Bár a 2014 óta nemzetközi szankciókkal sújtott Oroszország sokat megtanult abból, hogyan kell együtt élni a büntetőintézkedésekkel, a február 24-e óta tartó ukrajnai offenzíva miatti újabb megtorló lépések annyira komolyak, hogy azok hosszabb távon megrendítik a gazdaságot. Az első jelek már látszanak.

Hatalmas hazafias felbuzdulás fogadta, amikor néhány hete megnyíltak Oroszországban az ukrajnai háború miatt kivonult amerikai McDonald’s-ok helyére beköltözött Vkuszno i Tocska (Finom és pont) nevű gyorséttermek. Most, amikor már elült az újdonság varázsa, kiderült pár “apróság”. Sorra tűnik el például a sült krumpli az éttermekből – a magyarázat szerint azért, mert az országban az idén nem termett elegendő, hasábburgonyának alkalmas burgonya -, s közben bejárják a netet azok a képek, amelyen az látszik, hogy néha penészes a hamburgerbuci, másszor pedig bogarak is kerülnek a húsba. Míg az új tulajdonos azt ismételgeti, hogy kivizsgálják a panaszokat és ha kell, beszállítót váltanak, a konkurencia arról beszél, hogy a Vkuszno i Tocska esetében is látszik, nem olyan könnyű étteremláncot működtetni, mint amilyennek az látszik.

Közben arról is érkeznek a hírek, hogy gyakorlatilag összeomlott az országban az újautó-eladás: az utóbbi hónapokban – az előző évihez mérten – rendre 70-80 százalékkal kevesebb jármű fogyott, bezártak a nyugati óriások oroszországi autógyárai, s a világ legnagyobb országában jelenleg már csak két jelentős járműgyár működik teljes kapacitással. Míg pár évvel ezelőtt Oroszország – joggal – azzal büszkélkedett, hogy Moszkvában mutatták be a BMW legújabb csúcsmodelljét, most azokból a Ladákból fogy a legtöbb, amelyekből – éppen a szankciók miatt – hiányoznak a legfontosabb biztonsági berendezések, egyebek mellett az ABS, vagy az övfeszítő, s amelyek motorja nem felel meg a fejlett országokban érvényes kibocsátási előírásoknak.

Importhelyettesítési kudarc

Az persze tökéletesen igaz, hogy a több mint húsz éve létező Putyin-rendszer nem a sült krumpli és a nyugati autók hiánya miatt fog megbukni, a két példa azt igazolja, amit már lassan az orosz illetékesek is elismernek: hogy az importhelyettesítő programok nem működnek.

“Az importhelyettesítés teljes kudarcot vallott. A látványos iparági beszámolókon kívül semmi sincs. A szakértők ezt már látják, és nem csak a fogyasztási cikkek esetében, hanem más területeken is” – ezt Andrej Klisasz, az orosz parlament felsőházának államépítési bizottságát vezető szenátora írta a napokban. Ez pedig nagy baj, hiszen a statisztikák szerint Oroszországban az autóalkatrészek 95 százaléka, a távközlési eszközök 86 százaléka, a ruházati termékek 82 százaléka, a gyógyszereknek pedig 67 százaléka importból érkezik, s eddig nem Kína és India, hanem a Nyugat volt a fő beszerzési forrás. A gyógyszerhelyzetet súlyosbítja, hogy az orosz termékek is jelentős részt külföldről behozott alapanyagokból készülnek.

Oroszország jórészt megtanult együtt élni a 2014-ben bevezetett szankciókkal, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar például sokat fejlődött, most ez az ágazat is komoly bajba kerülhet. A szankciók ugyanis most már kiterjednek a vetőmagokra is. kiderült, hogy az orosz termelők által használt hibridek nagyobb része korábban külföldről – Franciaországból, az USA-ból, Németországból, vagy akár Magyarországról – érkezett. A burgonya esetében ez nyolcvan százalékos, a cukorrépánál, a kukoricánál, a napraforgónál, vagy a szójánál pedig még magasabb arányt jelent. Ugyan vannak orosz vetőmagok is, ám ezek alacsonyabb termésátlagot hoznak.

Miközben Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő szerint nem igaz az, hogy egyáltalán semmiféle importhelyettesítési program nem működik, Valentyina Matvienko, a parlamenti felsőház elnöke meglepődött azon, hogy Oroszország még szöget sem gyártott. “Kicsit megrázott, amikor felfedeztem, hogy még a szöget is importáljuk. Egy olyan ország, amely hatalmas mennyiségű fémet állít elő” – mondta a politikus.

