A Nyugati Pályaudvar tervezésére kapott 1,1 milliárd forintos uniós támogatás sokszorosát veszítheti el a magyar állam az elakadt HÉV-projekten.
A budapesti és környéki HÉV vasútvonal korszerűsítése és kapacitásbővítése 289 milliárd forint értékű, száz százalékos támogatású projektként szerepel a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) felhasználásáról szóló magyar tervben. Csakhogy amíg a magyar kormány jelenleg is birkózik a jogállamisági és korrupcióellenes feltételek teljesítésével, így még egyetlen centet sem kapott a helyreállítási alapokból, de ez csak az egyik probléma.
A másik gondot az jelenti, hogy az alap forrásai csak olyan projektekre használhatóak fel, amelyek 2026 augusztusáig befejeződnek, és úgy tűni, erre az elakadt HÉV-projektnek kevés esélye van.
A járműbeszerzés különösen időigényes, hiszen egyedi tervezésű – elővárosi vasúti szerelvényként és metróként is üzemeltethető – kocsikat kell keríteni, amelyek beférnének a majdani Kálvin tér alatti alagútba. A fővárosi HÉV-fejlesztést a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) indította el, ennek egykori igazgatója, Vitézy Dávid a Népszavának azt mondta korábban, hogy
a vasúti járművek várható gyártási ideje 5-6 év.
A lap emlékeztet, hogy a MÁV által kiírt HÉV-járműtendert 2021 tavaszán eredménytelennek nyilvánították, és azóta se hirdettek újat. Ha még idén újra ki is írnák és eredményesen le is zárnák a pályázatot, az új szerelvények akkor se érnének ide 2028 előtt.
Ettől függetlenül a pálya-felújítási munkálatok akár haladhatnának is, a Népszava forrásai szerint a BFK felszántása óta nincs gazdája ennek a projektnek.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, Lázár János építési és közlekedési miniszter javaslatára a kormány nemrég felmondta a Nyugati pályaudvar továbbtervezésére vonatkozó uniós támogatási szerződést. Magyarország még egyetlen centet sem kapott az EU-s helyreállítási alapokból, miközben Románia, Csehország, Szlovákia az uniós pénzekből már érdemben tudja enyhíteni az energiakrízist és a nyomában megjelenő szociális válságot.