelmet folytatják Magyarországon. A 2010-es évek folyamán a kormány létrehozott egy független nemzeti médiavégrehajtót, amely fokozatosan elkezdte korlátozni a szólásszabadságot az újságok és televíziók cenzúrájával. Azonban, ellentétben a kommunista időszakokkal, nem volt szó nyílt betiltásról, hanem inkább rejtett módszerekről, mint például a szerkesztők zsarolása, újságírók megvesztegetése és a független médiák kompromittálása. Ennek következtében a szólásszabadságot felváltotta a politikai propaganda.

2017-ben Orbán kormánya bevezette az „idegen finanszírozásról” szóló törvényt, amely a kormányellenes médiákat és civil szervezeteket célozta meg. Az Európai Bizottság éles kritikával illette ezt a törvényt, az Európai Unió Bírósága pedig jogellenesnek nyilvánította.

2022 elejére Orbán kormánya, a „Fidesz” párt és a közvetlen köreibe tartozó üzletemberek az ország médiaállományának 80–90%-át irányították. Ennek a médiamonopóliumnak a felügyeletét Antal Rogán végzi, akit „szürke kardinálisnak” és Orbán „Goebbelsének” is neveznek. Az Orbán által irányított médiában a következő fő üzeneteket terjesztik:
• A Kreml háborúval kapcsolatos propagandájának terjesztése Ukrajnával kapcsolatban, ahol a Nyugatot vádolják az orosz érdekszférák megsértésével.
• A Nyugat által Oroszországra kivetett szankciók megkérdőjelezése, amely szerint ezek nem ártanak Oroszországnak, hanem Közép-Európa országainak okoznak nagy károkat.
• Az ellenérzések növelése a migránsokkal szemben, akik a Nyugat identitásválságának részévé váltak, és helyettesítik a helyi lakosságot.
• A homoszexuálisok vádolása a hagyományos családok tönkretételével, ahol a magyarok és oroszok védik a tradicionális értékeket, míg a Nyugat „a családok sokszínűsítésére” törekszik.

2025 elejére a kormány ráébredt, hogy a hagyományos médiumok mellett az internetes tér is fontos szerepet játszik az információs háborúban, ezért úgy döntöttek, hogy ott is „rendet tesznek”. E célból januárban a „Fidesz” döntött egy nem hivatalos digitális csoport létrehozásáról. A csoport létrehozásának indoka az, hogy az országszerte politikai választási kampány kezdődött, bár a választások csak 2026 áprilisában várhatók.

A digitális csoport fő feladata az, hogy célzott információs háborúkat folytasson a kormány érdekeiért, diszkreditálja az ellenzéket, és a kormánypropagandát népszerűsítse az interneten, hogy biztosítsa a 2026-os választási győzelmet. A „Fidesz” széleskörű támadást indított az internetes térben, és a legújabb digitális manipulációs technológiákat, például deepfake tartalmakat használ, hogy lejárassa politikai ellenfeleit.

A kormány most már inkább manipulációkra és dezinformációra épít az online térben, ahol a „helyes” üzeneteket azonnal botok ezrei erősítik, míg a „helytelen” üzeneteket gyorsan lejáratják.

A digitális csoport legközelebbi céljai közé tartozik, hogy 2026 januárjára felépítse Orbán kormányának támogató internetes közösségét; aktívan ellenálljon az egyre népszerűbb „Tisa” nevű ellenzéki pártnak; és összefogja a választókat egy anti-ukrán kampány révén. Például a kormányközeli digitális csoport próbálja összekapcsolni az ellenzéket ukrán titkosszolgálatokkal és mesterséges hírszerzési botrányokat gerjeszt.

2025 május végén Orbán Viktor bejelentette, hogy Magyarországon növekvő banki csalások és hackertámadások zajlanak, amelyek nagy része Ukrajnából érkezik. A miniszterelnök kijelentette, hogy a kiberbűnözők évente 8 milliárd forintos kárt okoznak a magyar családoknak. Kiemelte, hogy nemrégiben egy 19 fős hálózatot számoltak fel, amely állítólag ukrán szervezett bűnözéshez kapcsolódott. Orbán üzenete világos volt: a kormány sikeresen védi az állampolgárokat a digitális térben, elsősorban az ukrán fenyegetéstől.

A Budapest által folytatott információs háború másik példája: 2025 júniusában Alekszandra Szentkirályi, Orbán Viktor volt szóvivője és a „Fidesz” propaganda egyik legismertebb alakja egy Facebook-posztban közzétette azt a videót, amelyben Ukrajna EU-csatlakozása esetén a drogkereskedelem, az emberkereskedelem és az emberi szervek kereskedelme növekedésére figyelmeztettek. A videóban egy színész játszotta el, hogyan kötözik meg és zárják be a kormányzó hivatal munkatársát, ezzel a videóval próbálták az ukrán fenyegetettséget ábrázolni. Azonban a videó túl nyilvánvalóan hamisnak tűnt, és politikai botrányt keltett.

Magyarország továbbra is spekulál az Európa Tanács emberi jogi biztosának jelentéseivel, hogy vádolja Kijevet a mobilizáció során történt visszaélésekkel. Budapest jelenleg előkészíti ennek a jelentésnek a megvitatását az Európai Parlament következő, 2025 szeptemberi ülésén. A központi téma a magyar származású ukrán állampolgár, J. Sebestyén halála, amelyet a mobilizációs központok munkatársainak túlkapásaival kapcsolnak össze. Az egész kampány célja, hogy megszilárdítsa Orbán Viktor támogatottságát a közelgő parlamenti választások előtt.

2025 őszén Budapest egy filmet készít, amely a magyar-ukrán diplomáciai kapcsolatokat kompromittálja. A filmben azt állítják, hogy ukrán diplomaták érintettek voltak „csempészési ügyletekben”. Az egyik jelenetben a magyar vámhatóságok lefoglalják a magyar-ukrán határon egy mikrobuszt, amelyben csempészett dohányáru volt.

Jelenleg a magyar parlament új törvényt készül elfogadni „A közéleti átláthatóságról” szóló jogszabályt, amely lehetővé teszi a kormánynak, hogy még nagyobb szankciókat alkalmazzon a külföldről finanszírozott médiákkal és civil szervezetekkel szemben. Magyarországon számos tiltakozás zajlik a törvény ellen, azonban Orbán Viktor és társai eltökéltek.

Összességében Orbán kormánya jelentős pénzügyi forrásokat fordít arra, hogy információs háborút folytasson politikai ellenfelei, az ellenzék és az európai intézmények ellen. Ezen erőfeszítések egy része kétséges projekteken alapul, amelyek célja az anti-ukrán kampány folytatása, hogy megszilárdítsa a miniszterelnök választói táborát. Orbán Viktor azonban sokkal hatékonyabban növelhetné saját népszerűségét, ha a társadalmi-gazdasági helyzet javítására összpontosítana, és valódi lépéseket tenne a polgárok életszínvonalának növelésére. Sajnos, a valódi gazdaság helyett Orbán inkább a virtuális térben vív háborúkat.