Központi banki aggodalmak

Elvira Nabiullina, az orosz központi bank elnöke a pénzintézet belső levelezésében arról írt kollégáinak, hogy az ország “szélsőségesen unortodox helyzetben” van, s most az a feladat, hogy lehetőleg mindenki a legkevesebbet veszítse. Hozzátette: természetesen mindannyian örültek volna, ha ez nem történik meg. A bankelnök ügyesen fogalmazott, szavaiból nem derült ki, hogy annak örült volna, ha nem kerül az ország súlyos helyzetbe, vagy annak, ha Oroszország nem indította volna meg Ukrajna elleni “különleges katonai akcióját”.

A világ legtöbb szankcióval sújtott országa – mintegy 5000 intézkedés van érvényben Moszkva ellen – közben a korábbinál nagyobb bevételhez jut az energiahordozók exportjából. Bár a mennyiség folyamatosan csökken, az áremelkedés egyelőre jócskán kompenzálja a visszaesést. Úgy tűnik, hogy a nyugati államok – egyelőre részleges – olajimport-tilalma nem hozza meg a várt eredményt: India és Kína felveszi az Európa által meg nem vett mennyiség nagy részét, igaz, az oroszok legalább 30 százalékos kedvezménnyel kínálják az olajat. A gáz esetében nem lenne hasonló lehetőség, nincsenek meg azok a szállítási kapacitások, amelyek révén eljuthatna Ázsiába a földgáz. Az viszont gondot okoz, hogy az ország nem nagyon tudja elkölteni a pénzt: az import is összeomlott, 2022-ben – 2021-hez képest – 30-40 százalékkal eshet vissza a behozott termékek értéke.

Késleltetett hatás

A szakértők szerint Oroszországban a harmadik negyedévtől válik még inkább érezhetővé a szankciók hatása: növekedni fog a munkanélküliség, a hivatalos előrejelzések szerint a GDP 7-8 százalékkal zsugorodik – akadnak olyan vélemények, amelyek szerint akár 30 százalékos is lehet a visszaesés – s miközben visszaesik a reáljövedelem és ezzel a lakosság vásárlóereje, az infláció magas, 17 százalék körüli marad.

A büntetőintézkedések hatására a gazdaság nem fog összeomlani, viszont tartósan olyan pályára kerülhet az ország, amely szavatolja a lemaradást: amíg nem lesz béke Ukrajnában, minden bizonnyal maradnak a szankciók, sőt újabb büntetőintézkedésekkel is szembe kell néznie Moszkvának. A nyugati technológia elmaradásának hatásai később jelentkeznek, de tovább is tartanak: a nehezen kitermelhető olaj- és gázlelőhelyeket például eddig nyugati cégekkel és az általuk hozott knowhow-val vonták termelésbe, ha elmarad a segítség, vissza fog esni a felhozatal.

Gondok új-Oroszországban

Az orosz gazdaság helyzetét tovább rontja, hogy Moszkva megígérte, gyorsan helyreállítja a háború okozta károkat az Ukrajnától elfoglalt – és a jelek szerint bekebelezésre kinézett – városokban. A felújítás azonban csak alig kezdődött meg, ukrán állítások szerint a közel három hónapig tartó ostrom során rommá lőtt Mariupolban például inkább erődítési munkálatok folynak, mintsem helyreállításiak. Az újjáépítést részben pénz- és anyaghiány hátráltatja, de az is komoly fejfájást okoz, hogy nincs elég munkáskéz: Mariupolban, vagy akár az ugyancsak szétlőtt Szeverodonyeckben alig maradtak lakosok, Oroszországból pedig annak ellenére nem sietnek a putyini “Orosz világ” részének tartott “Novorosszijába”, hogy az otthoninál jóval magasabb béreket kínálnak a költözni hajlandóknak.

Oroszországból jelenleg leginkább városvezetők érkeznek az elfoglalt településekre. Azért kellenek moszkvai kinevezettek, mert a helyi lakosok közül kevesen vállalkoznak a megszállókkal való nyílt együttműködésre. Van, akiket maga a megszállás ténye zavar, de az is visszatartja az ukrán állampolgárokat az együttműködéstől, hogy egyre több jel utal arra, beindult az a partizán mozgalom, melynek egyik fő célja a kollaboránsok kiiktatása. Az utóbbi hetekben több merénylet is történt, s többen meghaltak, illetve megsebesültek ezekben a robbantásos akciókban. https://hvg.hu/gazdasag/20220710_Igy_szenvedi_meg_a_szankciokat_az_Orosz_vilag

#Orosz világ #Oroszország #ukrajnai háború